A személy- és vagyonbiztonság, valamint a köz biztonsága az állampolgárok életének egyik legmeghatározóbb elemévé vált, olvashattuk a legutóbbi számban megjelent írásunk első részében. A lakókörnyezetben szinte mindennapossá vált bűncselekmények, a sajtóból rendszeresen érkező bűnügyi híradások mind-mind rontják az állampolgárok szubjektív biztonságérzetét.
A rendőri jelenlét fokozása gazdasági okokból nehezen megvalósítható, célszerű ezt az új generációs technikák hadrendbe állításával kiegészíteni. A lakosság a köz biztonságának közpénzekből történő megteremtését támogatja, a külterület videó-megfigyelése azonban érinti az állampolgárok szuverenitását.
n Rendőr vagy kamera?
A közterület megfigyelése és az ott történt események regisztrálása az állampolgárok 47 százaléka szerint kívánatos. A Gallup Intézet által elvégzett országos felmérés megkérdezettjeinek 24 százaléka azonban csak néhány kiemelten fontos helyen tartja szerencsésnek a rendszer kiépítését, a “nem jó, ha minden lépésünket figyelik” érveléssel. A megkérdezettek közel egynegyede szerint a videokamera nem tudja helyettesíteni a rendőrjárőrt. Véleményük szerint a bűnözők hamar kiismerik a térfigyelő rendszert, és a monitorok előtt ülő rendőrök csak az állampolgárok magánéletét kísérhetik figyelemmel. A megkérdezetteknek kevesebb mint 5 százaléka aggályosnak tartja azt is, hogy éjjel-nappal figyelik a járókelőket, szerintük a térfigyelő rendszerek sértik az emberi jogokat.
A reprezentatív felmérés eredménye – bár területenként vélhetően más-más eredmény születne – megfontolásra érdemes, összességében ugyanis a megkérdezettek 71 százaléka indokoltnak tartja a térfelügyeleti rendszerek alkalmazását, ezen belül a többség helyesli a közcélú beruházást. A lakosság közel egynegyedének válaszából azonban az tűnik ki, hogy kevés ismerettel rendelkezik a térfelügyeleti rendszer kiépítésének és használatának módjáról.
n Figyelés helyett felügyelet
Sokat rontott a helyzeten az elnevezés. A térfelügyeleti rendszerek megvalósítása során a létesítők és a beruházók helytelen és idegenkedést szülő terminológiát vezettek be, a videó-megfigyelő rendszert ugyanis minden híradás – térfigyelő” rendszerként nevesítette. Az állampolgároknak a – figyelő” rendszerekkel szembeni ellenérzése érthető, magyarázható. A helyes szakmai szóhasználattal térfelügyeleti rendszernek aposztrofált beruházás – mint azt a neve is mutatja – az állampolgárok életterének felügyeletét hivatott szolgálni, s így minden közbiztonságot igénylő lakos támogatását bírja.
Az említett felmérés válaszadóinak térfelügyeleti rendszert ellenző, kevesebb mint 5 százaléka valószínűleg hamis információkkal bír e rendszerekről, s az ezeket szabályozó adatvédelmi törvényről. Az előírásszerűen üzemeltetett térfelügyeleti rendszerek megjelenítő egységei ugyanis csak a rendőrségen kerülhetnek elhelyezésre, a rögzített képanyag kizárólag bűncselekmény, illetve bűncselekmény alapos gyanúja esetén archiválható, a rögzített képtartalom kezelése a rendőrségi törvény és a büntetőeljárás szabályai alapján a bűnjelkezeléssel azonos módon történik.
Egész sor jogszabály rendelkezik tehát a térfelügyeleti rendszerek üzemeltetéséről, részletesen szabályozva az így nyert adatok kezelésének és felhasználásának módját. Legutóbb a többéves hagyománnyal rendelkező Kriminál-Expo rendezvénysorozatán, az Ügyészek Országos Konferenciáján hangzott el szakmai előadás a bűnmegelőzési technikák e csoportjának használata során felmerült adatvédelmi problémákról.
Hozzászólások