A jogviták civilizált és pártatlan keretek közötti elbírálása különös társadalmi jelentőséggel bír, valójában ez a modern állam egyik alappillére. A polgári jogi vitákat a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.). szabályozza, mely szerint a konfliktusok feloldását a bíróság kifejezett kérelem esetén bírálja el, amelyhez egyébként kötve is van. A kérelmet különösen, de nem kizárólagosan az úgynevezett kereset tartalmazza, amely végső soron meghatározza a jogvita kereteit, a felek és a bíróság lehetőségeit.
Designed by Freepik
A keresetlevél központi szerepe
A jogviták elbírálását törvényben szereplő kivételektől eltekintve alapvetően keresetlevéllel lehet kezdeményezni. A keresetlevél központi szerepét az adja, hogy amennyiben az formai és tartalmi szempontból megfelel a Pp. rendelkezéseinek, úgy azt a bíróság alperessel közli. A keresetlevél közlésével a bíróság mintegy kinyilvánítja, hogy az eljárást megindító felperes jogi igénye jogvédelemre és elbírálásra alkalmas. A közlés tehát az eljárás megindítását jelenti, de nem jelenti és nem is jelentheti azt, hogy a keresetlevélben foglaltak jogi megalapozottságáról a bíróság már döntést hozott volna. A döntés kizárólag a keresetlevéllel megindított perben lefolytatott eljárás eredményein és a keresetlevélben meghatározott keretek között alapulhat.
A keresetlevél tehát az eljárás alapja, így annak formai és tartalmi megfelelősége valójában minden fél érdeke, amelyet a Pp. külön is nevesít a professzionális pervitel, a perkoncentráció és a felek eljárástámogatási kötelezettségének alapelveivel, illetve az ebből fakadó feladatokkal és elvárásokkal, amelyek rendkívüli odafigyelést és precizitást várnak el a felektől.
A keresetlevél formai követelményei
A keresetlevél tehát egy különleges írásbeli beadvány, amely meghatározott szigorú formai elemek által épül fel, amely elemek keretein belül magában foglalja a további, a kereset megindításához szükséges tartalmi kellékeket is. A formai és tartalmi kellékek együttesen határozzák meg a bíróság jogvitával kapcsolatos feladatait, majd annak kézbesítését követően azok alapvetően határozzák meg az alperes nyilatkozatait.
A keresetlevél tekintetében szigorú formakényszer is érvényesül. A jogi képviselővel eljáró felek, illetve a gazdálkodó szervezetek e formakényszert elektronikus úton rendszeresített nyomtatványokkal teljesítik, és ilyen úton kötelesek egyebekben kapcsolatot is tartani a bírósággal. A jogi képviselő nélkül eljáró felek esetében a keresetlevelet alapvetően az erre a célra rendszeresített és a bíróságok honlapjairól letölthető formanyomtatványon papíralapon nyújthatják be, amelyek kitöltése ugyanakkor a laikusok számára nem kevés nehézségekbe ütközhet. A formanyomtatványoknak kétségtelen előnye az, hogy formailag egyfajta sorvezetőként mintegy végigvezetik a felet a szükséges tartalmi elemeken, ugyanakkor meg kell jegyezni azt a tényt is, hogy a formanyomtatványok értelmezése sok esetben olyan kérdések megválaszolását feltételezik, amelyet egy laikus személy nehezen vagy egyáltalán nem képes teljesíteni.
A keresetlevél tartalmi követelményei
A keresetlevél tartalmi kellékei szabályozásánál szintén egy olyan „sorvezető” érvényesül, amely a kötelező és leglényegesebb elemeket foglalja össze, így biztosítva a jogvita elbírálását. Másképpen megfogalmazva ezen elemek hiányában nemcsak a bíróság nem kerül abba a helyzetbe, hogy döntést hozzon, hanem a másik fél sem képes arra, hogy védekezését előadhassa. Következésképpen a törvényben meghatározott elemek mindegyike azt a célt szolgálja, hogy a jogvita elbírálásához szükséges feltételek rendelkezésre álljanak, és amennyiben az elemek közül valamelyik egyike hiányzik, úgy visszautasítással vagy hiánypótlással szembesül az eljárást megindító fél.
A Pp. a keresetlevelet három fő részre osztja. A bevezető rész a bíróságra és a peres felekre vonatkozó adatokat tartalmazza, az érdemi rész a jogállítás, a tényállítások, a jogi érvelés, a határozott kérelem, a bizonyítékok megjelölésének, illetve a bizonyítási indítványoknak a helye, míg a záró részben kell feltüntetni a perindítással összefüggő egyéb adatokat, így a hatáskörrel, illetékességgel, költségkedvezménnyel, képviselettel kapcsolatos tényeket, illetve az ezekre vonatkozó bizonyítékokat.
A bevezető és a záró rész keretei között, amelyek zömmel formai követelmények teljesítését szolgálják, a legfontosabb rész a tartalom, maga a kérelem az érdemi részben kerülhet kifejtésre. Az érdemi rész központi eleme ennek megfelelően a határozott kereseti kérelem, azaz a bírósághoz címzett ítéleti rendelkezésre irányuló kérelem, amely azokat a határokat rögzíti, amelyeken belül az eljárásnak és a határozatnak maradnia kell, hiszen polgári eljárásban a bíróság e kereteken kívül nem is terjeszkedhet, nem dönthet. A kereseti kérelmet a jog- és tényállítás együttese alapozza meg, azaz a jogi érvelés és a tények közötti kapcsolat összefüggésrendszere. Ez teremti meg annak a lehetőségét, hogy a bíróság a kérelemnek megfelelően dönthessen, és amennyiben e kapcsolat nem bizonyított, nem kellően megalapozott, úgy a bíróság a kérelemnek megfelelő döntést – jobb szándéka ellenére sem – hozhatja meg. A határozott kereseti kérelem, az érvényesíteni kívánt jog, a felperesi tényelőadás és jogi érvelés nemcsak a bírói döntés, hanem az alperesi védekezés keretei szempontjából is jelentőséggel bírnak, és éppen ezért minden esetben egy összetett és rendszerbe foglalt keresetlevelet feltételeznek.
Mindezeknek megfelelően a tényállításoknak és a jogi érvelésnek már a keresetlevélben a lehető legteljesebb körben rendelkezésre kell állnia, kifejtésre kell kerülnie annak érdekében, hogy a bíróság abba a helyzetbe kerüljön, hogy a keresetet közölhesse a másik féllel, aki arra mindezek alapján érdemi választ adhat. A Pp. alapvetően megkívánja e körben azt, hogy az érvényesíteni kívánt jogot jogalap, azaz jogszabály szerint jelölje meg a felperes, és a megfelelő jogi érvelés levezetése is szerepeljen a keresetlevélben. Az érvényesíteni kívánt jogot tehát jogalap és tények útján egyaránt meg kell jelölni, és a kettő közötti kapcsolatot be kell mutatni, le kell vezetni a jogállítás, tényállítás, valamint a kereseti kérelem közötti összefüggést, amelyet az abban felsorolt és mellékletként csatolt bizonyítékokkal, illetve bizonyítási indítványokkal kell tudni alátámasztani. A megjelölt jogalap az érdemi döntés korlátját jelenti a fentiek szerint, az ítélet tehát nem terjedhet ki olyan jogra, amelyet a fél a perben nem állított. Másképpen megfogalmazva: a bíróság nem dönthet a kereseti kérelemről a fél által megjelölttől eltérő jogalapon, még abban az esetben sem, ha a fél azt rosszul jelölte meg, és még akkor sem, ha a kérelmet az állított és bizonyított tények egyebekben meg is alapoznák.
A kereseti kérelem határozottsága magában foglalja azt a követelményt is, hogy annak ki kell terjednie a járulékos követelésekre, azok kezdő- és befejező időpontjára, konkrét mértékére is. Például késedelmi kamatkövetelés is csak akkor tekinthető határozottnak, ha a felperesi keresetben egyértelműen rögzítésre kerül a kamatszámítás kezdő időpontja, végidőpontja – legalább annak megjelölésével, hogy a kifizetésig kéri –, annak pontos mértéke, illetve amennyiben a felperes több részletből álló követelése után középarányos időponttól kéri a kamat egállapítását, a középarányosnak tekintett kezdő időpontot. Hasonlóképpen határozott kérelmet kell előterjeszteni a perköltség tekintetében is.
A törvény megengedi több igény egy perben történő érvényesítését úgynevezett keresethalmazat útján. Ilyen esetekben a törvény megkívánja, hogy az összes kereseti igény tekintetében szabályszerű legyen a kereset és a felperes kötelezettsége, annak megjelölése, hogy a keresetek egymáshoz milyen viszonyban állnak, azaz, hogy a kérelmek egymással vagylagosan vagy eshetőlegesen kerültek előterjesztésre, emellett a keresetek elbírálásának sorrendjét is meg kell jelölni. Olyan kereset azonban nem terjeszthető elő, amely elsődlegesen az I. r. alperes marasztalását kéri, és csak ennek alaptalansága esetére kéri marasztalni a II. r. alperest a felperes.
A bíróság a kereseti kérelemhez kötve van, kizárólag a fél által megjelölt jogalapon dönthet, még ha egyebekben az állított és bizonyított tények meg is alapoznák az igényét.
A szigorú perjog következményei
A keresetleveleknek szigorú formai kellékek mellett tartalmilag is logikusnak, precíznek és következetesnek kell lenniük, amelyekben a tény- és jogállításoknak összhangban kell állniuk, pontos jogi érveléssel alátámasztott felépítéssel kell rendelkezniük, amely elemek összességéből olyan kereseti kérelemnek kell következnie, amelyet a felperes a bírósághoz intéz, és amely ekként el is bírálható. A szigorú formai és tartalmi kellékek összetett rendszerének való megfelelés összességében így arra ösztönzi a jogkereső személyeket, hogy abban az esetben is jogi képviselőhöz forduljanak, amikor az a törvény szerint nem is lenne kötelező. Nyilvánvaló, hogy a jogi képviselővel való eljárás magasabb költségekkel jár, mint a személyes igényérvényesítés. E hátránnyal szemben azonban állítható a professzionális pervitelhez társított időbeli nyereség, és az a körülmény is, amely szerint pernyertesség esetén a felmerült költséget perköltségként a pernyertes fél a pervesztestől követelheti.
Hozzászólások