Author: admin
Fenntartható falu – az Isten háta megett –
Gömörszőlősről talán csak az idősebbeknek jut eszébe az egykori magyar felvidéki vármegye, Gömör. Határainkon belül ma már csupán ez az egyetlen kicsi település őrzi e nevet. 1993-ban a miskolci székhelyű Ökológiai Intézet itt kezdte meg a - fenntartható falu - elnevezésű terv megvalósítását az itt élők, az önkormányzat, valamint a helyi civil szervezetek segítő közreműködésével. Az eredményes munkáért az intézet 2000. évben Kós Károly-díjat kapott. [...]
A civis város újjászületik
?Ide jönni mindig kockázatos és költséges - mondotta ősszel Orbán Viktor újságíróknak a FIDESZ Debrecenbe kihelyezett frakcióülése előtt - , a polgármester úr ugyanis mindig kitalál valamit. Annak pedig komoly költségvonzatai vannak. - A félig tréfás, félig komoly megjegyzés is jelzi: valami megmozdult az utóbbi években a hajdú-bihari megyeszékhelyen. A korábban a maradandóság városának titulált - hatalmas falu" ugyanis dinamikus fejlődésnek indult. Ipari park és repülőtér, üzletközpontok és s [...]
A mediterrán Paloznak
Paloznak valódi értéke, hogy csendes, barátságos település, ahol szívesen látják a nyaralókat. A környezet ápolt, rendezett, infrastruktúrája városi színvonalú, az átgondolt fejlesztés következtében mégis megőrizte hagyományos képét. Nem csoda, ha ma számos ismert művész, közéleti ember választja pihenőhelyül. A megvásárolt házakat a településképbe illően állítják helyre, és még a bővítésekkel is alkalmazkodnak a helyi hagyományokhoz, legalább is feltűnő, a környezetből kirívó házzal nem nagyo [...]
Hét dombra épült város: Kaposvár
A Balatontól délre autózva, dimbes-dombos útvonalon Kaposvárra, Somogy megye székhelyére érni. 1061-ben alapították a zselicszentjakabi apátságot, amely most is Kaposvár része. Valamikor várral is büszkélkedhetett a város. A belváros épületei nagyrészt a XIX. sz. második felében alakultak ki. Legnagyobb fejlődési korszaka a századfordulót megelőző és követő két évtized. Ekkor indultak a közművesítések. Ma a 103 négyzetkilométeres városnak 70 000 lakosa van, Kaposváron kívül négy fő részre tago [...]
II. kerület: végállomás…
A közgondolkodás szerint a Rózsadombon lakni sokkal többet jelent, mint hogy valaki Budapest II. kerületének polgára. Egyfajta státuszszimbólumot, a - felső réteghez - tartozást is jelzi. Kétségtelen, hogy a főváros harmadik legnagyobb kerületének része a Rózsadomb, ahol túlnyomórészt tehetős emberek laknak, de távolról sem csak ez reprezentálja ezt a 90 ezer lakosú, 36 négyzetkilométeren elterülő kerületet. Az önkormányzat minden tőle telhetőt megtesz, hogy a kevésbé frekventált területen élő [...]
Az Oscar-díjas kerület
Érdekes változáson ment át az elmúlt két-három évtizedben Budapest IX. kerülete. A - 70-es, - 80-as évekig a Ferencvárosról először mindenkinek az - aranylábú gyerekek - (Albert, Varga, vagy éppen Nyilasi) jutottak eszébe, míg a meglehetősen elhanyagolt, lepusztult városrésszel nem igazán büszkélkedhettek még a leglelkesebb lokálpatrióták sem. Aztán a foci szép lassan hanyatlásnak indult, eljutva a csendes agónia állapotába, míg a kerület hónapról hónapra szépült, fejlődött, gazdagodott, olyan [...]
Európa Nostra Díj Torockónak
Királyhágón túl, Nagyenyeden innen, román falvak tengerében áll a legnyugatibb székely végvár, Torockó, egy magyarok lakta, hangulatában, fekvésében, építészetében különleges kis település. A Fő térre érkezve nem mindennapi látvánnyal találkozik az utazó: a fehérre meszelt házak szigorú rendje a múlt század népi építészetét őrzi. Az itt élők igényessége hozott létre egy nagyszerű épületegyüttest, melyet azonban nem kímélt meg az idő vasfoga. Sürgős segítség kellett, hogy megmeneküljön a Kárpát [...]
Gyöngyszem a Koppány völgyében
Somogydöröcske festői fekvésű település a Koppány-patak völgyében. Valószínűleg errefelé lehetett Koppány vezér nyári szállása Géza fejedelem idejében. Neve az 1400-as évekből származik, amikor is a Döröcske-nembeliek birtoka, később az Esterházy családé, majd a Hunyadyakhoz kerül. A falu közepén folyó patak két oldalán a Keleti és Nyugati utcák szebbnél szebb házai szinte érintetlenül őrzik a múlt század és századforduló építészeti hagyományait. Új építési engedélyt ugyanis több mint negyven [...]
Gödöllő, ahol minden lakás otthonná válik
- A városban tizenegyezer postaláda van... - adott meglehetősen sajátos választ Gémesi György, Gödöllő polgármestere, amikor a település népessége iránt érdeklődtünk. Ebből az egy momentumból is kiderült, mennyire otthoncentrikus gondolkodás jellemzi a városért felelős vezetők, testületek tevékenységét, hiszen postaládából lakásonként csak egy van, s ez az egyszerű tárgy az egyik fontos eszköze annak, hogy megszólítsák, bevonják a döntésekbe a város (egyébként 30 ezres) lakosságát. A beszélge [...]
Címereink és a heraldika
A jó címer könnyen felismerhető és megkülönböztető. A rendszerváltozás új lendületet adott hazánk településeinek címerkészítéséhez is, és dicséretes, hogy ma már alig van olyan község, melyik ne rendelkeznék egy-egy szép címerrel. A címer így válik a megkülönböztethetőség, és egy közösség összetartozása eszközévé. Remélhető, hogy az a kevés helység, ahol a polgárok még nem alkották meg címerüket, rövid ismertetőnkből felismerik a legfontosabb szabályait, és címeralkotásukban követik az ősi her [...]