Category: HÁZ, KERT
A végtelenbe kanyarogva
Amikor az ember besétál a szépen felújított pellérdi ház udvarára, még nem sejti, micsoda titkokat rejteget az épület mögötti térség. Persze az itt látható gazdag és ápolt növényzet, a sokféle zöld, a virágoktól roskadozó leandersor rögtön elárulja a látogatónak, hogy az itt lakók nagyon szeretik a természetet. [...]
Kert hét év után
Igazi csemege, ha építész mutatja be a kertjét, mint ahogy tette ezt áprilisi számunkban Callmeyer Ferenc is (A MI OTTHONUNK 2002. 4. szám 76-77. oldal). Ám ha ugyanabban az utcában még két másik Callmeyer-kert is van - a fiú és a lány kertje - , akkor tovább fokozható az élvezet. A családi kertkultúra hatása dominál az utódoknál vagy az egyéniség - És mi a szerepe az időnek - Judit kertje hétéves, Lászlóé tíz. Ennyi idő egy kertben elegendő arra, hogy szembenézzünk tévedéseinkkel vagy élvezzü [...]
Oázis a magasban
A Föld egyetlen város. Erdők, mezők voltak a helyén, mielőtt az ember igazán rákezdett építeni. Azóta minden, ami nem úttest, járda vagy víz, az háztető, éspedig az alapokkal megegyező nagyságú. Mennyi lehet az telekárban - [...]
Organikus és klasszikus
A 220 négyzetméteres iker-házfél egy házaspár és kislányuk, valamint két fegyelmezett kóckutya otthona. A hároméves Jeffey és a nyolc esztendős Blondie barátok a családban: két alkalmazkodó, szeretetéhes szőrpamacs. A kertben és a lakás egy részében szabadon járnak-kelnek, ám az emeletre és a nappaliba nem tehetik, és - mindenféle tiltás nélkül nem is teszik be kertet látott tappancsaikat. [...]
Változó igények, változó tervek
Bár Nyíregyházán több országosan is neves építész dolgozik - így a Kossuth-díjas Bán Ferenc, valamint az Ybl-díjas Kulcsár Attila, aki a debreceni Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola tanszékvezető tanára - , ezúttal mégsem őket szólaltatjuk meg, hanem két nyíregyházi születésű és ott dolgozó tanítványukat. Gáva Attila és Tudlik István egyaránt a fiatalabb generációhoz tartozik, ennek ellenére mára elismert építészei a városnak. [...]
Kerti pompa 200 négyzetméteren
Cseppnyi nyugalom a nyüzsgő város életében - így lehetne jellemezni azt a győri kertet, amely a belvároshoz közeli forgalmas utak mentén bújik meg. Kis kert, mindössze 200 négyzetméter, mégis minden megtalálható benne. [...]
Kék madarak kertjében
Kun Éva kerámikus álomházát múlt havi számunkban mutattuk be (A MI OTTHONUNK 2002/6. szám 20. old.), ezúttal álomkertjére kerítünk sort. Híre már rég megelőzte, számítottam is valami rendkívülire, de a valóság most is felülmúlta a képzeletemet. [...]
Zöld a tetőn
A ma ismert technikai, biológiai, gyakorlati ismereteink felhatalmaznak bennünket arra, hogy épített városi környezetünkben minden lehetőséget kihasználva zöldesítsünk. annál inkább, Szükség is van erre hiszen a rohamosan városiasodó életforma egyre többet foglal el, burkol le természetes élő földfelületeink közül. A rendkívül széleskörű kertészeti megoldások mellett (parkok, utcai fasorok, balkonládák stb.) egyik, ma még kevéssé kihasznált lehetőség a passzív tetőfelületek ökológiai hasznosít [...]
Párhuzamban a környezettel
Csernyus Lőrinc a hazai organikus építészet egyik legkiválóbb mestere. Annak a stílusnak, amely már valósággal szemlélet- és gondolkodásmód, amely az élő szervezetek rendezettségét veszi példának, az építési hely szellemiségére, hagyományaira támaszkodva tervez, a helyi építőanyagokat használja föl, de mindenekelőtt emberközpontú és ember léptékű. [...]
Összeálmodni a múltat a jövővel
ÁhÍtat, érzelem és nemes egyszerűség ölelkezik Makovecz Imre jellegzetes-szép épületeiben. A Kossuth-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett építész, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke nemcsak fából és kőből, de lelkének természetes anyagaiból, a mások iránti érzékenységből, meditatív népművészeti forrásokból, történelmi hagyományokból, környezeti és szociális elemekből is építkezik. Amellett, hogy sok szép családi házat is tervezett, művészetének lenyomatait ott találjuk számos egyéb helység mellet [...]