Jogok és kötelezettségek

Hamarosan „Év háza” eredményhirdetés
Laura koszorúja
Kötelező jótállás a lakásépítésre

Gyakori az olyan ajándékozás, amikor az ajándékozó saját részére fenntartja a haszonélvezeti jogot. Előfordul az is, hogy a tulajdonos az ingatlanát úgy adja el, hogy a haszonélvezeti jogot fenntartja magának.

 

 

A Polgári Törvénykönyv XIII. fejezete a használati jogok között szabályozza a haszonélvezetet, amely a leggyakoribb használati jog. A haszonélvezet tárgya bármi lehet, de rendszerint valamilyen ingó vagy ingatlan dolog. A haszonélvezet kiterjedhet a dolog egészére vagy annak meghatározott részére, esetleg eszmei hányadára. Ez utóbbi a gyakorlatban leginkább csak az ingatlanok esetében fordul elő.

 

Megemlítendő, hogy a haszonélvezeti jog ugyanazon a dolgon több személyt is megillethet. A haszonélvezeti jog nem ruházható át, de gyakorlása másnak átengedhető.
A haszonélvezet ingyenes, ami azt jelenti, hogy a haszonélvező a haszonélvezet gyakorlása fejében nem köteles ellenszolgáltatást adni. Más kérdés, hogy a haszonélvezeti jog létesítése fejében ellenszolgáltatás kiköthető.
A dolog birtoklására és birtokvédelemre a haszonélvező ugyanolyan módon jogosult, mint a tulajdonos. A használatra és a hasznok szedésére vonatkozó jogosultság is megilleti, de ezt a jogot ellenérték fejében át is engedheti másnak, de csak akkor, ha a tulajdonos a dolog használatára nem tart igényt.
A haszonélvezeti jog csak korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn. A haszonélvezet időtartamát a haszonélvezetet létrehozó szerződésben lehet korlátozni. Ha a szerződés az időtartamról egyáltalán nem tesz említést, a jogosultat a haszonélvezeti jog élete végéig megilleti.
A törvényen alapuló haszonélvezet időtartamát maga a jogszabály jelöli meg, a végső határ ezúttal is a jogosult életének a vége. A törvény ismeri az időtartamot korlátozó jövőbeli esemény fogalmát: ilyen, amikor az özvegyi haszonélvezet jogosultjának újabb házasságkötésével a haszonélvezeti jog megszűnik.

A haszonélvezet
keletkezése

A haszonélvezet keletkezhet szerződés alapján, jogszabály rendelkezése folytán, vagy bírósági, hatósági rendelkezésnél fogva.
A haszonélvezeti jog keletkezéséhez azonban a szerződésen felül arra is szükség van, hogy az ingó dolgot a jogosultnak átadják, ingatlan esetében pedig, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék. A gyakorlatban haszonélvezeti jogot rendszerint a tulajdonjog átruházással kapcsolatban hoznak létre, úgy, hogy a tulajdonjogot átruházó volt tulajdonos köti ki magának, vagy pedig a vevő enged meg harmadik személy részére haszonélvezeti jogot (például, ha a szülők vásárolnak gyermeküknek ingatlant, s maguknak a haszonélvezet jogát kötik ki). A haszonélvezet alapítása történhet ingyenesen, vagy ellenszolgáltatás fejében.

A terhek viselése

A haszonélvező jogosult azokra a változtatásokra, amelyek a termelési érdekkel és az okszerű gazdálkodással összhangban vannak, és növelik a dolog értékét. Így megengedett például föld esetén fejlettebb művelési ágra való áttérés; a lakóépület komfortosságát növelő kisebb átalakítás. Tiltott viszont a tulajdonos érdekeit sértő olyan átalakítás vagy változtatás, amely csökkenti a dolog értékét, használhatóságát, vagy az elhasználódását meggyorsítja.
A haszonélvező köteles viselni a fenntartással járó terheket, a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével. A rendes fenntartási költségek körébe tartozik például a lakás festése; az ajtók, ablakok mázolása, az épületgépészeti berendezések, felszerelési tárgyak javítása, az épület tetőfedésén felmerült hibák kijavítása stb. Rendkívülinek tekinthető azonban a költség, például az épület födémének, vagy tetőszerkezetének cseréjekor. A haszonélvezőt terhelik továbbá például az ingatlan előtti járda tisztántartása (hóseprés,) az egészségügyi, tűzrendészeti szabályok megtartása stb. Valamint a haszonélvező köteles viselni a dologhoz fűződő közterheket is.

A haszonélvezet megszűnése

A haszonélvezet megszűnik, ha annak időtartama eltelt, vagy az időtartam eltelte előtt olyan jogi tény következik be, amely a haszonélvezet megszűnését idézi elő (pl: az özvegyi haszonélvezet jogosultja újabb házasságot köt). A haszonélvezet végső időpontja: a haszonélvező halála.
A haszonélvező lemondhat haszonélvezeti jogáról egyoldalúan is. A haszonélvezet ingatlan-nyilvántartásból való törlésének bejegyzéséhez azonban már okiratra, vagy bírósági ítéletre van szükség.
A haszonélvezet megszűntével a haszonélvező köteles a dolgot a tulajdonosnak visszaadni. Olyan állapotban kell visszaszolgáltatni, amilyenben annak a rendes gazdálkodás, a rendetetésszerű használat mellett, a haszonélvezet megszűnésekor lennie kell. A tulajdonos ezért nem támaszthat igényt amiatt, hogy a dolog értéke a rendes gazdálkodás, rendeltetésszerű használat során csökkent, vagy éppen teljesen elveszett. Ugyanígy a haszonélvezőnek sem lehet követelése azon a címen, hogy rendes gazdálkodás folytán a dolog jobb állapotba került, mint amilyenben volt.

Fizetendő illeték

Az illeték alapjának megállapításához haszonélvezeti jog esetében is kiindulópont az ingatlan forgalmi értéke, melyet elsődlegesen a szerződő feleknek kell bejelenteniük. Amennyiben ez a bejelentett érték az illetékhivatal megítélése szerint a forgalmi értéktől eltér, akkor az ingatlan forgalmi értékét az illetékhivatal jogosult megállapítani – helyszíni szemle, a fizetésre kötelezett nyilatkozata, illetve összehasonlító értékadatok alapján.
Az illetéktörvény pontos szabályokat ír elő a haszonélvezeti jog úgynevezett számított értékének megállapításához. Az ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értékét hússzal kell elosztani, majd ezt a hányadost a haszonélvező életkorához kötődő szorzóval megszorozni. A szorzó annál kisebb, minél idősebb a kedvezményezett.
A szorzószámok a következők:
ha a vagyoni értékű jog jogosultja:
n 25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese,
n 25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa,
n 51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa,
n 65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese.
Például: egy 10 millió forint értékű ingatlan esetén a haszonélvezeti jog értéke 18 éves haszonélvező esetén 5 millió forint. 48 éves haszonélvező esetében 4 millió forint. 62 éves haszonélvező esetén 3 millió forint, míg 74 éves jogosult esetén 2 millió forint.

Az illeték mértéke

Ha a haszonélvezeti jogot ellenérték fejében lakástulajdonra alapítjuk, 4 millió forintos értékig 2 százalék, míg az érték ezt meghaladó része után 6 százalék illetéket kell fizetni. Amennyiben a jog alapítása nem lakástulajdonra, hanem minden más rendeltetésű ingatlanra történik, akkor az illeték kulcsa 10 százalék.
Előfordulhat, hogy a haszonélvezeti jog alapítására ingyenesen kerül sor, ekkor az ajándékozási illeték szabályai alkalmazandóak, tehát az illeték mértéke függ a tulajdonos és a haszonélvező közötti rokonsági foktól, illetve függ az ingatlan minősítésétől.
A vagyonszerzési illetéket – tehát a vételi vagy ajándékozási illetéket – a szerzőnek kell megfizetnie. A haszonélvezeti jog szintén vagyonszerzésnek számít, ezért az illetékfizetési kötelezettség ebben az esetben a tulajdonost terheli.
Különleges
szabályok

Ha a haszonélvezeti jog szerzésére – akár ingyenesen, akár ellenérték fejében – a tulajdonszerzéssel egyidejűleg kerül sor, a szerzők a forgalmi érték után fizetnek illetéket, az illeték alapja megoszlik a tulajdonjogot szerző és a haszonélvezeti jogot szerző között.
Például a 10 millió forint forgalmi értékű ingatlannál 4-es szorzószám esetében a haszonélvezőt 2 millió forint után, míg az új tulajdonost 8 millió forint után terheli az illeték.
Jó tudni azt is, hogy ha haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant szerzünk, akkor csak a tulajdonjog értéke után terhel minket illetékfizetési kötelezettség, mivel a haszonélvezeti jog a jelen szerzés előtt is terhelte az ingatlant. Hasonló a helyzet akkor, ha az átruházáskor az átruházó a saját javára fenntartja a haszonélvezeti jogát.
Öröklésnél a tulajdonjog örököse a haszonélvezeti jog számított értékével csökkentett forgalmi érték után köteles illetéket fizetni. Az illeték kulcsa itt is megegyezik a tulajdonjog öröklésének kulcsával, azonban a túlélő házastársat a lakástulajdonra vonatkozó haszonélvezeti jog öröklésének illetéke alól teljes mentesség illeti meg.

Ha meggondoltuk magunkat

Tulajdonjog szerzésénél, ha a felek a szerződést felbontják, az illetéket kérelemre az illetékhivatal törli, a megfizetett illetéket visszatéríti – ha a felek a földhivatal határozatával is igazolják bejelentésüket.
A szerződés megszüntetése esetén a törlésre, illetve a visszatérítésre csak akkor kerülhet sor, ha a szerződés megszüntetésére a szorzókkal vélelmezett évek felénél rövidebb idő elteltével kerül sor, de az illetéket a haszonélvezeti jog tényleges ideje után ekkor is meg kell fizetni.
Anyagilag rosszabb a helyzet, ha csak a haszonélvezeti jogról mond le valaki. Ebben az esetben illetéktörlésre-visszatérítésre nem kerülhet sor, a tulajdonosnak pedig a haszonélvezeti jog számított értéke után kell illetéket fizetnie.

Ezt követő cikkünk:
Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop