Hazánk lakosságának jelentős része társasházban él, így a költségviselés hangsúlyos része a mindennapoknak. Bár a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Tht.) a felmerülő kérdések teljes körét szabályozza, a társasházak szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) a törvényi keretek között – bizonyos mértékben attól eltérve is – tartalmazza a közgyűlés által elfogadott költségviselésre vonatkozó rendelkezéseket.
A közös költség és elemei
A közös költség a közös tulajdonba tartozó épületrész, -berendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások összessége. Különbséget kell tenni a fenntartás részelemei, azaz az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás fogalmai között. Az üzemeltetés a közös tulajdon rendeltetésszerű használatához folyamatosan szükséges szolgáltatások ellátása, elsősorban a közüzemi szolgáltatások díjának kifizetése, a központi berendezések üzemben tartói feladatainak ellátása, szükség esetén gondnoki, házfelügyelői, házmesteri szolgáltatások megszervezése, az intézőbizottság rendszeresítése esetén működésének biztosítása. A karbantartás a közös tulajdonban levő ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében szükséges, a tulajdonosok közösségét terhelő megelőző és felújításnak nem minősülő javítási munkák elvégzése, illetőleg egyes közösségi berendezések cseréje. Karbantartás alatt értjük a hibaelhárítást, az időszerű és tervszerű karbantartás eseteit. A felújítás az ingatlan egészére, illetőleg egy vagy több főszerkezetére kiterjedő, időszakonként szükségessé váló olyan általános javítási építés-szerelési munkák végzése, amelyek az eredeti műszaki állapotot – megközelítőleg vagy teljesen – visszaállítják, illetőleg az eredeti használhatóságot, üzembiztonságot az egyes szerkezetek, berendezések kicserélésével vagy az eredetitől eltérő kialakításával növelik. Felújítás alatt értjük a teljes, a részleges felújítás mellett a korszerűsítést is. Ezen költségek előírására alapvetően a tulajdonostársak többségi határozata alapján történik.
A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások a fenntartás fő elemeit képező állagvédelmet meghaladó, és a fenntartás körébe nem tartozó olyan kiadásokat jelenti, amelyek a közös tulajdonban lévő épület, -rész bővítésével, átalakításával vagy közös tulajdonba kerülő új épület, -rész, illetőleg épületberendezés létesítésével járnak együtt. Ilyen kiadások vállalása csak a tulajdonostársak egyhangú határozatával lehetséges. Hogy egy adott költség a rendes gazdálkodás
körét meghaladó kiadásnak vagy a fenntartás körébe eső kiadásnak tekintendő-e, nem az összeg nagysága dönti el, hanem a fenti fogalmak alapján, annak célját szem előtt tartó elemzés és besorolás. Jelentős költségvonzattal járó karbantartás is tekinthető fenntartási munkának, és ezáltal többségi határozattal előírható költségnek, míg egy csekélyebb költség is lehet a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás. A bírói gyakorlat szerint a rendes gazdálkodás
körét meghaladó kiadás egyebek mellett a közös tulajdonú tetőtérben új helyiség vagy lakás kialakítása, a közös tulajdonban maradt házmesterlakásból két kisebb lakás kialakítása bérbeadás céljára, lift beépítése oda, ahol eddig nem üzemelt, garázssor építése az udvaron, üzlethelyiség leválasztása a közös tulajdonú területből, leválás a fűtőműről hőközpont-helyiség kialakításával, új kazán beszerzésével.
A közös költség fizetési kötelezettsége
A közös költség fizetésének kötelezettsége a tulajdonostársakat a Tht. alapján terheli, azaz azt kizárni érvényesen nem lehet, a tulajdonostársi minőségből fakad, függetlenül attól, hogy ténylegesen használja-e a közös részeket, berendezéseket. A fizetési kötelezettség a tulajdonostárs tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésétől annak törléséig tart, utóbbi esetben pl. adásvétel során a felek ettől eltérően, a birtokbaadás időpontjától kezdődő fizetési
kötelezettségben is megállapodhatnak. A korábbi tulajdonos tartozásáért az új tulajdonos nem felel, ilyet sem az alapító okirat, sem az SZMSZ, sem egyedi közgyűlési határozat nem írhat elő, ilyen hátralék behajtására a polgári jog általános szabályai szerint kerülhet sor a korábbi tulajdonostárssal szemben. Utóbbi tétel alól egyetlen kivétel, ha a közösköltség-hátralék biztosítására jelzálogjog van bejegyezve a külön tulajdonra, ilyenkor az új tulajdonos köteles
tűrni a társasházi követelés kielégítését.
A Tht. szerint a közös költség a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha az SZMSZ másképp nem rendelkezik. Tulajdoni hányad alatt az ingatlan-nyilvántartás szerinti, oda bejegyzett közös tulajdoni hányadot, a tulajdoni lap I. részén feltüntetett, a külön tulajdonhoz alkotórészként kapcsolódó hányadot kell érteni. Az SZMSZ más szabályokat is alkalmazhat, pl. egyenlő arányú költségviselést, többlethasználati díjakat stb., de ezekben az esetekben is mindenképpen SZMSZ rendelkezés kell, egyedi közgyűlési határozat a Tht.-től való eltérésre nem elegendő. Amennyiben a külön tulajdonú albetétnek több tulajdonosa van, az adott külön tulajdonra eső közös költséget a külön tulajdon tulajdonostársai szintén tulajdoni hányaduk szerint viselik, ettől az SZMSZ sem térhet el (a tulajdonostársak egymás között megállapodhatnak a költségviselés részleteiről). Ha a külön tulajdonnak több tulajdonosa van, őket egymás tartozásáért semmilyen felelősség nem terheli a közösséggel szemben, és ettől a szabálytól sem az alapító okirat, sem az SZMSZ, sem egyedi közgyűlési határozat térhet el. A közös költség megfizetésére tehát mindig a tulajdonostárs köteles, függetlenül attól, hogy ténylegesen bérlő vagy haszonélvező használja az ingatlant. A tulajdonos és a tényleges használó közötti olyan megállapodás, amely a tényleges használó kötelezettségévé teszi a közös költség fizetését, kizárólag a társasház egyetértése esetén köti a társasházat a tartozásátvállalásra vonatkozó szabályok szerint, ennek hiányában a társasház csak a tulajdonossal szemben léphet fel.
Az SZMSZ közös költségre vonatkozó szabályai
A Tht. az SZMSZ kötelező tartalmai elemeként írja elő a közös tulajdon fenntartására, ezen belül a közös költség viselésére és a költséghátralékok megfizetésére, felújítási alap képzése esetén az alap felhasználására vonatkozó szabályok megalkotását. Mindezeknek megfelelően az SZMSZ-ben kell meghatározni a közös költség esetleges tulajdoni hányadtól eltérő megfizetését, a költségnemeket és a számítás módot, a külön tulajdonon belül nem mérhető közüzemi és más szolgáltatások díja tekintetében az egyes szolgáltatásokra vonatkozó külön jogszabályok alapján történő elszámolás és megfizetés szabályait, a közösköltség-hátralék megfizetése érdekében a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének a feladatait, a felújítási alap képzésének elhatározása esetén a hozzájárulás mértékét, valamint az alap felhasználásának szabályait.
A fenti szabályok közül különösen fontos a közös képviselet közösköltség-hátralék beszedésére vonatkozó feladatainak meghatározása, elvégre a fizetési mulasztások a társasház működését, állagmegóvását veszélyeztetik. Ennek megfelelően, ha az adós nem fizeti meg az előírt határidőben a közös költséget, a közös képviselet – a fokozatosság elvét szem előtt tartva – köteles őt határidő megjelölésével írásban a fizetésre felszólítani. Ha a felszólítás eredménytelen, a közös képviselet alapvetően közjegyző előtt fizetési meghagyás kibocsátását vagy a fizetési kötelezettség biztosítása érdekében jelzálogjog bejegyzését is kezdeményezheti, ha erre az SZMSZ feljogosítja, vagy külön közgyűlés erre felhatalmazza. Az SZMSZ-ben kell tehát a jelzálog-bejegyzése, illetve törlése iránti eljárások feltételeit megállapítani a fizetési fegyelem erősítése érdekében.
A Tht. szerinti zálogjog különleges jogintézmény, hiszen a társasházközösséget illető jelzálogjog a társasházközösség egyoldalú jognyilatkozata, azaz közgyűlési határozata vagy az SZMSZ felhatalmazása esetén a közös képviselet rendelkezése alapján keletkezik. A jelzálogjog bejegyzésének alapfeltétele, hogy a tulajdonostárs legalább három hónapnyi hátralékba kerüljön, és azt felszólításra se elégítse ki. A jelzálogjog bejegyzésének elrendeléséről szóló közgyűlési határozatot, illetőleg a közös képviselő/intézőbizottság elnöke rendelkezését közokiratba vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni, annak elrendelése három hónapnak megfelelő hátralékonként megismételhető. A hátralék kiegyenlítése után a közös képviselő/intézőbizottság elnöke a kiegyenlítést követő nyolc napon belül köteles a jelzálog törléséhez szükséges engedélyt kiadni, hasonló jogi formába foglalva. A tulajdonostárs egyéb társasházzal szembeni tartozásának (kártérítés, perköltség) biztosítására, továbbá tulajdonosváltozás esetén az előző tulajdonos tartozása miatt sem rendelhető el jelzálogjog bejegyzése.
Bírósági gyakorlat
- BH2016. 15. II. Az adott évre vonatkozó közös költség összegének meghatározásánál figyelembe vett szempontok a közgyűlési határozattal szembeni érvénytelenségi kereset kapcsán akkor is felülvizsgálhatók, ha a társasház közgyűlése már korábban is azonos módon határozta meg az összegét, erre vonatkozó rendelkezést azonban az SZMSZ nem tartalmaz.
- BH2013. 337. A közös fűtési rendszerről levált tulajdonost a fűtési költségek viselésére kötelező, a fűtés üzemeltetésének és a fűtési rendszer fenntartási költségeit együttesen szabályozó társasházi határozat sérti a kisebbség érdekeit, ezért az érvénytelen.
- BH2007. 300. A társasházi portaszolgálat, az őrzésvédelem költségei nem minősülnek közös költségnek, ezért a közös költségviselés szabályai szerint történő felosztásuk a kisebbség jogos érdekeit sérti.
- Kúria Pfv.X.20.288/2011/5. I. Az ingatlanhoz csak akkor kapcsolódik a közös tulajdonból eredő teher, ha ezt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjoggal egyértelművé teszik. Egyebekben a korábbi tulajdonos által ki nem fizetett ilyen jogcímű kötelezettség nem terheli az új tulajdonost, csak kifejezett nyilatkozata alapján. II. A társasházi lakás vevője a korábbi tulajdonos jogutódjává válik a társasházi alapító okirat és más, a társasházközösség életének szabályait meghatározó szerződések tekintetében, azonban csak olyan kötelezettségek terhelhetik a tulajdonost, amelyek a tulajdonjogának megszerzésétől kezdődően keletkeznek az épület fenntartása, illetve a közös tulajdon működtetése kapcsán. Olyan terheket, amelyekről nem tudott, nem vállalt át, még az Alapító okiratban sem lehet az új tulajdonosra terhelni.
- Kúria Pfv.IX.20.282/2011/10. I. A közgyűlési határozat, mely a víz- és csatornadíj használatáról rendelkezik, a kisebbség érdekeit nem sérti azzal, hogy a vízfogyasztást mellékmérővel nem rendelkező lakások esetén az ott lakók számának figyelembevételével határozza meg.
- Legfelsőbb Bíróság Gfv.X.30.170/2009/4. A szervezeti-működési szabályzat módosításának minősül és ekként érvényes az az összes tulajdoni hányad egyszerű többségével elfogadott közgyűlési határozat, amely előírja, hogy a közös tulajdonban, de egyedi használatban lévő kémény bélelésének költségeit kizárólagosan a kéményt használó tulajdonostársnak kell viselni, ha a kéménybélelés azért válik szükségessé, mert az érintett tulajdonostárs korszerűbb fűtési rendszert kíván kialakítani.
- Legfelsőbb Bíróság Gfv.X.30.136/2007/7. Ha a lakás már nem a tartozást felhalmozó tulajdonostársé, a társasház nem tudja biztosítani követelését, jelzálogjoga nem jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba.
- Legfelsőbb Bíróság Gfv.X.30.197/2008/4. I. A panelprogram keretében elvégzett munkák – a hőszigetelés, a külső nyílászárók, a lépcsőházi portálok cseréje, fokozottan hőszigetelt üvegekkel történő ellátása, a teljes szellőztető rendszer átvizsgálása, gépészeti munka megvalósítása, radiátorok lecserélése, termosztatikus szelepek beépítése, radiátoronként mérőeszközök felszerelése – a teljes és a korszerűsítő felújítás fogalmi ismérveit hordozó beruházásnak minősülnek, ezért e munkákról a közösség nem a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokra vonatkozó minősített többséggel dönt.
Hozzászólások