kertem, virágom

Ünnep a blogger kertjében

01

Lakberendezési témájú blogokat olvasni jó. A számítógép előtt ülve nincsenek országhatárok, így fordult elő, hogy az angol Helena blogját is jó ideje követjük, ünnepi készülődését látva pedig elhatároztuk: felvesszük vele a kapcsolatot. És láss csodát, nem hogy szívesen mutatja meg nekünk a kertjét, de kiderült: édesapja magyar származású…Az Angliában élő, svéd gyökerekkel rendelkező hölgy „The Swenglish Home” címmel működteti blogját, és amint ideje engedi, hobbistylistként és fotósként kertjéből, otthonából mutat meg részleteket.

Szigorúan falusias

13A Káli-medence szívében bújik meg e gyönyörű parasztház a kerttel. Már a hófehér utcai homlokzat is sokat ígér, és nem is csalódom. A magas kőkerítésen belül szíven üt a látvány: emlékeimben felderengenek a gyerekkori nyarak, a rekkenő hőség, nagypapa kertje, a bő terméstől roskadozó gyümölcsfák, a finoman lengedező szőlőlugas, alatta illatos levendulabokrok, dézsában a leander. Itt nincs egyetlen tuja vagy örökzöld, minden hitelesen falusias.

Újabb ötletbörze kiskertünkbe

02Olyan világot hoztunk létre, amelyről azt valljuk, kellemesebb, mint az idők folyamán bármikor. Van tévénk és szendvicssütőnk, alakhoz igazodó ágyunk, és ujjlenyomatra induló laptopunk. Mi hiányzik? Valami biztosan, hiszen nem állunk meg, nincs itt még a Kánaán. Mintha valamit elveszítettünk volna. Sok tényező háttérbe szorult, köztük a zöld környezet is. A III. Magyar Kertépítő Verseny erre hívta fel a figyelmet. Idei mottója: Túlélés=zöld.

Játékerdő boldog macskával

04Hogy rögtön bizonyságot is nyerjek vendéglátóm kertfilozófiájából: az interjú végén két szép kecskerágóval tértem haza. Előre több fajtát is készletez, amúgy sem szeret sokat költeni növényekre, inkább innen-onnan kér, azt szaporítja, ajándékozza tovább. Autós nagyvállalkozó létére igazi földközeli ember. Szereti az erdőt, az állatokat, most éppen akácból kísérletezett ki olcsóbb talajtakarót a fenyőmulcs helyett. Elvágyik hát élni egy nagy erdőbe, gazdálkodni szeretne, feloldódni a természetben. Addig is vigaszképpen teremtett magának egy játékerdőt.

Hét szilvafa helyén

01Gödöllőn a Rákospatak mossa vendéglátóink keskeny, hosszú kertjének alját. Mára már nyoma sincs annak az őskáosznak, ami húsz éve fogadta őket: ki sem látszottak a nádból, gazból, bokrokból, a hét szilvafán kívül csupán a vizes élőhelyet kedvelő füzek, nyárfák, platánok magasodtak az őstermészet fölé. Feledhetetlenül szép emlékeket őriznek a kertről a felnőtt lányok, hiszen kevés gyereknek adatik meg saját, originál sziget a kötelező kellékekkel: nád, bokrok, békák, árok, mocsár, hidacska, sátor, no meg temérdek szúnyog.

6+1 tipp a kert szerelmeseinek

05A nagy, művelt kertészek mindig Angliával példálóznak. Nem véletlenül: évszázados kertkultúrájuk van, és ma is divat a londoni külvárosban, hogy a sövényt maguk ültetik. Itthon sokan meglepődnek, hogy a kert drága dolog. Mintha egy újabb éhes száj költözne a lakásba. Ha azonban elfelejtünk ezzel számolni, az építkezés vagy házfelújítás végére könnyen kopott maradhat a kert. Hogyan lehet mégis felvirágoztatni a kinti birodalmat? Van néhány tanácsunk, amelyek túlmutatnak a szomszéd virágsarjának elkérésénél.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.