Az örökhagyó halála esetén vagyona, mint hagyatéka, egységes egészként száll át az örökösre. Mindez azt jelenti, hogy a meglévő vagyon és az örökhagyó tartozásai is átszállnak az örökösre azzal, hogy az adósságok és a tartozások legfeljebb a hagyaték erejéig terheli az örököst, azaz az örökölt vagyon értékénél nagyobb adósságot, tartozást nem lehet örökölni. Napjaink megváltozott társadalmi viszonyai között a hagyományos hagyatéki tartozások körét jóval meghaladhatják az elsősorban pénzintézeti kölcsönökből fakadó adósságok, amelyek azt a kérdést vetik fel, hogy az örökös végső soron igényt tart-e az örökségére, vagy azt inkább visszautasítja.
Fotó: freepik.com
A hagyatéki tartozások
A hagyatéki tartozás jellemzően olyan harmadik személlyel szemben áll fenn, aki maga nem örökös, azzal, hogy örökös is lehet úgynevezett hagyatéki hitelező. A hagyatéki tartozásokba tartoznak az örökhagyó illő eltemetésének költségei; a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek, mint hagyatéki költségek, valamint a hagyatéki eljárás költségei; az örökhagyó tartozásai; a kötelesrészen alapuló kötelezettségek; illetve a hagyományon és a meghagyáson alapuló kötelezettségek. A hagyatéki tartozások első csoportjába azok tartoznak, amelyek átszállnak az örökösre, így az örökhagyó illő eltemetésének költségei, a hagyatéki költségek, a hagyatéki eljárás költségei, valamint az örökhagyó tartozásai. A második csoportba azok a kötelezettségek tartoznak, amelyek az örököst örökösi minőségből fakadóan terhelik, így a kötelesrészen alapuló kötelezettségek, illetve a hagyományon és meghagyáson alapuló kötelezettségek.
Illő eltemetés. Az illő eltemetés társadalmi és helyi szokásokon és nem jogszabályon nyugvó fogalom, amelynek költségeibe jellemzően a koporsós vagy hamvasztásos temetés mellett a szertartás, a fejfa, a szertartáson közreműködők közvetlen költségei mellett a halotti tor, gyászhirdetés, koszorú, valamint a helyi szokásoknak megfelelő síremlékállítás költségei tartoznak.
Hagyatéki költségek és a hagyatéki eljárás költségei. E körbe azok a kiadások sorolandók, amelyek a hagyaték tulajdonba- vagy birtokbavételéhez szükségesek: előzetes intézkedések, levelezések, az esetleges öröklési per, biztosítási intézkedések költségei, illetékei, a vagyontárgy őrzésének költségei, valamint a végrendeleti végrehajtó, az eseti gondnok, az ügygondnok, a zárgondnok költségei és díjai, továbbá hagyatéki eljárás költsége, jellemzően a közjegyző tevékenységéért járó munkadíj és költségtérítés.
Örökhagyó tartozásai. Az örökhagyó tartozásai az örökhagyó személyével vagy vagyonával kapcsolatban felmerült olyan tartozások, amelyek még az örökhagyó életében keletkeztek, és az örökhagyó halála időpontjában is fennállnak, azaz nemcsak lejárt tartozások, hanem olyanok is, amelyek későbbi időpontban váltak volna esedékessé, jellemzően a kölcsön- és hitelszerződésekből eredő tartozások. Az örökhagyó személyével kapcsolatos költségek jellemzően az örökhagyó tartásával, gondozásával, ápolásával és gyógykezeltetésével kapcsolatban felmerült költségeket jelentik. Az irányadó ítélkezési gyakorlat szerint törvényes öröklés esetében, ha aggálytalanul megállapítható, hogy az örökhagyót a tartásra köteles hozzátartozói közül csak az egyik tartotta, és a tartás örökségi juttatás ígérete ellenében történt, az örökhagyót ténylegesen eltartó rokon a tartásból származó igényét a hagyatékkal szemben hagyatéki hitelezőként érvényesítheti. Fontos, hogy ilyen hitelezői igényt kizárólag örökségi juttatás ígérete alapozhatja meg, a remélt ellenszolgáltatás ehhez nem elegendő. Ezekben az esetekben javasolt még az örökhagyó életében tartási, életjáradéki vagy éppen öröklési szerződés megkötése a tiszta jogi helyzet megalapozása érdekében.
Örökhagyó vagyonával kapcsolatban felmerült költségek. Az örökhagyó vagyonával kapcsolatban felmerült költségek eredhetnek szerződésből, szerződésen kívüli kötelezettségből egyaránt, jellemzően ebbe a körbe tartoznak a hátralékos szerződési kötelezettségek, közüzemi tartozások, ingatlannal, gépjárművel kapcsolatos adók, kölcsöntartozások, de ilyennek minősül a jogalap nélkül felvett nyugellátás is, valamint az állami adók. Kiemelendő, hogy adók esetében az adóhatóság, helyi önkormányzat polgári jogi értelemben hagyatéki hitelezőnek minősül, ugyanakkor eljárásjogi szempontból követelését közigazgatási úton érvényesíti.
Kötelesrészen alapuló kötelezettségek. A kötelesrész az örökhagyó legközelebbi rokonainak járó minimum részesedés az örökhagyó vagyonának terhére végintézkedés esetén. A törvény a kötelesrészt kötelmi jogi igényként kezeli az örökösökkel szemben, így valójában hagyatéki hitelezői szerepre szorítva az arra jogosultakat. Következésképpen, akit az örökhagyó kötelesrészre szorított, nem felel az örökhagyó tartozásaiért.
Hagyományon és a meghagyáson alapuló kötelezettségek. A hagyományon és a meghagyáson alapuló kötelezettségek az örökhagyó végintézkedésén nyugszanak, és a hagyatékban részesülő örököst terhelik oly módon, hogy hagyatéki tartozásként teljesítsen kötelezettségként valaki másnak.
A hagyatéki tartozások kielégítésének sorrendje
A törvény a hagyatéki tartozások fenti felsorolásával kielégítési sorrendet is felállít, az előrébb álló csoportba eső tartozások a kielégítés alkalmával megelőzik a hátrébb álló csoportokat., azaz a hátrébb álló tartozások hagyaték terhére történő kielégítése jogellenes. Az ugyanabba a csoportba tartozó több tartozás között már nincs kötelező kielégítési sorrend. Amennyiben a csoportban valamennyi tartozás teljes kielégítésére nincs lehetőség, a kielégítésnek a követelések arányában van helye. Amennyiben a hagyaték előreláthatóan aktívnak, azaz elegendőnek mutatkozik, az örökös az ingyenes kötelezettségvállalás, hagyomány, meghagyás kivételével a törvényben meghatározott sorrend megtartása nélkül is kielégítheti ki a hitelezőket. Az örökös – amennyiben a tartozások kielégítésére vonatkozó szabályokat felróhatóan megszegi – a kielégítetlenül maradt hitelezővel szemben saját egész vagyonával felel.
A hagyatéki hitelezők és felhívásuk
Hagyatéki hitelező az, aki a hagyatéki terhek megfizetése iránti igényét a hagyatéki eljárásban előterjeszti, a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyra – az örökhagyónak a vagyontárgy reá történő átruházására vonatkozó kötelezettségét állítva – a hagyatéki eljárásban kötelmi jogcímen támaszt igényt. Hagyatéki hitelezőnek tekinthető az is, aki az örökhagyóval olyan szerződést kötött, melynek alapján kötelmi igénye van arra, hogy a hagyatékhoz tartozó valamely vagyontárgyat megszerezze. Jellemzően ez az eset adásvétel során fordulhat elő, amikor az időben eltolt vételárfizetés okán nem került sor a tulajdonjog átruházásra az örökhagyó életében. Ilyen esetben a dolgot – jellemzően az ingatlant – az örökös azzal a kötelezettséggel örökli meg, hogy a tulajdonjogot az örökhagyó által vállalt kötelmi jogcímen ruházza át a vevőre, mint kötelmi igénylőre. Amennyiben egy örökös egyben hagyatéki hitelező is, úgy az örökös követelése annyival lesz kevesebb, mint amennyi a terhek reá eső része. A hagyatéki hitelező örökös követelése örökrésze arányában megszűnik, mivel ebben a részben ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett.
Az eljárásban hagyatéki hitelezőnek csak az minősül, aki hagyatéki hitelezői igény teljesítése iránt fellépett. A fellépéséhez nem elégséges az egyszerű bejelentés, hanem követelésként ténylegesen elő is kell terjeszteni az örökösökkel szemben a hagyatéki eljárás során. A hagyatéki hitelezők jelentős része ismert a tartozások természetéből fakadóan, ha azonban okkal feltételezhető, hogy ismeretlen hagyatéki tartozások is vannak, az örökös kérheti, hogy a közjegyző hívja fel a hagyatéki hitelezőket követeléseik bejelentésére. Az a hitelező, aki követelését a közjegyzői felhívásban megszabott határidő alatt nem jelentette be, a jelentkezéséig történt kielégítéseket sem a sorrend megtartása, sem a csoportjához tartozók kielégítésének aránya szempontjából később nem kifogásolhatja, valamint a követeléséért az örökösök csak örökrészük arányában tartoznak helytállni.
A hagyatéki tárgyaláson az örökösöknek nyilatkozniuk kell a bejelentett hagyatéki hitelezői igényekre. Amennyiben az örökösök a hitelezői igényt nem ismerik el, a hagyatéki hitelező a követelését polgári peres úton érvényesítheti. Jellemzően a hatóságok, pénzintézetek, közüzemi szolgáltatók által bejelentett hagyatéki hitelezői igényeket az örökösök nem vitatják, ugyanakkor a természetes személyek által bejelentett követelésekkel szemben már gyakoribb a vitatás, így a bizonyítás kérdése is bírósági eljárást feltételez.
Felelősség a hagyatéki tartozásokért
A törvény szerint a hagyatéki tartozásokért az örökös felel, függetlenül attól, hogy az öröklés végrendelet vagy törvény alapján következik be. Mindazonáltal az örökös felelőssége csak akkor áll fenn, ha a hagyatékot ingyenesen szerezte, ezért az öröklési szerződés alapján öröklő személy nem felel a hagyatéki tartozásokért, elvégre az öröklési szerződés tartalmát tartási vagy életjáradéki jellegű szolgáltatások töltik ki az örökös ellenszolgáltatásért.
Az örököst a hagyatéki tartozásokért korlátozott felelősség terheli. Az örökös korlátozott felelőssége elsősorban a hagyaték meglévő tárgyaival és azok hasznaival való helytállásra terjed ki, természetszerűleg azon költségek kivételével, amelyek ekként nem teljesíthetők, így különösen az eljárási díjak. Amennyiben a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, akkor az örökös, öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel, de csak örökrésze értéke erejéig. Különösen gyakori az az eset, hogy az örökösök kijelentik, hogy nem tartanak igényt örökrészükre, hanem azt örököstársuknak kívánják ajándékozni. Ilyenkor, amennyiben az örökhagyó után hagyatéki tartozások maradtak az ajándékozók nem mentesülnek a felelősség alól, ekkor szerencsésebb a visszautasítás vagy osztályos egyezség útján rendezni a kérdést.
Az örökös a hagyatéki költségekért és a hagyatéki eljárás költségeiért egyebekben saját vagyonával is felel. Az örökös a hagyaték megnyílásával a hagyatéki vagyontárgyak kezelésére köteles, és amennyiben e kötelezettségét elmulasztja, és ezáltal a hitelezők követelésének kielégítése meghiúsul, a hitelezőkkel szemben felelősség terheli. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy kellő gondossággal járt el, azonban a hagyatéki vagyontárgy azért nem került a birtokába, mert azt még mielőtt intézkedhetett volna, ellopták vagy megsemmisült, vagy birtokába került, de a vagyontárgy hasznát önhibáján kívül nem tudta beszedni, a követelés vagy jog érvényesítését megkísérelte, de az nem vezetett eredményre. Amennyiben többen örökölnek, úgy az örököstársak egyetemlegesen felelnek. Abban az esetben, ha valamelyik örökös a hitelezői igényt teljes mértékben kielégítette, valamennyi örökös kötelezettsége megszűnik, de ez az örökös megtérítési igényt támaszthat a többi örököstárssal szemben. Az örököstársak egymás közötti viszonyában az örököstársak felelőssége örökrészük arányához igazodik.
A túlterhelt hagyaték
Túlterhelt az a hagyaték, ahol a hagyatéki terhek meghaladják a hagyatéki vagyon értékét. Ha az örökösök nem vállalják a tartozások kiegyenlítését, lehetőségük nyílik a hagyaték visszautasítására. Amennyiben minden ismert törvényes örökös visszautasítja a hagyatékot, a közjegyző a hagyatékot a Magyar Állam részére adja át.
Hozzászólások