A végintézkedések formai kérdései után sorra vesszük a tartalmiakat, az örökös-, helyettesörökös-, utóörökös-nevezést, az öröklésből kizárást, végül a végrendelet érvénytelenségével, hatálytalanságával, illetve visszavonásával kapcsolatos tudnivalókat.
Az örökhagyó a végintézkedésében vagyonáról vagy annak egy részéről szabadon rendelkezhet. A végintézkedéssel ki nem merített hagyatékra a törvényes öröklés szabályai alkalmazandók. A végrendelet értelmezésénél az akarati elv és a favor testamenti elve egyszerre érvényesül, azaz az örökhagyó szándékának helyes megállapításához nem pusztán annak rendelkezéseit és a végrendeletben használt egyes kifejezéseket önmagukban véve kell értékelni, hanem a végrendelet egész tartalmi összefüggéseinek feltárásával kell a valódi akaratát felderíteni. A végrendelkező akarata vizsgálatának csak alakilag hibátlan végrendelet esetén van helye.
Az örökösnevezés
Nevezett örökös. Az örökhagyó rendelkezési szabadsága alapján nevezhet örököst, örököseket. Nevezett örökös bárki lehet, így törvényes örökösei vagy más személyek, bármilyen jogképes szervezet, sőt, akár megfogant méhmagzat is (a hagyaték megnyílásakor meg nem fogant ember azonban nem lehet örökös). Az örökösnevezés nemcsak név szerinti konkrét megjelöléssel történhet, hanem más módon is, azzal, hogy annak kétséget kizáróan kell a személyt meghatároznia, azonosítania. A nevezett örökös az, akinek az örökhagyó vagyonát, azaz hagyatékát vagy annak egy részét halála esetére juttatja. Kétség esetén örökös az is, akinek az örökhagyó egy vagy több meghatározott vagyontárgyat juttat, ha e vagyonelemek az egész hagyaték értékének jelentős részét teszik ki, és az örökhagyó feltehető akarata szerint e személynek a hagyatéki terhek viselésében is osztoznia kell.
Nincs akadálya annak sem, hogy az örökhagyó a végrendeleti juttatást valamely, az örökhagyó halálának bekövetkeztéig teljesülő feltétel (pl. házasságkötés, tanulmányok befejezése) beálltától tegye függővé. Több nevezett örökös esetében az örökhagyó meghatározhatja az örököstársak öröklési hányadát, ennek hiányában az egyenlő öröklés elve érvényesül. Az egyenlő hányad szerinti öröklés megdönthető, azaz adott esetben bizonyítható, hogy az örökhagyó a nevezett örökösöket nem egyenlő arányban kívánta részesíteni. Az örökrész meghatározásának szabadságával élve így az örökhagyó akár megváltoztathatja a törvényes öröklés rendjét is, elvégre olyan törvényes örökösöket is megnevezhet, akik végintézkedés hiányában nem vagy nem az általa meghatározott arányban örökölnének.
Helyettes örökös. Az örökhagyó a nevezett örökös kiesése esetére helyettes örököst vagy örököseket nevezhet, ellenkező esetben a törvényes öröklési rend érvényesülne, noha a végintézkedés egyértelműen kifejezi, hogy végintézkedési szabadságával élni kíván. A helyettes örökös nevezése feltételes örökösnevezés, azaz a helyettes örökös attól a feltételtől függően örököl, hogy az első helyen nevezett örökös az öröklésből kiesik. Ha az örökhagyó halálakor az eredetileg nevezett örökös él, a helyettes örökös nem örökölhet.
Utóörökös. Kivételesen az örökhagyó érvényesen nevezhet utóörököst az elsősorban örökösnek nevezett házastársa halála esetére, a házastársra háramlott hagyatékra. A kivétel oka, hogy a megoldással egyszerre lehet biztosítani a túlélő házastárs számára a hagyaték vagy egy meghatározott részének élvezetét, ugyanakkor a túlélő házastárs halála esetén a megjelölt vagyontárgy az örökhagyó által nevezett utóörökösre és nem a házastárs családjára vagy a házastárs által nevezett személyekre száll. A házastárs a neki juttatott hagyatékkal alapvetően szabadon rendelkezhet, azaz az utóörökös-nevezés tehát maradék-utóöröklést jelent. Az utóörökös csak azt örökli, ami a házastárs halála után maradt az örökhagyó hagyatékából.
Kizárás az öröklésből
Az öröklésből való egyik kiesési ok a kizárás, amelyet indokolni sem kell. Az örökhagyó szinte korlátlanul megváltoztathatja a vagyonában beálló öröklésnek a törvényben meghatározott rendjét, és azt, aki törvényes örököse vagy azzá válhat, tetszése szerint ki is zárhatja az öröklésből. A kizárás azt jelenti, hogy a kizárt személy kiesik az öröklésből, ám ha törvényes örökösként kötelesrészre jogosult, ezt az igényét a kizárás nem érinti. A kizárás történhet kifejezett nyilatkozattal, de lehetséges más személy örökössé nevezésével, azaz mellőzéssel is. A kifejezett nyilatkozattal történő kizárás relatív, nem terjed ki a kizárt személy leszármazóira. Amennyiben a végrendelet örökösnevezést nem, csak kizárást fogalmaz meg, a hagyaték sorsát a törvényes öröklés szabályai határozzák meg, de a kizárt személy nem lesz törvényes örökös. A mellőzés, azaz a hallgatólagos kizárás következménye az, hogy a végrendeletben kifejezetten nevezett örökösnek juttatott vagyon esetében az összes többi törvényes örököst is kizártnak kell tekinteni. A BH1994.484. bírósági eseti döntés szerint, ha az örökhagyó végrendeletében egyik testvérét általános örökösévé nevezte, ezzel kinyilvánította azt a szándékát, hogy többi testvérét nem kívánta a hagyatékból részesíteni, azaz kizárta őket.
Érvénytelenség, hatálytalanság, visszavonás
A végrendelet érvénytelenségének vagy hatálytalanságának megállapításához az érdekelt személy megtámadó nyilatkozatára van szükség, hivatalból nem kerül rá sor. A megtámadónak a nyilatkozatában konkrétan meg kell jelölnie az érvénytelenség vagy hatálytalanság okát, amely okhoz a közjegyző vagy a bíróság is kötve van. Megtámadásra alapvetően az jogosult, aki az érvénytelenség vagy a hatálytalanság megállapítása esetén maga örökölne, juttatásban részesülne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne. A megtámadás relatív hatású, azaz csak annak javára lehet megállapítani, aki a megtámadó nyilatkozatot tette. A megtámadás joga az általános ötéves elévülési időn belül gyakorolható. A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult e jogáról az öröklés megnyílása után lemond. Lemondás a végrendeletet érvényesnek, illetve hatályosnak történő elismerés is.
A végrendelet érvénytelenségéhez több ok is vezethet. Elsősorban a végrendelet valamilyen formai hibája, de a végrendelkezési képesség hiánya vagy a végrendelkező akarati hibái is érvénytelenségre vezethetnek. Ilyen akarati hiba, ha az örökhagyót jogellenes fenyegetéssel, tisztességtelen befolyással bírták rá a végintézkedésre, azaz valós akarattal nem is rendelkezett, de a tévedés, megtévesztés is vezethet ilyen eredményre. Tartalmi okból érvénytelen az a végrendeleti intézkedés is, amely jó erkölcsbe ütköző vagy érthetetlen, lehetetlen, ellentmondó feltételt tartalmaz, feltéve, ha az örökhagyó a rendelkezést a feltétel nélkül nem tette volna meg. Érvénytelen az a rendelkezés is, ha annak megtételére az örökhagyót valaminek a téves feltevése vagy valamely utóbb meghiúsult várakozás indította. Az érvénytelen rendelkezés érvényes lesz, ha azt az örökhagyó utóbb a végrendeletre megszabott alakban jóváhagyja. A hatálytalan végrendelet a megtételekor még hibátlan volt, de egy utóbb bekövetkezett körülmény miatt válik alkalmatlanná. Leggyakoribb a végrendelet visszavonása kifejezett nyilatkozattal vagy hallgatólagosan, azaz új végintézkedés megtételével. Utóbbi esetben a korábbi végrendeletnek az újabb rendelkezéseivel nem ellentétes részei fő szabály szerint hatályban maradnak, kivéve, ha megállapítható, hogy ez az örökhagyó akaratával ellentétes lenne.
Az írásbeli magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt az örökhagyó vagy az ő beleegyezésével más megsemmisíti, ha az örökhagyó birtokában maradt, de nem kerül elő. Az ellenkező bizonyításáig azt kell vélelmezni, hogy azt az örökhagyó megsemmisítette. A közvégrendelet és az írásbeli magánvégrendelet nem veszíti hatályát amiatt, hogy a végrendelkezést tartalmazó okirat a végrendelkező akaratán kívül álló okból megsemmisül vagy nem található meg, kivéve, ha az örökhagyó a megsemmisülésbe belenyugodott. A közjegyzőnél letett magánvégrendelet hatályát veszti, ha a végrendelkező visszaveszi, a szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó a vészhelyzet megszűnése után megszakítás nélkül 30 napon át nehézség nélkül alkothatott volna írásbeli végrendeletet.
Bírósági gyakorlat
- BH2010.247. Az alakilag hibás végrendelet az örökhagyó akaratának feltárásával – a favor testamenti elv alkalmazásával – nem tehető érvényessé.
- BH2001.322. A favor testamenti elve nem érvényesülhet a kötelesrészre jogosultak hátrányára, mert részükre a törvény szabályai biztosítják a hagyaték meghatározott hányadát, és rendelkeznek a kiadás módjáról is.
- BH1986.465. Ha a végrendelet értelmezésre szorul, a közjegyző csak a nyelvtani értelem megállapítására szorítkozhat. Köteles azonban tájékoztatni a feleket, hogy az öröklési jogi vita eldöntése a bíróság feladata. Ilyen esetben a vitás hagyaték csak ideiglenes hatállyal adható át.
- BH1985.266. Általános örökös nevezése esetén törvényes öröklésnek nincs helye a végrendeletben konkrétan nem említett hagyatéki tárgyakra sem.
- BH1984.404. A hagyaték visszautasítása folytán a kiesett szerződéses örökös helyébe az örökhagyó törvényes örökösei lépnek.
- PK 85. számú állásfoglalás b) Valamely alaki kellék hiánya vagy esetleges akarathiba a végrendeletet jogi létezésétől nem fosztja meg, hanem csupán érvénytelenné teszi. Az érvénytelenség hivatalból nem, hanem csak akkor vehető figyelembe, ha arra az érdekelt hivatkozik.
- EBH2001.416. A végrendeletet megtámadhatja, aki annak érvénytelensége esetén az örökhagyó korábbi végrendelete értelmében kötelmi hagyományra jogosult.
- BH2010.275. A kötelesrészre jogosultakat is megilleti az örökhagyóval kötött tartási szerződés megtámadásának joga; ezért a szerződés megtámadása iránti keresetük a kereshetőségi jog hiánya miatt csak akkor utasítható el, ha eredménnyel nem várható annak megállapítása, hogy az öröklésből való kitagadásuk érvényes.
- BH2003.415. A több, egymást kizáró tartalmú végrendelet esetén a törvényes örökösöknek nincs perbeli legitimációja a későbbi végrendelet megtámadására, ha a korábbi végrendeletek érvénytelenségének megállapítását nem kérik.
- BH1996.205. A végrendelet érvénytelenségét csak a perben érvényesített megtámadási ok alapján lehet vizsgálni.
- BH2012.197. Nincs akadálya annak, hogy az örökhagyó a végintézkedés hatályát akár felfüggesztő, akár bontó feltételtől tegye függővé. Nem érvénytelen az örökösnevezés amiatt, hogy az örökhagyó rászorultsága esetén gondoskodást vár el az örökösétől.
- BH2005.214. Az újabb végrendelettel a korábbi végrendeletet visszavontnak kell tekinteni, a korábbi végrendelet hatálytalanná válik. Egységes azonban az ítélkezési gyakorlat abban, hogy ilyen jogi hatás csak érvényes végrendelethez fűződik. Ha a későbbi végrendeletről megállapítható, hogy az érvénytelen, a korábbi végrendeletet nem lehet visszavontnak és hatálytalannak tekinteni.
- BH1995.465. A hallgatólagos visszavonásnál az újabb végintézkedés léte idézi elő a korábbi végrendelet hatálytalanságát. Ebből következik, hogy ha a későbbi végintézkedést az örökhagyó utóbb visszavonta, nincs olyan létező végintézkedés, amely a korábbi hatályát lerontaná. A korábbi végrendelet ismét hatályba lép, hacsak az örökhagyó ellenkező akarata nem állapítható meg.
- BH1978. 164. Az öröklési szerződés olyan végintézkedés, amelyben az örökhagyó szerződéses kötelezettséggel jelenti ki végakaratát. Az örökhagyó által kötött öröklési szerződést tehát úgy kell tekinteni, mintha az örökhagyó újabb végrendeletet tett volna.
- BH2001.430. Ha a végrendelet eredeti példányát az örökhagyó az ügyvédjénél helyezte el, a végrendelet nem veszti hatályát amiatt, hogy az örökhagyó birtokában maradt példány nem kerül elő.
- BH1999.117. A végrendeletről készült másolatnak önálló szerepük akkor lehet, ha az eredeti végrendelet az örökhagyó akaratán kívül álló okból megsemmisül. Ilyen esetben a másolat bizonyítékként szolgálhat az eredeti végrendelet létére, tartalmára és arra, hogy az a törvényben meghatározott alakszerűségek megtartásával jött létre.
Hozzászólások