A lakáspiaci tapasztalatok azt mutatják, hogy eladók és vevők felfokozott várakozással tekintenek az EU-csatlakozás elé. Általános vélemény, hogy a belépés akár 50 százalékos drágulást is hozhat. Az ingatlantulajdonosok feltett szándéka, hogy kivárják az árhullámot. A reménybeli vásárlók elszántan igyekeznek minél gyorsabban ingatlanba fektetni megtakarított pénzüket.
Az eladók és a vevők egyaránt úgy vélik, hogy a társuló országok minden téren beérik majd az uniós partnereket, tehát a hazai lakásárak automatikusan követik majd az unión belülieket.
Ezzel szemben Leitner József, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Lakásprogram titkárságának főosztályvezetője állítja, hogy a csatlakozás nem hoz lényeges áremelkedést az ingatlanpiacon. Szavait megerősítik az ingatlanszakma képviselői is.
Csökkenő
érdeklődés
Soóki-Tóth Gábor például azt írja az Ecorys Kft tanulmányában: – Az EU-n belül is jelentős különbségek vannak a lakáspiacon az egyes tagállamok között a tulajdoni formák, a lakáspolitika, adó- és támogatási rendszer, a lakásfinanszírozás, a regionális és helyi tényezők valamint az árak tekintetében is. Ez azt jelenti, hogy az EU lakáspiacához – úgy általában – nem lehet majd felzárkózni.”
Mint a tanulmányban olvasható, a lakásárak alakulását sok tényező határozza meg: a háztartási jövedelmek, a kamatlábak alakulása, a háztartások számának, összetételének változásai, a demográfiai folyamatok, a pénzpiaci intézményrendszer, a hitelek elérhetősége, a lakáspolitika, az adó- és támogatási rendszer, mindenekelőtt pedig a kereslet-kínálat alakulása.
Leitner József szerint az EU-csatlakozás után sem tódulnak majd hozzánk tömegesen a vásárlók, aki ingatlant akart venni Magyarországon, az már megvette.
Pezsdítő
lehetőségek
Szavait megerősítik az elmúlt hónapok statisztikái is, amelyek azt mutatják, hogy csökkent a külföldiek érdeklődése a magyar magáningatlanok iránt. Az itthoni drasztikus áremelkedések miatt például nekik már túl drágák a balatoni házak, telkek, ennyiért a naposabb spanyol tájakon is át tudják vészelni a telet nyugdíjas éveikben.
Leitner József szerint a gyógyturizmus fellendülése várhatóan pezsgést hoz e területen is. A színvonalas gyógyszolgáltatásoknak köszönhetően az uniós állampolgároknak vélhetően érdemes lesz majd házat, lakást vásárolni az itt eltöltendő évi két-három hónapra. A változás előszele már érezhető. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a pangó ingatlanpiacon leginkább a gyógyfürdők közelében, Bük, Sárvár környékén mutatkozik élénkülés. Nagyon elgondolkodtató azonban, hogy egyre többen vannak azok a külföldiek, akik inkább saját honfitársaiktól vásárolnak magyarországi ingatlant, mintsem magyar tulajdonosoktól.
A hazai reményeket az táplálja, hogy a korábban csatlakozott országok többségében, a belépés után nem sokkal jelentős árnövekedés volt. Akadt azonban olyan tagország is, ahol éppenséggel csökkentek az árak a csatlakozás után. Arra nincs semmi garancia, hogy Magyarország az előbbi csoportba tartozik majd.
Az Ecorys tanulmánya szerint a reálárak hosszú távon enyhén emelkednek, ami az előállítási költségek növekedésével magyarázható. A helyi piaci sajátosságok miatt nincs kiegyenlítődés e területen. Ha bizonyos tendenciákban mégis megegyezést mutatnak a belépés után a tagországok, az inkább a hasonló makrogazdasági tényezőknek, vagyis a jövedelmek növekedésének, a kamatlábak csökkenésének köszönhető.
Megmaradnak
a különbségek
Az ingatlanárak drasztikus emelkedésére példaként Spanyolországot szokás emlegetni, ahol a belépés után 40 százalékkal drágábban kínálták az új lakásokat. Az árnövekedést egyrészt a hitelkamatok csökkenése okozta, másrészt az érdeklődés élénkülése. Az északi államok nyugdíjasai ugyanis felfedezték, hogy ebben az országban kellemesen eltölthetik a zord téli hónapokat. Arról azonban kevesen beszélnek, az emelkedés 5 évig tartott, a következő öt évben az árak visszaestek a csatlakozási időpontot megelőző árszint alá. Hasonló árbuborékok előfordultak más csatlakozóknál is, de több olyan ország is akadt, ahol az árak nem változtak lényegesen.
Az Ecorys tanulmánya szerint a honi lakásárak alakulását az eurozónához való csatlakozás, s a kamatok csökkenése fogja leginkább befolyásolni. A regionális különbségek, a helyi ingatlanpiacok működésében tapasztalható eltérések várhatóan megmaradnak.
A tanulmány azonban utal arra, hogy a spekulációs várakozások önbeteljesítő jóslatként áremelkedéshez vezethetnek az ingatlanpiacon. Hiszen a vevők gyorsan akarnak venni, az eladók pedig kivárnak. Ez szűkíti a kínálatot, megnöveli az árakat. Ez az árbuborék azonban vélhetően előbb-utóbb ki fog pukkadni, ha egyáltalán létrejön. Hiszen a lakáspiac még a legutóbbi árbummot sem heverte ki.
Hozzászólások