Author: admin
Épp itt az ideje felnézni a tetőre!
A háztartási meleg víz előállítására, illetve fűtésre fordított napenergia-felhasználás az elmúlt huszonöt évben kisebb iparággá nőtte ki magát. Eleinte mindezt véges energiaforrásaink megkímélése indokolta, a nyolcvanas évek óta bizonyos éghajlati hatások kiküszöbölése is fontos szempont. Ennek megfelelően 1991-től elképesztő mértékben növekedett a szoláris ágazat piaci jelenléte: Németországban például 1996-ban a felszerelt kollektorfelület 350 ezer négyzetméterrel nőtt, és ma már mintegy 3 [...]
A családi fészek központja a cserépkályha
Néhány emberöltővel ezelőtt még Európa leggazdagabb paraszti kályhás hagyományait mondhattuk magunkénak. A társadalmi változások azonban átalakították, sőt majdnem teljesen el is söpörték hagyományos paraszti lakáskultúránkat. Nemcsak népi cserépkályháink semmisültek meg, hanem szinte kihalt az évszázados hagyományokat őrző kályhásmesterség is, anélkül, hogy módszereit és motívumkincsét a modern kerámiaipar magába olvaszthatta volna. [...]
A habarcsmunka buktatói
A jó habarcs friss állapotában lágy, könnyen bedolgozható, a keverővizet jól tartja, valamint kellő tapadó- és ragasztóképességgel rendelkezik. Megszilárdult állapotában pedig, a rendeltetésétől függően, kellően szilárd, rugalmas, időálló, valamint megfelel a jó lakóklíma követelményeinek. A habarcsmunka során nem csak a bedolgozáskor, hanem már az alkotóanyagok beszerzésekor és tárolásakor elkövethetünk olyan hibát, amely károsan befolyásolja a habarcs minőségét. Ezekről a hibákról és jó taná [...]
A vályog előnyei, hátrányai
Az egész ország megrendüléssel figyelte, hogyan tette tönkre a nagy tiszai árvíz családok százainak vályogból készült otthonát. Ez a katasztrófa kellően felhívta a figyelmet a vályog sebezhetőségére, és arra az általános érvényű tapasztalatra, hogy a családi házak kapcsán felmerülő vízszigetelésekre jóval nagyobb hangsúlyt kell fektetni. [...]
Milyen cementet használjunk –
A lakásépítés egyik leginkább időt, és persze pénzt rabló folyamata az építőanyagok beszerzése. Ma már lassan elfeledjük a cementhiányos esztendőket, gondok azonban ma is vannak. Az első nehézséggel akkor találjuk magunkat szemben, amikor keressük a régi 450-es vagy 350-escementet. Erre azt a választ kapjuk, hogy az már nincs, van azonban CEM I 42,5, esetleg CEM II/A-S 32,5 jelű. [...]
A tetőtérbeépítés és a páralecsapódás
Első látásra egyszerű dolog a tetőteret beépíteni, ha a födém és az épület ezt statikailag lehetővé teszi. Mint minden kijelentés azonban, ez is csak a féligazságot takarja, hiszen kívülről szél, zaj, csapadék, napsütés, belülről páraterhelés éri az építményt, márpedig a belső térben szélcsendnek (huzatmentesség), a külső hőmérséklettől eltérő belső hőmérsékletnek kell lennie. [...]
Faszerkezetű lakóházak
Akik álmaikat családi lakóház építésével szeretnék megvalósítani, a hagyományos építési módok mellett könnyűszerkezetes technológiákat is választhatnak. Közülük kiemelkednek a faanyagú szerkezeteket alkalmazók, ahol a térszint feletti falak, födémek és a tető fa alapanyagú tartószerkezettel készülnek. Míg ez a módszer egyeduralkodó az USA-ban, Kanadában vagy a skandináv országokban, addig nálunk az építkezők nagy része idegenkedik e szerkezetektől. Az ok a hazai faházépítési hagyományok hiányá [...]
Ahol a meleg elillan
A lakóépületek esetén az energiatakarékosság azt jelenti, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentjük lakásunk fűtési költségét, illetve az épületbe bevitt energiát a leggazdaságosabban használjuk fel. Mint magyar lakosok, az életünkben elfogyasztott energia több mint felét lakásunk fűtésére használjuk el. [...]
A vályog alkalmazásának modern lehetőségei
Majd minden száraz-meleg, illetve mérsékelt égövi országban a vályog évszázadokon át a legelterjedtebb építőanyag volt, s mind a mai napig az emberiség mintegy egyharmada vályogházakban él. Ez az arány a fejlődő országokban több mint ötven százalék. Magyarországon a lakások egynegyede készült vályogból, ezek nagy része azonban mára már műszakilag elavultnak mondható. [...]
Harc a sóvirágok ellen
Az ember a kezdetek óta többé-kevésbé eredményesen védekezett a csapadékvíz ellen, a falba szívódó talajnedvesség elleni védelemmel azonban csak a XX. század eleje óta foglalkozik. Magától értetődő hát, hogy a hazai épületállomány közel negyede is károsodott. A sókivirágzások nap mint nap láthatók nemcsak a félreeső utcákban, magányos műemlékeken, de községeink, városaink főutcáin, középületein is. [...]