Végintézkedések

Természetesség mindenekfelett
Modern, minőségi élettér
Fészek a tóparton

A végintézkedésen alapuló öröklés előnyben részesítése, a végintézkedés szabadságának elve a magyar jogban hangsúlyos, gyökerei évszázadokra nyúlnak vissza. Az alábbiakban a legfontosabb formai szabályokat ismertetjük, a tartalmi kérdésekre a következő számban térünk ki.

végintézkedések

Végintézkedés alatt a törvény három jogintézményt ért, a végrendeletet, az öröklési szerződést, illetve a halál esetére szóló ajándékozást. Tekintettel arra, hogy a végintézkedés valójában nem más, mint a tulajdonjogból fakadó rendelkezési jog különös – halál esetére vonatkozó – gyakorlása, az a legszemélyesebb nyilatkozatok egyikének tekinthető, és mint ilyen, csak személyesen tehető meg. Mindebből az következik, hogy azok, akik életkoruknál vagy valamilyen más okból cselekvőképességükben e körben korlátozottak vagy cselekvőképtelenek, a végintézkedés szabadságával nem élhetnek, törvényes képviselőjük, szüleik, gyámjuk, gondnokuk helyettük nyilatkozatot nem tehet.

A végrendelet fajtái

A végrendelet egyoldalú, halál esetére vonatkozó vagyonrendelést tartalmazó jognyilatkozat az örökhagyó által, amely írásbeli alakot, kivételesen szóbeli formát is ölthet. A közhiedelemmel ellentétben a törvény nem kívánja meg, hogy a végrendelet tartalmazzon örökösnevezést, kizárást, kitagadást, azaz bármilyen, az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezés végrendeletnek minősül.

Közvégrendelet. Az úgynevezett közvégrendeletet csak közjegyző előtt lehet tenni a közjegyzőkre vonatkozó szigorú szabályok szerint. A végintézkedési szabadságában nem korlátozott, de egyébként korlátozottan cselekvőképes személy érvényesen csak ilyen végrendeletet tehet, és csak az minősül ilyennek, amelyet a közjegyző szerkeszt, azaz a közjegyzőnél letétbe helyezett végrendelet magánvégrendeletnek minősül.

Magánvégrendelet. A nem közjegyző által szerkesztett végrendelet írásbeli magánvégrendelet, amely lehet holográf, azaz saját kézzel írt, illetve allográf, más által készített okirat. Az írásbeli magánvégrendelet formai szabályai enyhültek, érvényességének feltételei közül kikerült a keltezés helyének követelménye, és már nem kell alá írnia a több különálló lapból álló holográf végrendelet minden lapját a végrendelkezőnek. Mind az allográf, mind a holográf végrendelet esetében, amennyiben az több lapból áll, egyebekben folyamatos sorszámozást kell alkalmazni. A keltezés jelentőségét a jognyilatkozat megtételének időpontja adja, ha több végrendelet verseng egymással, azok hatálya függ keletkezésük időpontjától, elvégre mindig a későbbi az irányadó. A végrendelet örökhagyó általi aláírása magától értetődő, annak az okiraton a végrendelet szövegétől elkülönülten kell megjelennie minden esetben azon a lapon, ahol a végintézkedést tartalmazó nyilatkozat van, egyéb nyilatkozatokat tartalmazó lapon nem szükséges külön aláírás. Az allográf végrendelet érvényességéhez szükséges, hogy az örökhagyó aláírásánál vagy az aláírás sajátjakénti elismerésénél két tanú együttesen jelen legyen, az okiratot a tanúk teljes családi és utónevük leírásával írják alá, e minőségük feltüntetésével. A tanúknak képesnek kell lenniük az örökhagyó személyazonosságának tanúsítására. A tanúknak, illetve az örökhagyónak több lapból álló végrendelet esetén minden lapot külön alá kell írniuk. Annak ellenére, hogy elterjedt a gyakorlatban az ügyvéd által szerkesztett végrendeletek esete, a következetes bírói gyakorlat szerint a tanúk aláírását az ügyvédi ellenjegyzés nem helyettesíti, ugyanakkor az okiratszerkesztő és ellenjegyző ügyvéd lehet tanú is, de ezt a minőségét külön is fel kell tüntetni. A tanúk, az okiratot szerkesztők, illetve azok, akik a végrendelkezés során bármilyen módon közreműködnek, érdekellentétben állhatnak az örökhagyóval, ezért a végrendeleti juttatásban nem részesülhetnek.

Szóbeli végrendelet. Kifejezetten kivételes jelleggel a magyar jog elismeri a szóbeli végrendeletet, amennyiben valaki az életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét teljes mértékben kizárja, annak megtétele tehát lehetetlen lenne. Az életet fenyegető rendkívüli helyzet objektíve értelmezendő: például baleset során vagy az örökhagyó személyében rejlő különös egészségi okokat kell érteni ezalatt, amely tehát ellehetetleníti az írásbeli végrendelkezést. A szóbeli végrendelet csak akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelmében szóban, jelnyelvet használó örökhagyó esetében jelnyelven előadja, és egyidejűleg kifejezetten kijelenti, hogy e szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete. A tanúkra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok e körben is érvényesek.

Közös végrendelet. A magyar jog egyértelműen kimondja, hogy több személy ugyanabba az okiratba foglalt végrendelete érvénytelen, kivéve az életközösségben élő házastársak életközösség alatt tett közös írásbeli végrendelete, amely a magyar jogi hagyományokból táplálkozva a gyakorlati igényekre válaszolva került elismerésre. A közös végrendelet egyoldalúan, az egyik fél által nem vonható vissza.

Öröklési szerződés, halál esetére szóló ajándékozás

Az öröklési szerződés többarcú intézmény, amely tartási, életjáradéki szerződés, gondozási szolgáltatás jegyei mellett a végintézkedés tartalmát is magában hordozza. Szemben a végrendelettel, az öröklési szerződés kétoldalú jogügylet, az örökhagyó a vele szerződő felet a magának, illetve a szerződésben meghatározott harmadik személynek nyújtandó tartás, életjáradék, illetve gondozás ellenében – vagyona, annak egy meghatározott része vagy meghatározott vagyontárgyak tekintetében – örökösévé nevezi, és e nevezett örökös kötelezettséget vállal a tartás, életjáradék, illetve gondozás teljesítésére. Fontos, hogy a fenti szolgáltatások kedvezményezettje a házastárs, a túlélő gyermek, a szülő vagy más is lehet. A házastársak által eltartotti minőségben közösen kötött öröklési szerződése esetén az öröklés két időpontban áll be: az örökös a túlélő házastárssal tulajdonostárssá válik, ezért a törvényes öröklés szerinti mintát követve, de a szerződéses szabadság alapján az eltérés lehetőségével holtig tartó haszonélvezeti jogot ad a túlélő házastársnak az általa az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon. A végintézkedés fogalma alatt harmadikként a halál esetére szóló ajándékozás intézménye említendő meg. Ha az ajándékozás azzal a feltétellel történt, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli, a szerződésre az ajándékozás, mint kétoldalú szerződés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződés alaki követelményeire az öröklési szerződés alaki követelményei irányadók.

Favor testamenti. Az öröklési jog alapjaként évezredes tétel az ún. favor testamenti elv, miszerint a végrendeletet kétség esetén az örökhagyó feltehető akaratának megfelelően és úgy kell értelmezni, hogy akarata lehetőség szerint érvényre jusson.

Bírósági gyakorlat

  • PK 87. számú állásfoglalás Ha a végrendelkezést tartalmazó okirat a végrendelkező akaratán kívül álló okból megsemmisült vagy egyébként nem található meg, de a hagyatéki eljárás során valamennyi érdekelt elfogadta a végrendelet létét, tartalmát, valamint azt, hogy a végrendelet a törvényben meghatározott alakszerűségek megtartásával jött létre: a közjegyző az egybehangzó nyilatkozatok alapján teljes hatállyal adhatja át a hagyatékot a végrendeleti örökösöknek.
  • BH1994. 315. A végrendelkező akarata vizsgálatának csak alakilag hibátlan végrendelet esetén lehet helye.
  • BH2005. 214. Az újabb végrendelettel a korábbi végrendeletet visszavontnak kell tekinteni, a korábbi végrendelet hatálytalanná válik. Egységes azonban az ítélkezési gyakorlat abban, hogy ilyen jogi hatás csak érvényes végrendelethez fűződik. Ha a későbbi végrendeletről megállapítható, hogy az érvénytelen, a korábbi végrendeletet nem lehet visszavontnak és hatálytalannak tekinteni.
  • BH2000. 444. A tanúk és más közreműködők, valamint ezek hozzátartozója javára szóló juttatás nem érvénytelen, ha az örökhagyó a végintézkedésének e személyek javára juttatást rendelő részét saját kezűleg írta és aláírta.
  • BDT2008. 1937. Az írásbeli magánvégrendeleti tanú közeli hozzátartozója javára szóló rendelkezés érvénytelen.
  • BDT2008. 1820. I. A végrendelet készítésénél közreműködő személynek minősül, aki a végrendelet megfogalmazásában, és ezáltal tartalmának kialakításában részt vett, de közreműködő személynek minősül az is, aki a végrendelet szerkesztésében, leírásában vesz részt, függetlenül attól, hogy a végrendelet tartalma kialakításában volt-e szerepe. II. A végrendeleti közreműködő élettársa, mint hozzátartozó javára szóló végrendeleti juttatás érvénytelen, ha a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó nem saját kezűleg írta, illetve saját kezű aláírásával nem látta el, akkor is, ha tartalma egyebekben az örökhagyó akaratával egyező.
  • BDT2008. 1725. Közreműködőnek minősül a végrendeleti juttatásban részesített személy, ha ő bízza meg az ügyvédet a végrendelet elkészítésével, fedezi az ügyvéd költségét, és ő közvetíti a végrendelet tartalmát is.
  • PK 86. számú állásfoglalás A végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nemcsak az a végrendeleti tanú alkalmas, aki az örökhagyót előzőleg személyesen ismerte, hanem az is, aki a személyazonosságát kétségtelen bizonyossággal, tehát hitelt érdemlő módon megállapította.
  • BDT2012. 2772. A más által írt (allográf) végrendelet ügyvédi ellenjegyzéssel való ellátása a végrendelet tanúkénti aláírását nem pótolja. Annak azonban nincs akadálya, hogy a végrendeletet szerkesztő ügyvéd az okiratot külön, tanúként is aláírja. Lényeges érvényességi kellék ilyenkor, hogy magából az okiratból kitűnjék a végrendeletet tanúként aláíró személy – az ügyvéd – ebbéli minősége.
  • BH2012. 197. Megfelel a végrendelet alaki követelményének az örökhagyó névaláírása akkor is, ha az a végrendelet keltezése felett, de a végrendelet szövegétől elkülönülő helyen található.
  • BH1981. 320. Az írásbeli magánvégrendelet aláírását nem pótolja az, ha az örökhagyó saját kezűleg írt neve a végrendelet szövegében szerepel.
  • BH1986. 277. Az örökösnevezés a végrendeletnek nem érvényességi feltétele. A végrendelet érvényes akkor is, ha örökösnevezést egyáltalán nem tartalmaz, hanem csak a törvényes örökös kizárásáról, kitagadásáról szól, hagyományrendelést vagy egyéb intézkedést tesz.
  • BH1978. 23. Az öröklési szerződés tartalma csak úgy módosítható, hogy a szerződés eredeti célja ne kerüljön veszélybe. Tartás helyett életjáradék megállapítása például csak akkor tesz e követelménynek eleget, ha az örökhagyó nem szorul ápolásra.
  • EBH2006. 1511. Halál esetére szóló ajándékozás valósul meg akkor, ha kölcsöntartozást a jogosult azzal a feltétellel engedi el, hogy a kötelezett őt túléli. Erre az ajándékozásra az öröklési szerződés alakiságai irányadók.

 

Ezt követő cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop