Category: Jogi, pénzügyi, biztosítási kalauz
Az élettársi vagyonjogi szerződés
Az élettársi kapcsolat olyan családi viszonyokhoz hasonló tényhelyzet, amelyet a magyar jog szerződésként kezel, ebből következően a felek szerződéses szabadságukra alapozva e kapcsolatuk vagyoni viszonyait is részletesen, saját érdekeik megfelelő mérlegelése alapján külön vagyonjogi szerződésben rendezhetik. Ennek eszköze az élettársi vagyonjogi szerződés, amely az élettársi szerződésre, kapcsolatra tekintettel alapvetően a gazdasági közösségre összpontosít.
Az élettársi vagyonjogi szerz [...]
Az élettársi kapcsolat jogi szabályozása
Napjaink társadalmában az élettársi kapcsolatok különös jelentőséggel bírnak, hiszen elvitathatatlanul komoly arányt képeznek, és e tény iránt a jog sem közömbös. Különös szabályokkal törekszik megteremteni a vonatkozó szabályozást azzal, hogy élésen megkülönbözteti az élettársakat, a bejegyzett élettársakat, illetve a házastársakat.
A magyar jog az élettársi kapcsolatot nem családjogi, hanem kötelmi jogi intézményként kezeli, annak ellenére, hogy annak családi jellemzői, jellegzetességei [...]
A hagyatéki tartozások és kielégítésük
Az örökhagyó halála esetén vagyona, mint hagyatéka, egységes egészként száll át az örökösre. Mindez azt jelenti, hogy a meglévő vagyon és az örökhagyó tartozásai is átszállnak az örökösre azzal, hogy az adósságok és a tartozások legfeljebb a hagyaték erejéig terheli az örököst, azaz az örökölt vagyon értékénél nagyobb adósságot, tartozást nem lehet örökölni. Napjaink megváltozott társadalmi viszonyai között a hagyományos hagyatéki tartozások körét jóval meghaladhatják az elsősorban pénzintézeti [...]
A tanúkkal kapcsolatos szabályok a polgári perben
A polgári perben elbírálandó jogvita szükségképpen tényeken alapul, a per lényegét a tények, események jog alá rendelése és megfeleltetése képezi. A jogi érvelés mellett tehát az azt alátámasztó bizonyítás magától értetődő jelentőségű. A bizonyítást élésen el kell különíteni a fél előadásától, amely valójában a perben képviselt álláspont, szemben a bizonyítékkal, amely az álláspontra és tényekre vonatkozó információ hordozója.
A tanú
A tanú bizonyítási eszköz, olyan, a peres felektől k [...]
Ellenkérelem, viszontkereset, beszámítás
A polgári perjog 2016. évi megújításával bevezetett jogintézmények szükségképpen hatottak a keresettel szembeni védekezési eszközökre, technikákra, eljárásjogi lehetőségekre is. Közülük legnagyobb jelentőségű az ellenkérelem, mint valós védekezés, a viszontkereset, illetve a beszámítás. Mindhárom eszköz tartalmát tekintve alkalmas a keresetben foglalt igénnyel szembeni védekezésre, vagyis hogy az ellenérdekű fél azonos eljárásban érvényesíthesse igényét, vagy akár azzal szemben követelését beszá [...]
A bizonyítás általános szabályai a polgári perben
A polgári perben elbírálandó jogvita szükségképpen tényeken alapul, a per lényegét a tények, események jog alá rendelése és megfeleltetése képezi. A jogi érvelés mellett tehát az azt alátámasztó bizonyítás magától értetődő jelentőségű. A bizonyítást élésen el kell különíteni a fél előadásától, amely valójában a perben képviselt álláspont, szemben a bizonyítékkal, amely az álláspontra és tényekre vonatkozó információ hordozója.
A bizonyítás alapkérdései és a bizonyítási szabadság
Polgár [...]
Perfelvétel, perfelvételi tárgyalás
A polgári perjog 2016. évi megújítása ismét bevezette az úgynevezett osztott tárgyalási szerkezete, amely a peres eljárásokat kettéosztva élesen elkülönülnek a perelőkészítő és az érdemi tárgyalási szakaszok. A perelőkészítés az állítások és a jogi keretek, érvelések összegző területe, míg az érdemi tárgyalási szakasz alapvetően a bizonyítási kérdésekre összpontosít. A megújított eljárásjog – különösen az osztott perszerkezet, az általuk megkívánt magatartások – így a peres felek részéről még kö [...]
A keresetindítás alapjai
A jogviták civilizált és pártatlan keretek közötti elbírálása különös társadalmi jelentőséggel bír, valójában ez a modern állam egyik alappillére. A polgári jogi vitákat a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.). szabályozza, mely szerint a konfliktusok feloldását a bíróság kifejezett kérelem esetén bírálja el, amelyhez egyébként kötve is van. A kérelmet különösen, de nem kizárólagosan az úgynevezett kereset tartalmazza, amely végső soron meghatározza a jogvi [...]
A rokontartás szabályai
Társadalmunkban évezredes hagyományai vannak a különböző tartási jogoknak és kötelezettségeknek, amelyeknek szociális és etikai magyarázata magától értetődő. Az elesettebbekről, a gyengébbekről, az önhibájukon kívül saját tartásukról gondoskodni képtelenekről való tartás így olyan kötelezettség, amelyet alapvető emberi feladatnak tekintünk. A jog szerepe tehát ebben az esetben csak akkor jelentkezik, ha elmulasztása okán erre külön figyelmet kell fordítani, s e kötelezettségnek végső soron az ál [...]
A személyiségi jogok védelme
Az ember érték, személyiségét a jogrendszer több szinten, több jogág szabályaival védi. Az alkotmányos védelem és a büntetőjog eszköztára mellett a személyiségvédelem leggyakrabban előforduló eseteinek jogi rendszerét a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény tartalmazza, ám elképzelhetők itt külön nem nevesített sértő magatartások is, amelyek természetesen nem maradnak jogkövetkezmények nélkül.
A nevesített személyiségi jogok
A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen [...]