Törvényes öröklés, özvegyi haszonélvezet
Ha az örökhagyó nem tesz végintézkedést, a Polgári Törvénykönyvben szabályozott törvényes öröklés rendje szerint történik a hagyaték öröklése. A törvény örökösökként az örökhagyóhoz az emberi kapcsolatok szerint legközelebb állónak tekinthető személyeket jelöli ki örökösnek, akiket rokoni (vérségi), illetőleg családi kapcsolat fűz az örökhagyóhoz. [...]
Házassági vagyonjog
A házassági vagyonjog a házastársak egymásközti, valamint harmadik személyekkel szemben fennálló viszonyait szabályozza a házasság időtartamára, illetőleg a házasság megszűnésekor. Az erre vonatkozó rendelkezéseket a házasságról, családról és a gyámságról szóló többször módosított 1952. évi IV. törvény (Csjt.) szabályozza. [...]
Adóslisták – előnyök és hátrányok
Negatív adóslista régóta létezik, mégis az utóbbi időszakban szabadultak el az indulatok körülötte. A rendszerben ugyanis hiba van: nem mindig és minden esetben indokolt ugyanis, hogy valakit nevesítenek a rosszul fizetők bankközi listáján. A pozitív adóslista pedig éppen a hiánya miatt borzolja a kedélyeket. Banki vezetők szerint ugyanis olcsóbb lenne a kölcsön, ha biztosan tudhatnák, az illető jól fizető adós. [...]
Lakáshitel és járulékai
Aki hosszú válogatást követően megtalálja álmai otthonát, szeretne mielőbb hozzájutni a szükséges hitelhez. Ez azonban nem megy egyik napról a másikra, és érdemes mérlegelni a bank kiválasztását is. Sokan automatikusan az általuk leggyakrabban hallott hitelintézet mellett teszik le voksukat, mások a folyószámlájukat vezető bankot keresik fel. A hitellel kapcsolatos költségek azonban meglehetősen különbözőek, s tíz- vagy akár százezreket is veszíthet az,aki nem járja körül elég alaposan lehetős [...]
Az élettársi vagyonközösség
A családjogi törvény a házastársak és rokonok egymás közötti kapcsolatával összefüggő jogviszonyokat rendezi. Ez a szabályozás nem terjed ki az élettársi kapcsolatra, mert az nem azonosítható a házastársi életközösséggel. Az eltérés annak ellenére fennáll, hogy az élettársi kapcsolat tartalmilag hasonló a házassági együttéléshez, amikor egy nő és egy férfi él együtt érzelmi és gazdasági közösségben. [...]
Domborzat és épülettervezés
Síkvidéki épületek tervezésekor az építési előírások mellett a telek mérete, alakja, a növényzet, a tájolás és a környező épületekhez való viszony a leendő ház kialakításának legfontosabb meghatározói. Amint hegyvidéki, lejtős telekről van szó, a tervezésnek egy újabb, izgalmas szempontot is figyelembe kell vennie, a domborzati viszonyokat. [...]
Az elővásárlási jog
A közös tulajdon feletti rendelkezési jog nem korlátlan. A Polgári Törvénykönyv előírja ugyanis, hogy a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg a tulajdonostárs tulajdoni hányadára (Ptk. 145. § (2) bekezdése). [...]
Közös tulajdon megszüntetése
Előfordulhat, hogy akár egy telek, akár egy házas ingatlan több személy közös tulajdonát képezi. Ha bármelyikük a fennálló tulajdonközösséget meg kívánja szüntetni, több lehetősége van, hogy ezt megtegye. Vizsgáljuk meg részletesen, hogy a közös tulajdon megszüntetésének milyen formái és feltételei vannak. [...]
Az osztatlan közös tulajdon
Gyakran előfordul, hogy adásvételi szerződéssel, öröklés útján vagy házastársi, élettársi vagyonközösség folytán közös tulajdon keletkezik ingatlanon, illetőleg ingóságon. A tulajdonostársakat ilyenkor közösen illeti meg a birtoklás, a használat, a hasznosítás és a hasznok szedésének joga, és terheli a dolog fenntartásával járó kiadások viselése, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek teljesítése és a kárviselés. [...]
Szerencseszerződések
A tartási, életjáradéki és öröklési szerződéseket a köznapi szóhasználatban nagyon gyakran azonosítják. Hiba lenne azonban e szerződéstípusokat összemosni, mivel közöttük lényeges tartalmi és formai különbségek vannak. [...]