Rekord összegű, 4,5 milliárd forintot is meghaladó kárértékkel számoltak a biztosítók a 2023. augusztus elejei, mindössze egyhetes viharok után, mely károk egy része minden bizonnyal a tetőkhöz volt köthető. Mit tehetünk, ha éppen építkezünk vagy tetőfelújításban gondolkodunk, és nem akarunk így járni?
A szokatlan és világszerte egyre szélsőségesebb időjárás az elmúlt években Magyarországot sem kímélte. Tavaly a viharszezonnak hívott négy hónap alatt – május és augusztus között – összesen 7,5 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók, mintegy 63 ezer bejelentésre, míg 2018-ban ez az összeg alig tett ki 3,2 milliárdot. Az említett nyári vihar után pedig rekordmennyiségű, 20 ezret megközelítő bejelentés érkezett. A Mabisz számításai szerint az építési költségek emelkedése miatt az átlagos kárösszegeket is nagyjából a duplájukra, kétszázezer forintot is meghaladó összegre taksálták. Egy közepes tetőkár természetesen az átlagnál több költséget okozhat a családi házak tulajdonosainak, főleg biztosítás nélkül. Ha nem akarunk a jelentős károkat szenvedők egyre népesebb táborához tartozni, akkor a tetőre feltétlenül válasszunk tartós, stabil és erős tetőfedő anyagot – például betonból!
Mitől függ, hogy a tető bírja-e a vihart?
Ugyan a hó egyre kevesebb, de a heves záporok, meglepő méretű és hevességű jégverés „tetőt próbáló” módon tesztelik a házakat, és a tulajdonosok pénztárját se kímélik. Ez ugyan ráirányíthatja a figyelmet a vihar elleni védekezés szükségességére, ám ahogy a biztosítók statisztikája is mutatja, gyakran csak akkor, amikor már megtörtént a baj. Mit tehetünk a megelőzésért, akár építkezést, akár felújítást tervezünk?
Fontos-e, hogy milyen nehéz a tetőszerkezet?
A viharállósággal kapcsolatban nem nehéz belátni, hogy a nagyobb súlyú tetőfedő anyagot, pl. a betoncserepeket egy viharos szél nehezebben mozdítja le. Persze, csak akkor, ha a tető jól meg van építve. És így el is jutottunk a beton tetőcserepekkel kapcsolatos legnépszerűbb tévhithez: a tetőszerkezetre nem a tetőfedő anyag súlya fejti ki a legnagyobb hatást, hanem a viharos szél. Nagy Gergely, a Leier Hungária Kft. betoncserép-üzletágának vezetője számokkal is alátámasztotta mindezt. Egy beton tetőfedés súlya átlagosan 45 kg/m²-es terhet jelent a tetőszerkezetre, míg a tetőnek gyakran a 100 kg/m²-es szélnyomásnak is ellen kell tudnia állni. Tehát elég nagy baj lenne, ha a beton tetőcserép súlya gondot okozna egy új építésű ház esetén – úgy kell tervezni, szakkifejezéssel élve az építésznek arra kell méretezni a tartószerkezetet, hogy ne okozzon.
Felújítás esetén persze más a helyzet. Ám, ha a beton nem jöhet szóba, akkor a kerámiával sem biztos, hogy érdemes próbálkozni, ugyanis egy kerámia tetőfedés akár nehezebb is lehet a betonnál. Hogy lehet ez? Nem titok, mindez a tető hajlásszögétől és a fedési módtól is függ. A beton tetőcserépből hajlásszögtől függően átlagosan 10 darab az anyagigény négyzetméterenként, míg egyes típusú anyagcserepekből, pl. a kisebb méretű, hódfarkú változatból, akár 25 darab is szükséges lehet. Ez anyagi konzekvenciákat is vonhat maga után, de ezúttal maradjunk a viharállóságnál.
Anyagától erős, kialakításától tartós a beton tető
A betoncserepekre is az jellemző, ami általában a betonra: extrém módon strapabíró. Így például a jégverés nem tesz benne kárt, mint ahogy esetleg más anyaggal fedett tetőkben, ám egy rosszul kivitelezett tető cserepei alá az erős széllel bejutó nedvesség a teljes szerkezetet, sőt, az épület minőségét is rongálhatja. Tehát nemcsak az anyag és gyártástechnológia, de a tető egyes részleteinek kialakítása, a szakszerű kivitelezés is döntő fontosságú lehet, ha viharálló tetőt szeretnénk a fejünk felett.
Mindennek megoldása pedig a tervezésnél kezdődik. Az épület tömege, formája, a tető hajlásszöge eleve meghatározzák a tető széllel szembeni ellenálló képességét, és azt is, hogy a tető egyes részein milyen hatások támadják a szerkezetet. Alacsony hajlásszögűeknél a szél megbontó hatásával számolhatunk, míg meredekebb tetők esetén a szél ellenkező oldali szívóhatása, széloldalon a nyomóhatása jellemző.
A Leier üzletágvezetője saját, sokéves tapasztalatára is alapozza a kijelentést, miszerint ha minőségi és stabil anyagot, például betont választunk a fejünk fölé, és a tetőfedő kezei közül szakszerű munka kerül ki, mindez a veszély a külső hatásokkal szemben minimalizálható, tetőnk hosszú távon is viharálló lesz.
Hozzászólások