lakásbemutató

A gyűjtő otthonában

Jól mondják az építkezők, hogy az ember az első házat az ellenségének, a másodikat a barátjának építi, s csak a harmadikat saját magának. A közel ötszáz négyzetméter alapterületű, amerikai mediterrán stílusú, földszintes ház építésénél, amelyet egy helyi tervezővel készíttettek, házigazdáink már addig szerzett összes tapasztalatukat kamatoztatták. A lakófunkciókat egy szinten akarták elhelyezni, úgy, hogy egyrészt legyen egy központi tér a közös életre, amelyet elsősorban az egy légtérben helyet kapott nappali, konyha és étkező szolgál, ugyanakkor a családtagok számára meg kellett teremteni az elvonulás, a pihenés lehetőségét is.

Mackó-lak

Egy fiatal pár számára az első lakás mindig egészen különleges. Lehetőséget ad mindkettőjük számára, hogy olyan otthont teremtsenek, amelyet egyéniségükre formálhatnak, ahol megvalósíthatják régóta dédelgetett elképzeléseiket, kiélhetik kreativitásukat. Ráadásul kényszerítő körülmények nélkül, pusztán kedvük, ízlésük, praktikus szempontok, és persze pénztárcájuk szerint rendezkedhetnek be, hiszen más megkötésük egyelőre még nincs, ketten vannak. Kihívás és kaland tehát a feladat. Így érezhette ezt Edina és Janó is, amikor három évvel ezelőtt, több hónapnyi keresgélés után rátaláltak erre a szombathelyi lakótelepi lakásra.

Ahol ébren is álmodunk

Talán egy évtizede, életemben először Kanadában láttam olyan épületet, amelyben több tucat öröklakás volt, kívülről-belülről akár egy ötcsillagos hotel is lehetett volna. Gombnyomásra nyílt a teremgarázs kapuja, hangtalanul suhant a lift, süppedős padlószőnyeg borította a hosszú folyosókat, míves faerezetű ajtókon fényesre szidolozott névtáblák és kopogtatók csillogtak. Az épület földszintjén uszoda és szauna állt a lakók rendelkezésére. Akkor még nem gondoltam, hogy ilyen kényelmet és élhető körülményeket biztosító otthonok egyszer nálunk, Magyarországon is lesznek. Ilyenben jártunk Balatonfüreden.

Ötlettár idill

Gyerekkorában Viktória minden lakást lenyűgözőnek talált. Vonzotta a hangulat, amit az égő lámpák fénye áraszt a kíváncsiskodóknak, ha kívülről pillantanak be egy otthonba. Később lomtalanításokon, eldugott kis boltokban, külhoni bolhapiacokon, a legmeghökkentőbb helyeken jutott olyan tárgyakhoz, amelyek őrzik még a tulajdonosukhoz fűződő intimitást. Ma sem tűri az - előregyártott" dolgokat. Ahogyan vonzódik a régihez, olyan könnyedén jár-kel a mai stílusok között, minden vásárra, kiállításra ellátogat. Mindig azon töri a fejét, hogyan rakhatná össze úgy azt a valamit, ami csakis rá és arra a pillanatra jellemző, amikor meglátta és megszerette azt, amiből későbbi munkája során végül kandalló, szobafal, lépcső, vagy éppen konyhaszekrény lett. Hogy belülről is szemügyre vehesse a régóta csodált lakásokat, néhány évvel ezelőtt elvégzett egy lakberendezőtanfolyamot, saját házukat pedig Szilágyi Balázs építésszel terveztette meg.

Térdelő ház a hegyoldalban

A fiatal házaspárt eredetileg egy hangulatos, kissé romos kerti pincelejárat vonzotta ide. Megvették a hatszáz négyszögöles telket, gyönyörűen restauráltatták a rajta található pincét, és megépítették hozzá a házukat is. Azóta született harmadik gyerekük már ennek az új, svábhegyi birodalomnak a kicsi királylánya lett.

Egyéni eklektika

B. Marton Frigyes Operatőr Pesten, a hetedik kerületi Síp utcában nevelkedett, nemrég azonban - lányai jóvoltából - vidéken építette föl álmai házát. Praktikus volt ez amiatt is, mert ide hordták lányaikat a Waldorf iskolába. Körülnéztek hát a településen, és akkor leltek rá erre a telekre, egy öreg házrésszel. Szabványos kockaházat kellett fölújítaniuk. A régi épületből jóformán csak a csupasz falak maradtak meg, az összes ajtót, ablakot kicserélték, sőt a padlózat is új.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.