Veszprém, a királynék városa
Veszprém már az i. e. IV?III. évezredben is lakott tele-pülés volt, de a várost igazán I. István király felesége, Gizella tette ismertté: a szokásjog szerint a magyar királynét a veszprémi püspök koronázta meg. A város - híven a régi dicsőséghez - 1992-ben Írországban második díjat nyert a városok nemzetközi versenyén. A ma már több mint hatvanezer lélekszámú városról a polgármestert, Dióssy Lászlót, a városfejlesztés felelősét, Debrecenyi Jánost, és Horváth Gábor főépítészt kérdeztük. [...]
Az ország szíve, Kecskemét
A fővárostól mindössze kilencven kilométerre délre fekvő Kecskemét 1368 óta büszkélkedhet városi címmel. Akár az ország és a félmillió lakosú megye szíve is lehetne. Bár a város az Alföld része, ezen belül a Kiskunságnak különleges arculata van, változatosság, formagazdaság jellemzi: egyfelől a történelmi hagyományok és a jövő példás együttélésének a helyszíne, ugyanakkor békés mezőváros. Kiváló az infrastruktúra, nagy szaktudásúak, kreatívak az emberek, és erre lehet építeni. Kodály Zoltán sz [...]
A sokszínű Angyalföld
Munkáskerület. Hosszú évtizedeken keresztül ezzel a megkülönböztető jelzővel illették Angyalföldet, és nem alaptalanul, hiszen rengeteg ipari létesítmény, gyár, üzem működött itt. Emiatt tömegével épültek a munkáslakások, majd az ötvenes-hatvanas években a mintalakótelepek. A változások (a nagyüzemek jelentős része vagy külföldi kézbe került, vagy kisebb cégekké aprózódott) a lakásállomány szerkezetén is tetten érhetők. Az önkormányzat arra törekszik, hogy a XIII. kerület az itt élők számára n [...]
Pula, Fiumétól északra
Hazai barangolásainkat - melyet múlt számunkban Szanticskán, Észak-Magyarország kis gyöngyszemével kezdtük - most a Dunántúlon folytatjuk. Ha valaki elbizonytalanodna, hogy a római kori amfiteátrumáról híres Pula Horvátországban van, ne ijedjen meg, ott is van egy Pula, Fiumétól délre. Van azonban nekünk is egy Pulánk, mégpedig Veszprém megyében, a Kab-hegy déli lábánál, Tapolca és Veszprém felezőpontjában. Kalauzunk ezúttal Krizsán András, Pula főépítésze, aki egyúttal a helyi lokálpatriotizm [...]
A dél-pesti-régió centruma
A két világháború között az ország ötödik legnagyobb városa volt, csak 1950 óta a Budapest része. Egyik érdekes sajátossága, hogy bár a főváros központjától kilométerekre fekszik, emellett nyugalmat árasztó kertvárosi részekkel is rendelkezik, ám sűrű beépítettségével, jelentős forgalmával, élénk gazdaságávalsokkal inkább valamelyik belső kerületre emlékeztet, mint külvárosra. [...]
Nagyközség, városi rangon
Budakeszi a főváros és a budai hegyek ölelésében szépen meghúzódó település. A két Árpád-kori falucska, Alkeszi és Felkeszi összeolvadásából született, mai arca - a településpolitikának köszönhetően is - híven tükrözi múltját. A török hódoltság után betelepült német családok házaiból álló négy-öt párhuzamos hosszú utca jelenti ma Budakeszi rendkívül értékes, és szerkezetében szinte tökéletes épséggel fennmaradt történelmi településközpontját. A falut körülölelő hatalmas erdőségek - Vadaspark, [...]
Szanticska, a fülemülék völgye
Szanticska Magyarország legkisebb lakott települése. A - 80-as évek végére a hibás terület-rendezési koncepció halálra ítélte a falut, 1989-re mindössze egy állandó lakosa maradt. Szanticska ma a fiatalok faluja, szívesen vár mindenkit, aki szeretné megismerni a gyökereket. [...]
Az írásbeli magánvégrendeletek
Az írásbeli magánvégrendeleteket a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályozza. A végrendeletben az örökhagyó a halála esetére rendelkezhet a vagyonáról vagy annak egy részéről. Végrendeletet mindig csak személyesen lehet megtenni. [...]
Törvényes öröklés, özvegyi haszonélvezet
Ha az örökhagyó nem tesz végintézkedést, a Polgári Törvénykönyvben szabályozott törvényes öröklés rendje szerint történik a hagyaték öröklése. A törvény örökösökként az örökhagyóhoz az emberi kapcsolatok szerint legközelebb állónak tekinthető személyeket jelöli ki örökösnek, akiket rokoni (vérségi), illetőleg családi kapcsolat fűz az örökhagyóhoz. [...]
Házassági vagyonjog
A házassági vagyonjog a házastársak egymásközti, valamint harmadik személyekkel szemben fennálló viszonyait szabályozza a házasság időtartamára, illetőleg a házasság megszűnésekor. Az erre vonatkozó rendelkezéseket a házasságról, családról és a gyámságról szóló többször módosított 1952. évi IV. törvény (Csjt.) szabályozza. [...]