A szabálytalanság jogkövetkezményei

Beton, a természetes alapanyag
Az acéllemez radiátorokról
Construma-díjas lett a KERDI-LINE

Úgy hozta a sors, hogy eltértünk az építési engedélytől, avagy

 

 

A kivitelezés során sok építtető eltér az építési engedélytől, a tervektől. Vagy mert más elképzelése van leendő lakásáról, vagy mert újabb igényei támadtak, vagy jobb megoldást szeretne. Az építkezők sokszor abban a hitben is élnek, hogy a szomszédok nem jelentik fel őket (mert maguk is hasonló cipőben járnak), az építésügyi hatóság pedig nem jár arra. Ha aztán az utcában akár csak egy bírságot is kiszabnak, a rémhír szélvészként száguldja be a környéket. Pedig van szabályos útja is annak, ha változtatni szeretnénk korábbi elgondolásainkon.A kivitelezés folyamán az építési engedélytől csak olyan munkákkal térhetünk el, amelyek önmagukban nem építési engedélyhez kötöttek (ilyenkor a használatbavételi engedély kérelméhez állapottervet kell mellékelni). Ez esetben is gondosan ügyelnünk kell arra, hogy a műszaki előírásokat, nemzeti szabványokat, szakhatósági követelményeket betartsuk, ellenkező esetben a jogkövetkezmények azonosak az engedély nélküli építkezéssel (kötelezés átalakításra, szabályossá tételre, visszabontás elrendelése stb.).

 

Mi a teendő eltérés esetén?
Nagyobb a baj abban az esetben, ha építési engedélyhez kötött tevékenységgel (pl. más épületszerkezet alkalmazása, nagyobb alapterület beépítése, magasabb belmagasság kialakítása stb.) térünk el az építési engedélytől. Ilyenkor az építésügyi hatóság azt vizsgálja, hogy az eltéréssel az építmény megfelel-e a vonatkozó építésügyi előírásoknak:
Ha igen, és az építtető a szükséges mellékleteket* is csatolni tudja, építésügyi bírság** kiszabása mellett fennmaradási engedély adható. Amennyiben az építmény a biztonságos és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban van, úgy a végleges fennmaradási engedély egyben használatbavételi engedélynek is minősül (külön eljárás nélkül).
Ha a kivitelezés során további építési engedélyhez kötött munkák vannak hátra (mert az épület még nincs rendeltetésszerű, biztonságos állapotban), fennmaradási és továbbépítési engedélyezésről beszélhetünk, itt is építésügyi bírság mellett.
Ha az építmény nem felel meg az előírásoknak, a hatóság megvizsgálja, hogy szabályossá tehető-e valamilyen módon (pl. telekhatár-rendezéssel, a telken más építmény elbontásával a beépítettség szabályossá tétele érdekében, visszabontással, átépítéssel).
 Amennyiben szabályossá tehető, kötelezés formájában (teljesítési határidő kitűzésével, végrehajtási bírság*** kilátásba helyezésével) elrendelik a szükségessé váló építési munkák elvégzését. Ezzel egy időben szó lehet a fennmaradási engedélyezésről is, egyidejű építésügyi bírság mellett.
 Amennyiben az építmény átalakítással sem tehető szabályossá, az építésügyi hatóság elrendeli annak részbeni vagy teljes bontását. Ha az építtető az előírt határidőben nem tesz eleget e bontási kötelezettségének, ezt az építésügyi hatóság különböző eszközökkel megpróbálja kikényszeríteni. Elsődlegesen végrehajtási bírság kiszabásával, ennek eredménytelensége után kényszervégrehajtás**** elrendelésével. Ilyenkor a kiszabott végrehajtási bírságok összegét, valamint a kényszervégrehajtás költségeit is adók módjára hajtják be az építtetőn, egyidejűleg a kötelezést az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzik, valamint az összeget ráterhelik az ingatlanra.
Hány év után nem járhat el a hatóság?
Ha szabálytalanul építkeztünk és a szomszéd sem jelentett fel bennünket, jó, ha tudjuk, mennyi időn belül járhat el ellenünk az építésügyi hatóság, azaz mennyi az elévülési idő. Szabálytalan építés esetében a kivitelezési tevékenység befejezésétől számított tíz éven belül, ha ez nem állapítható meg, az építmény használatbavételétől; a tízéves határidőn belül pedig a szabálytalanság tudomásra jutásától számított egy éven belül intézkedhet ellenünk a hatóság.
Új eljárás lefolytatása esetén az egyéves időtartam kezdetét a meghatározott idő elteltétől, valamint az engedély visszavonásától, az átalakítási kötelezettségre előírt teljesítési határidő lejártától, illetőleg az új eljárás lefolytatását elrendelő jogerős határozat keltétől kell számítani; a tízéves intézkedési határidő meghosszabbítható; a fennmaradási engedélyezés feltételeit az eredeti eljárás megindításakor érvényes szabályok szerint kell figyelembe venni.
A tízéves jogvesztő határidő eltelte után az építésügyi hatóság eljárást ugyan nem indíthat a szabálytalankodó ellen, az ingatlan mindenkori tulajdonosának azonban lehetősége van önként fennmaradási engedélyt kérnie az építményre. Az engedély csak akkor adható meg, ha az építmény megfelel a kérelemkor hatályos szabályoknak, átalakítási kötelezettség ugyanis már nem írható elő, és bírság sem szabható ki. Ha tehát épületünk egyébként szabályos, legalizálhatjuk, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhessék.
* Fennmaradási engedélykérelem mellékletei. Azonosak az építésiengedély-kérelem mellékleteivel, azaz az építészeti-műszaki tervdokumentáción túl az építési jogosultságot is igazolni kell.
** Építésügyi bírság. Olyan nagy összegű bírságfajta, amelyet a szabálytalanul építkező részére állapítanak meg, ha az építményre a fennmaradási engedély megadható családi ház esetében több mint 10 millió forint is lehet. Engedély nélküli építkezés esetében készültségi foktól függően, az egész építményre, szintenként; engedélytől eltérő építkezés esetében csak az eltérésre; átalakítási kötelezettség megállapítása melletti fennmaradási engedélyezéskor az átalakítandó építményrészre nem, csak az engedélytől eltérő és fennmaradható építményrészre állapítják meg.
*** Végrehajtási bírság. Az építésügyi bírságnál mérsékeltebb összegű bírság a végrehajtás kikényszerítésére, ha a kötelezett határidőben, önként nem tesz eleget a kötelezésnek.
Ismételten is kiszabható a teljesítés megtörténtéig, összege egy-egy alkalommal 100 ezer forintig terjedhet, adók módjára hajtják be.
**** Kényszervégrehajtás. Az építésügyi hatóság akkor él vele, ha a kötelezett a végrehajtási bírságolás ellenére sem teljesíti kötelezettségét: a kötelezett költségére elvégezteti a szükséges és elrendelt munkálatokat, összegét adók módjára behajtja, illetve ráterheli az ingatlanra.

Ezt követő cikkünk:
Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop