A trend egyértelműen az, hogy fordítsunk mindent a visszájára: ami eddig kint volt, most megy a falba, s ami bent volt, most kikerül. Az új trendek először mindig a drága, elegáns megoldások terén jelennek meg, amivel ki lehet tűnni a hétköznapi megoldások közül. A falra szerelt mosdó helyett már a szabadon álló a divat, a csaptelep a mosdóról átköltözött a falra vagy akár a mennyezetre. És már csak néhány év, és a barkácsáruházakban is ilyenek közül válogathatunk.
Hálátlan szakma az épületgépészet. Egy gépész akkor végzi jól a munkáját, ha a végeredmény észrevétlen marad. A gépészeti berendezések legnagyobb része olyan, ha probléma nélkül működik és teszi a dolgát, észre se vesszük, hogy ott van, ha azonban egy rosszul rögzített cső a vízcsap elzárásakor beremeg, vagy ha bosszantásunkra egy kötés elenged, sok problémát zúdít a nyakunkba. Azért akad kivétel, az egyik ilyen a fürdőszoba. Tisztálkodás közben találkozunk a gépészeti dizájn megtestesítő darabjaival, divatos mosdókkal, kádakkal, csapokkal, vécékkel, a divat pedig forgandó, és ismétli önmagát. Ami tíz éve kint volt, most berakjuk a falba, s ami bent volt, most láthatóvá tesszük.
Kádak, süllyesztett zuhanytálcák
A fürdőszoba legnagyobb, legmarkánsabb darabja a fürdőkád. Napjainkra kiszabadultak a falak és csempék fogságából, és a gépészet műremeke, a szabadon álló kád akár egy méretes hálószoba díszévé is válhat. De a csövek is kikerülnek a falból, és a hozzá tartózó szabadon álló csaptelep is láttatni engedi a bekötővezetékeit. Hozzászoktunk, hogy a zuhanyokba nem csak be-, de fel is kell lépni. A mai zuhanydivat szerint a fellépést már elfelejthetjük: olyan tálcákat lehet kapni, amelyeket a padlóburkolat síkjába kell szerelni, tehát nem kell fel- vagy belépni a tálcába, hanem a komplett gépészeti megoldás a padlószerkezetbe költözött. Amennyiben még a padlóba süllyesztett zuhanytálcát és az összefolyót sem akarjuk látni, arra is van megoldás: a zuhany lefolyóját is beépíthetjük az oldalfalba, és szinte csak egy észrevétlen nyílás marad a fal sarkában, amely képes egy nagy vízmennyiségű esőztető zuhanyfej vizét is elvezetni.
Falsík mögötti szerelvények
A falsík mögötti szerelés története több mint 50 évvel ezelőtt kezdődött egy falsík mögötti vécétartállyal. Az újítás lényege az volt, hogy a tartályt, valamint a hozzá kapcsolódó csöveket elrejtették a fal mögé, és megoldották, hogy a tartályban lévő szerelvényeket a működtető nyomólapon keresztül lehessen szerelni. Az idő megmutatta, hogy a dolog működőképes. Az igazi áttörés azonban akkor jött, amikor elterjedtek a gipszkarton falrendszerek, ezekbe ugyanis – mivel a falazat teherbírása nem volt elegendő – új, önhordó kivitelű vécé- és mosdóállványokat kellett alkalmazni a kiállások megfelelő szilárdságú rögzítéséhez. Az állványokat megszerették a szakemberek is, mert okos kialakításuk miatt a szerelés nemcsak gyorssá vált, de segítségükkel gyakorlatilag nem lehet ferde, rossz kiállásokat készíteni. A rendszer annyira elterjedt, hogy mára már ezerféle szerelvény kapható az új és régi fürdőszobák felújításához használatos falsík mögötti rendszerekhez, így például egy vécé átépítése a szerelt falazattal együtt sem tart tovább egy műszaknál, vagyis reggel még a régi berendezést használja a család, estére pedig az új várja őket.
A vécétartályok falba süllyesztése tehát lassan több mint ötven éves, ez pedig már bőven elég idő ahhoz, hogy megforduljon a divat: az igazán elegáns illemhely tartályának és tartószerkezetének manapság már megint láthatónak kell lennie, megfejelve azzal, hogy egy óriási üveglap vagy burkolólap borítja a tartályt és az állványt. Természetesen a LED-világítás és az érintőgombok sem hiányozhatnak róla. Kezelésüket háttérvilágítással ellátott, érintésre vagy közelítésre érzékeny felületekkel tudjuk végezni, a beépített világítás színét pedig hangulatunktól függően változtathatjuk.
Nem mindig a dizájn vezérel
Az ipari megoldásoknál az alapvető szempont a tisztántarthatóság, a könnyű kezelhetőség és a vandálbiztos kivitel. Egy közforgalmú mosdónál például az esztétikumon kívül vannak kiemelt szempontok, hogy érintés nélkül működjön a mosdó csaptelepe, illetéktelenek ne férjenek hozzá a szerelvényekhez, így a csaptelepek beköltöztek a falba, mindössze egy kifolyócső látható és egy kis észrevehetetlen érzékelő, a szerelvény a mosdó alatt elrejtve a falban, gond esetén az apró nyitószerkezettel hozzáférhetővé válik. Hasonló okból a férfi vizeldék automata öblítő szerkezetének szerelvényei is kiköltöztek a falból, a vizelde aljára kerültek, elrejtve a felülről szemlélő, rongálásra hajlamos használók elől.
Hozzászólások