Ma már nyilvánvaló, hogy a jövő kincse a víz. Szerencsére Magyarországon bőségesen állnak rendelkezésre a kiváló minőségű ivóvízhez alapanyagként szolgáló természetes édesvizek, ezért vigyázzunk is rá, természetes körforgását ne akadályozzuk, hogy képes legyen újra és újra megtisztulni, és számunkra ihatóvá válni.
Bármilyen egyértelműnek is látszik, hogy a Dunából és más folyókból nyerjük az ivóvíznek szánt vizet, ez korántsem így történik. A felszíni vizek ivóvízminőségűre tisztítása nagyon komoly technológiát igényelne, ezért sokkal egyszerűbben a természetben megtalálható szűrőket használják a kristálytiszta ivóvíz előállításához. A Duna vizét a folyó medrét körbeölelő több tíz vagy akár több száz méter vastag kavicsrétegen keresztül nyerik ki, olyan csápos kutakkal, amelyek csapjai mélyen benyúlnak a folyó vízáteresztó kavicsrétegeibe, a vastag kavics szűrőrétegen átszivárgó víz pedig már teljesen tiszta formában kerül a csővezetékekbe. A folyóktól messzebb lévő területeken a mészkőhegységekbe beszivárgó és a porózus kőzeten átszivárgó karsztvizeket használják az ivóvíz forrására. Az alábbiakban sorra vesszük az okokat, hogy miért érdemes mégis a lakásokban tovább kezelni az egyébként jó minőségű ivóvizet.
Miért hasznos a vízlágyítás?
Az ivásra alkalmas, tiszta víz kilométerhosszan a csőhálózatban végighaladva óhatatlanul össze tud szedni lebegő szennyeződéseket, amelyek eltömíthetik a csaptelepet, vagy lerakódhat a vécétartály apró berendezésein, sok bosszúságot okozva ezzel a használat során. Ezért érdemes a lakásba belépő ivóvizet a szilárd szennyeződésektől egy megfelelő finomságú szűrővel megtisztítani. Kell-e még más módon is kezelni az ivóvizet a háztartásokban? A mészkőhegységek résein, a folyók kavicságyán átszivárgó víz megtisztul ugyan, de ásványi anyagokban gazdaggá válik, ami emberi fogyasztás szempontjából kifejezetten előnyös tulajdonsága, ugyanakkor vízkövet hagy maga után, ami viszont általában nem előny. Egyes karsztvizek olyan magas keménységűek lehetnek, hogy lakásunk csapjait, mosdót, kádat és zuhanyfülkét már néhány hét után vastag vízkő lepi be, a háztartási berendezések, mosógép, kazán, bojler pedig egyenesen tönkremennek a kemény víztől. A keménységet okozó kálcium- és magnéziumsók a vízben oldott állapotban vannak, a víz ásványianyag-oldóképessége a hőmérséklet emelkedésével csökken, 60 °C felett pedig már intenzívvé válik a vízkőkiválás. Ez az oka annak, hogy a kazánban, villanybojlerekben, vízforralókban a fűtőszál környékén a legerőteljesebb a vízkő megjelenése, ami a fűtőbetétre rárakódva nagyon lerontja a hőleadó képességét, így a berendezés lassabban melegít, és hamar tönkre is megy. Van megoldás a víz vízkőtelenítésére, azaz a vízlágyítására. A háztartásban használatos vízlágyító berendezések a keménységet okozó kálciumionokat egy gyanta segítségével megkötik. A berendezés működéséhez, a gyanta regenerálásához tablettázott konyhasót használ fel, ezzel biztosítva a folyamatos lágyítási üzemet.
Biológiai szennyvíz-tisztítással a veszélyes szennyvízből locsolásra alkalmas szürkevíz nyerhető.
A lágyított víz selymessé válik, nem hagy foltot maga után, és környezetvédelmi szempontból is jó, hiszen lényegesen kevesebb tisztítószert kell használni a mosáshoz, mosogatáshoz. Mindössze az íze változik meg, ezért főzésre nem szeretik használni a háziasszonyok, emiatt ajánlott a konyhai csap hidegvíz-oldalára még a vízlágyító berendezés előtt lecsatlakoztatni a vízrendszerről egy csövet, és a lágyító berendezést kikerülve az ivásra, főzésre használt hidegvíz-oldalra kezeletlen vizet juttatni.
A kemény víz így teszi tönkre a vízhálózat csöveit és a háztartási gépeket.
Kristálytiszta víz membrán RO víztisztító berendezéssel
A hálózati vagy kútvizekben széles körben ismert egészségkárosító hatású anyagok vannak (nitrát, arzén, nehézfémek, klór stb.), amelyek elsősorban a víz klórozása révén keletkeznek, és kerülnek bele ivóvizünkbe. Ezen anyagok kiszűrése nehéz feladat, hiszen ezek nem lebegő szennyeződések, amit egy finom szűrőbetét meg tudna fogni, itt molekuláris szinten kell a szűrést elvégezni. Van egy fordított ozmózisos eljárásnak hívott vízkezelési mód, ami minden szennyezést képes kiszűrni a vízből, így a megszűrt víz gyakorlatilag teljesen tiszta lesz, a H2O molekulákon kívül szinte semmit sem tartalmaz. Az eljárás lényege, hogy egy olyan nagy felületű membránon préseljük át a vizet, amelyen csak a vízmolekulák férnek át, és minden más fennakad. Háztartási méretben ezek a berendezések viszonylag kevés vizet tudnak átbocsátani, ezért gyakran egy tartályt is beépítenek a rendszerbe annak érdekében, hogy a vízvételi szünetekben egy puffert képezzen, és amikor megtöltjük a lábost vízzel, ne kelljen percekig ácsorogni a csap mellett. A rendszer nagyon érzékeny a lebegő szennyeződésekre, ezért általában 3 egymás után épített, egyre finomabb mechanikai szűrőt építenek be a speciális membrán elé. Az egyre finomabb szűrők utolsó fokozata már az 1mikrométeres szennyeződéseket is kiszűri. A membrán „piszkos” oldalát folyamatosan mosni kell, hogy a kiszűrt szennyezőanyag-molekulák a felületről eltávozzanak, ezt a mosóvizet pedig a csatornába vezeti el. Az ilyen berendezéseket leggyakrabban konyhai csapokhoz a mosogató alá szerelt kompakt egységként építik be, az olcsóbb berendezések már 100 ezer forintos árkategóriában beszerezhetők, így az ivásra, főzésre használt vizünk garantáltan mentes lesz a szennyezőanyagoktól.
Szennyvízkezelés biológiai szennyvíztisztítással
A víz körforgásának fenntartásában talán a leglényegesebb momentum a szennyvíz kezelése és visszajuttatása a felszíni vizekbe. Ha nehezen lebomló vegyszereket, gyógyszereket, festékeket, olajat juttatunk a csatornába, akkor azok hosszú évtizedekig képesek a talajban a később ivóvízként szolgáló vizeinket tönkretenni. A csatornás szennyvízelvezetés nagyon fontos kritériuma a környezetvédelemnek. Évtizedekkel ezelőtt normál gyakorlat volt még a nagyvárosok jelenős részében is a szennyvízhálózat kiépítettségének hiányában az emésztőgödrök létesítése, amelyek sokszor nem megfelelő vízzárású anyagokkal, technológiával készültek. Az összegyűjtött szennyvíz és szennyvíziszap veszélyes hulladék, nem elég a háztartásokból elszállítani, gondoskodni kell megsemmisítésükről, ártalmatlanításukról. Az összegyűjtött szennyvíz elszállítása, szippantása költséges történet, hiszen veszélyes hulladék, ezért a megsemmisítését is ki kell fizetni, és jó, ha a számlákat is gondosan gyűjti az ember, mert ellenőrzés során a felhasznált vízzel arányos mennyiségű veszélyeshulladék-megsemmisítéssel el kell tudni számolni. Van azonban ennél sokkal jobb, gazdaságosabb megoldás is. Ha nincs vezetékes szennyvízellátás, vagy egyszerűen sokalljuk a csatornaszolgáltatás költségét, akkor jön szóba a biológiai szennyvíztisztító berendezés. A települési szennyvíztisztító telepek háztartási méretre zsugorított verziója egy földbe ásott, zeg-zugos tartályból és benne rejlő, dolgozó baktériumtelepekből áll. A rendszert úgy fejlesztették ki, hogy a háztartásokban a vécéből, a tisztálkodásból, takarításból, mosásból, mosogatásból eredő szennyvizek kezelésére alkalmas legyen. Ezeket a veszélyes szennyvizeket a rendszer újrahasznosítható vízzé alakítja.
A berendezés működésének alapja egy baktériumkultúrán alapul, amely a táplálékát a szennyvízben lévő szerves anyagokból nyeri. Ezek a baktériumok akkor érzik jól magukat, ha folyamatosan van mit enniük, és oxigénhez is hozzá jutnak. Ezért, ha hosszú nyaralásra megy a család, nem árt beetetni a bacikat egy pohár joghurttal, amit a vécén keresztül tudunk a legkönnyebben lejuttatni hozzájuk. A baktériumoknak levegőre is szükségük van, ezért egy egyszerű csőrendszeren keresztül egy pumpa levegőt buborékoltat át a tartályban lévő szennyvízen. A baktériumok táplálkozásának eredményeképpen locsolásra alkalmas tisztaságú, szagtalan víz kerül ki a tartályból, illetve a hazai gyártó fejlesztésének eredményeképpen egy zsákba gyűlik a már nem veszélyes hulladéknak számító komposztálható, száraz maradék. Természetesen a szennyvízbe nem kerülhet minden, a festékek, gyógyszerek kipusztíthatják a hasznos baktériumkultúrát, ezért figyelni kell, hogy csak a normál lakossági használat során keletkező dolgok kerüljenek a lefolyóba. A rendszer üzemeltetése gyakorlatilag egy csekély elektromos fogyasztásból áll, és ezzel a rendszerrel örökre elfelejthetjük a csatornadíjat és a szippantós autót is.
Hozzászólások