Category: HÁZ, KERT
Kék madarak kertjében
Kun Éva kerámikus álomházát múlt havi számunkban mutattuk be (A MI OTTHONUNK 2002/6. szám 20. old.), ezúttal álomkertjére kerítünk sort. Híre már rég megelőzte, számítottam is valami rendkívülire, de a valóság most is felülmúlta a képzeletemet. [...]
Zöld a tetőn
A ma ismert technikai, biológiai, gyakorlati ismereteink felhatalmaznak bennünket arra, hogy épített városi környezetünkben minden lehetőséget kihasználva zöldesítsünk. annál inkább, Szükség is van erre hiszen a rohamosan városiasodó életforma egyre többet foglal el, burkol le természetes élő földfelületeink közül. A rendkívül széleskörű kertészeti megoldások mellett (parkok, utcai fasorok, balkonládák stb.) egyik, ma még kevéssé kihasznált lehetőség a passzív tetőfelületek ökológiai hasznosít [...]
Szűk foghíjtelken
Baja belvárosában a Szabadság út a városkép egyik meghatározó része. Épületei százéves történetiséggel bírnak, a széles Szentháromság térre vezető úton zömében nagy belmagasságú, földszintes, illetve emeletes házak sorakoznak. E műemlékileg védett épület szomszédságában, szűk foghíjtelken született egy kellemes, oldott társasház - a lehető legmagasabb kihasználtsággal. Bár a lakások kis alapterületűek, az ide költözőknek hosszú távra biztosítják az otthonteremtést. [...]
Folytonosság és megújulás
Novák István szegedi főépítésznek is köszönhetően különösen az utóbbi években Szeged építészeti, kertépítészeti kultúrája kiemelkedően magas színvonalra emelkedett, mintegy visszatalálva az elődökhöz, akiknek városszeretete, szakértelme, munkája nyomán ez a város méltán szerzett magának európai rangot, elismerést. A mai színvonal-emelkedés egyaránt érvényes az önkormányzat megrendelésére, anyagi támogatásával épült, épülő létesítményekre, mind pedig a kifejezetten magánerőből születőkre. Ami [...]
A nyugalom kertje
Ó, de szép!! Milyen békés, mint egy üdülőben, vagy nem is, inkább szanatóriumban - ilyen és ehhez hasonló elismerő szavakat kapnak házigazdáink a látogatóktól. És valóban, kevés olyan hely található az Árpád-hídtól 15 percnyire, ahol ekkora fenyőerdő adná a szomszédságot. [...]
Tavak, csobogók a kertben
Sokak szerint hiányos, csonka az a kert, amelyben valamilyen - tó, patak, csobogó, kút - formában nincsen víz. Az állandó szabadtéri vízfelület sajátos élővilágot teremt a kertben, vonzza a szitakötőket, lepkéket, méheket, madarakat, békákat, gőtéket, szalamandrákat. A lejtős kert szinte kínálja a lehetőséget patakocska építésére. Legkedvezőbb esetben a kis patak fentről lefelé kanyarogva átszeli az egész kertet, összekötve a lépcsőzetesen kialakított teraszokat. Minél erősebb a kert lejtése, [...]
A költő kertje
Az egyetemi docens, kutatóbiológus és író-költő Géczi János az Alföldről került Veszprémbe, ahol a természetközeliségben felnőtt fiatalember élete párjával egy panellakásban kötött ki. Kezdetben túrázással pótolta a zöld növények hiányát, majd a Balaton-parton vásárolt egy zártkertet, ahol kialakította első kertjét. Az igazit azonban néhány évvel ezelőtt sikerült megterveznie és kiviteleznie Veszprémben, ahol a vár alatt találtak egy befejezés előtt álló házat. [...]
Organikus és klasszikus
A 220 négyzetméteres iker-házfél egy házaspár és kislányuk, valamint két fegyelmezett kóckutya otthona. A hároméves Jeffey és a nyolc esztendős Blondie barátok a családban: két alkalmazkodó, szeretetéhes szőrpamacs. A kertben és a lakás egy részében szabadon járnak-kelnek, ám az emeletre és a nappaliba nem tehetik, és - mindenféle tiltás nélkül nem is teszik be kertet látott tappancsaikat. [...]
Változó igények, változó tervek
Bár Nyíregyházán több országosan is neves építész dolgozik - így a Kossuth-díjas Bán Ferenc, valamint az Ybl-díjas Kulcsár Attila, aki a debreceni Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola tanszékvezető tanára - , ezúttal mégsem őket szólaltatjuk meg, hanem két nyíregyházi születésű és ott dolgozó tanítványukat. Gáva Attila és Tudlik István egyaránt a fiatalabb generációhoz tartozik, ennek ellenére mára elismert építészei a városnak. [...]
Napsütötte ágyneműk
- Nagy erdei kirándulásokra emlékszem gyerekkoromból. Kaposváron legtöbbször a Büdös-hegyre másztunk föl, mert ott lehetett látni a legtöbb állatot. Általában apuval és a nővéremmel mentünk, anyu otthon maradt, szerintem élvezte, hogy egy kicsit fellélegezhetett. Akkor, öt-hat évesen fedeztem föl a fűszálat, a lóherét, a hangyákat. [...]