Fiatalok lehetőségei a lakástámogatási rendszerben

Építmények a kertben
Ereszcsatornák
Saját vízmű a pincében, a padláson

A lakásszektor egyik sarkalatos pontja a fiatalok lakáshoz jutásának kérdése. Az elmúlt évtizedekben kevés eredményt értek el, ám annál többet beszéltek a fiatalok lakáshoz jutási esélyeinek javításáról. Talán most sikerül?

 

 

A probléma megoldhatatlannak tűnik, hiszen a fiatal házaspárok úgy szeretnének családot alapítani, hogy életkorukból fakadóan ehhez megtakarítással nem rendelkeznek, a család pedig csak ritkán tud segíteni az első lakás megszerzésében. Az eddigi lakástámogatási rendszerek hátránya abból eredt, hogy az állami és önkormányzati támogatások igénybevételéhez mindig szükséges volt valamennyi saját megtakarítás. A kevésbé tehetős hátterű fiatalok tehát a kecsegtető támogatásokat nemigen tudták igénybe venni.

 

A probléma tulajdonképpen megoldható, amennyiben a különböző háttérrel bíró, eltérő megtakarítással rendelkező fiatalok számára nem csupán a saját tulajdonú, új lakás építése vagy vásárlása jelenthet megoldást. A nálunk sokkal fejlettebb országokban a használt- és bérlakáspiac nagyobb jelentőséggel bír, mint az új lakások építése, és a saját tulajdonú lakás szinte mindenütt luxus. Ezzel szemben Magyarországon világviszonylatban az egyik legmagasabb a saját tulajdonú lakások aránya.
További érdekes számadat: bár rossz területi eloszlásban, de hazánkban több lakás van, mint amennyi az önálló háztartás, elvileg tehát új lakásokra csak a lebontandók pótlása céljából lenne szükség. Ehhez képest nézzük meg a továbbiakban, hogy az új lakástámogatási rendszer a fiatalok támogatásán túlmenően mennyiben segít az aránytalanságok megszüntetésében.
Vissza nem térítendő támogatások
Az állami támogatásokat két fő csoportra, visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásokra oszthatjuk.
Gyermekkedvezmény új lakás építése esetén. A vissza nem térítendő támogatások közül a legnépszerűbb a lakásépítési és -vásárlási kedvezmény (“leánykori” nevén: szocpol). A kedvezmény összege gyermekenként 200-200 ezer forint, de a második és harmadik gyermek után 1-1 millió forint. A kedvezményt kizárólag olyan új lakás építéséhez vagy vásárlásához lehet igénybe venni, amely az úgynevezett méltányolható lakásigényen – vagyis szobaszámon és bekerülési költségen – belül van.
Gyermekkedvezmény lakásbővítés esetén. Mivel rengeteg fiatal nem tud új lakást építeni vagy vásárolni, az új rendszerben igénybe vehető a lakásbővítési kedvezmény (vagyis a “félszocpolt”), amennyiben a lakás legalább egy szobával nő, illetve az addig nem lakásként funkcionáló tetőteret építik be. E támogatási forma jelentősen bővült, lehetővé téve, hogy a fiatalok lakásproblémáikat – átmenetileg – meglévő lakóépületek bővítésével oldják meg.
A lakásbővítési kedvezmény összege éppen a fele a lakásépítési- és vásárlási kedvezménynek, azaz gyermekenként 100-100 ezer forint, de a második és harmadik gyermek után 500-500 ezer forint igényelhető.
Adó-visszatérítési támogatás. Szintén vissza nem térítendő, bár igen alacsony összegű támogatás, melyet a méltányolható lakásigényen belüli, új lakás építése vagy vásárlása esetén lehet igénybe venni. Mértéke a megfizetett áfa legfeljebb hatvan százaléka, maximum azonban 400 ezer forint. E támogatás csak a többi kedvezménnyel együttesen nyújt komoly segítséget.
Visszatérítendő támogatások
A visszatérítendő támogatások körébe a különféle kamattámogatások tartoznak. Lényege, hogy a fiatalok hitelt vesznek fel egy banktól, az állam pedig a hitel után fizetendő kamatteher egy részének megfizetését magára vállalja. Jelenleg kétféle kamattámogatás létezik: az általános és a kiegészítő kamattámogatás.
Általános kamattámogatás. Az általános kamattámogatás személyi oldala nem csupán a fiatalokhoz, illetve házaspárokhoz kötődik, azt bármilyen lakáscélra – tehát használt lakás vásárlására, felújításra vagy bővítésre is – bárki felveheti, aki hitelképes. Az általános kamattámogatás lakásonként legfeljebb 30 millió forintos hitelhez kapcsolódhat, oly módon, hogy a futamidő első öt évében az állam évi 3 százalék kamat megfizetését vállalja át, tehát az ügyfél részére a hitel 3 százalékponttal – olcsóbb – lesz.
Kiegészítő kamattámogatás. A kiegészítő kamattámogatás felhasználása kötöttebb, csak új lakás építéséhez, vásárlásához kapható, úgy, hogy az állam a legfeljebb 10 millió forint összegű hitel kamatának 8 százalékon felüli részét magára vállalja a futamidő első tíz évében. Ezen időszak alatt tehát bárhogyan is változnak a kamatlábak, az ügyfél csak 8 százalék kamat fizetésére köteles.
Önkormányzati támogatások
Az önkormányzati támogatások formáját a jogszabály nem határozza meg, az tehát egyaránt lehet vissza nem térítendő támogatás, és kamatmentes hitel. A felhasználás is szabad, azaz bármilyen lakáscélra felhasználható, és az egyes önkormányzatok külön-külön, rendeletben határozhatják meg, milyen összegű és fajtájú támogatásokat nyújtanak.
Egyéb lehetőségek
A lakástámogatási rendszer új szabályain túl lássuk, milyen egyéb már létező, alternatív módjai vannak a lakáshoz jutásnak. Lakás-takarékpénztári előtakarékosság. A lakás-takarékpénztári rendszer, ahol az állami támogatás elérésének feltétele a meghatározott idejű előtakarékosság teljesítése, tehát rendszeres, havi befizetés a lakás-takarékpénztár részére. Bár a felhasználási lehetőségek köre igen tág, az eddig felsoroltakon kívül a támogatás közműfejlesztésre is igénybe vehető, a támogatás összege olyan alacsony, hogy csak másokkal kombinálva lehet alkalmas lakáscél kielégítésére.
Fecskeházak. Hazánkban is ismeretes, bár az utóbbi időben háttérbe szorult forma a – fecskeház?. A rendszer lényege, hogy a fiatalok olyan, önkormányzat által épített és fenntartott bérlakásokba költözhetnek, amelyek lakbére a piacinál jóval alacsonyabb. A fiatalok a fecskeházakban meghatározott ideig lakhatnak, a piaci és a kedvezményes lakbér közötti különbözetet pedig arra használhatják, hogy a későbbi lakásvásárlásukhoz előtakarékoskodjanak. A módszer azért nagyon figyelemreméltó, mert a fiatalok számára lehetőséget nyújt arra, hogy önálló háztartást vezessenek, anélkül, hogy egy saját lakás fenntartási terheit viselniük kellene. A fecskeházak elterjedésének nagy lökést adhat a lakáspolitika azon eleme, amely az önkormányzatok bérlakásépítését támogatja.
Összefoglalásképpen megállapítható, hogy a lakáscélhoz kötődő támogatások felhasználási köre jelentősen bővült, ami önmagában ugyan nem oldja meg a fiatalok lakáshoz jutását, alkalmas azonban arra, hogy alternatívát kínáljon a különböző igényű és jövedelmű csoportoknak.

Ezt követő cikkünk:
Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop