Category: HÁZ, KERT
Kék madarak kertjében
Kun Éva kerámikus álomházát múlt havi számunkban mutattuk be (A MI OTTHONUNK 2002/6. szám 20. old.), ezúttal álomkertjére kerítünk sort. Híre már rég megelőzte, számítottam is valami rendkívülire, de a valóság most is felülmúlta a képzeletemet. [...]
Zöld a tetőn
A ma ismert technikai, biológiai, gyakorlati ismereteink felhatalmaznak bennünket arra, hogy épített városi környezetünkben minden lehetőséget kihasználva zöldesítsünk. annál inkább, Szükség is van erre hiszen a rohamosan városiasodó életforma egyre többet foglal el, burkol le természetes élő földfelületeink közül. A rendkívül széleskörű kertészeti megoldások mellett (parkok, utcai fasorok, balkonládák stb.) egyik, ma még kevéssé kihasznált lehetőség a passzív tetőfelületek ökológiai hasznosít [...]
Párhuzamban a környezettel
Csernyus Lőrinc a hazai organikus építészet egyik legkiválóbb mestere. Annak a stílusnak, amely már valósággal szemlélet- és gondolkodásmód, amely az élő szervezetek rendezettségét veszi példának, az építési hely szellemiségére, hagyományaira támaszkodva tervez, a helyi építőanyagokat használja föl, de mindenekelőtt emberközpontú és ember léptékű. [...]
Összeálmodni a múltat a jövővel
ÁhÍtat, érzelem és nemes egyszerűség ölelkezik Makovecz Imre jellegzetes-szép épületeiben. A Kossuth-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett építész, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke nemcsak fából és kőből, de lelkének természetes anyagaiból, a mások iránti érzékenységből, meditatív népművészeti forrásokból, történelmi hagyományokból, környezeti és szociális elemekből is építkezik. Amellett, hogy sok szép családi házat is tervezett, művészetének lenyomatait ott találjuk számos egyéb helység mellet [...]
A nyugalom kertje
Ó, de szép!! Milyen békés, mint egy üdülőben, vagy nem is, inkább szanatóriumban - ilyen és ehhez hasonló elismerő szavakat kapnak házigazdáink a látogatóktól. És valóban, kevés olyan hely található az Árpád-hídtól 15 percnyire, ahol ekkora fenyőerdő adná a szomszédságot. [...]
Tavak, csobogók a kertben
Sokak szerint hiányos, csonka az a kert, amelyben valamilyen - tó, patak, csobogó, kút - formában nincsen víz. Az állandó szabadtéri vízfelület sajátos élővilágot teremt a kertben, vonzza a szitakötőket, lepkéket, méheket, madarakat, békákat, gőtéket, szalamandrákat. A lejtős kert szinte kínálja a lehetőséget patakocska építésére. Legkedvezőbb esetben a kis patak fentről lefelé kanyarogva átszeli az egész kertet, összekötve a lépcsőzetesen kialakított teraszokat. Minél erősebb a kert lejtése, [...]
A költő kertje
Az egyetemi docens, kutatóbiológus és író-költő Géczi János az Alföldről került Veszprémbe, ahol a természetközeliségben felnőtt fiatalember élete párjával egy panellakásban kötött ki. Kezdetben túrázással pótolta a zöld növények hiányát, majd a Balaton-parton vásárolt egy zártkertet, ahol kialakította első kertjét. Az igazit azonban néhány évvel ezelőtt sikerült megterveznie és kiviteleznie Veszprémben, ahol a vár alatt találtak egy befejezés előtt álló házat. [...]
Téglaívek között
Mediterrán ház bontott téglával, meleg színekkel, természetes anyagokkal és teli élettel. A déli domboldalon fekvő ikerház a hagyományossal ellentétben nem egymás mellé, hanem egymás mögé rendelte a szomszédokat, így bár közel vannak egymáshoz, szinte sosem találkoznak, mert otthonaik két különböző utcából, egymásnak háttal nyílnak. Ez is lehet a jószomszédi viszony egyik titka. [...]
Harsány klipvilágban élünk
Hefkó Mihály Ybl-díjas belsőépítész a legkülönbözőbb célú és stílusú épületek belső tereinek kialakításában alkotott jelentőset. Tervezett iskolákat és bank enteriőrt, keze nyomát viseli a budapesti Hyatt Hotel ugyanúgy, mint a bajai zsinagóga, a nemrég felújított Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár épületegyüttesének új belső terei - melyért Jakab Csabával együtt a napokban kapta meg az - Év belsőépítésze - kitüntető díjat - , és jó néhány magánház is. Nézete szerint a belsőépítész munkája akkor ér [...]
Napsütötte ágyneműk
- Nagy erdei kirándulásokra emlékszem gyerekkoromból. Kaposváron legtöbbször a Büdös-hegyre másztunk föl, mert ott lehetett látni a legtöbb állatot. Általában apuval és a nővéremmel mentünk, anyu otthon maradt, szerintem élvezte, hogy egy kicsit fellélegezhetett. Akkor, öt-hat évesen fedeztem föl a fűszálat, a lóherét, a hangyákat. [...]