A terasz átmeneti tér, a biztonságos otthon és a természet közötti átjáró. Ha van teraszunk, bizonyára kincsként tekintünk rá, ha még nincs, de szeretnénk építeni, megmutatjuk, milyen praktikus dolgokra kell odafigyelni.
A terasz két fontos eleme a padló és az árnyékolás: a padló a terasz alapja, az árnyékolást pedig a terasztető biztosítja. Ha e két eleme tartós és esztétikus, már csak a fantáziánk szabhat határt annak, hogy milyen stílusú és hangulatú terasz szolgáljon bennünket a nyári, őszi, de akár téli időszakban is.
1. Legyen megfelelő lejtés az eső elvezetésére
A padló meghatározó jelentőségű a terasz hangulatának kialakításában is. Természetesen egészen sok mindentől függ, hogy milyen anyagot választunk, attól is, hogy mennyire kapcsolódik a házhoz, vagy hogy mennyire van fedve. Általánosságban elmondható, hogy a fa elemekből épült terasz az egyik legesztétikusabb megoldás, hátránya azonban, hogy rendszeres időszakonként gondozni kell, időről időre megújítani, hiszen az időjárásnak kitett fa előbb-utóbb cserére szorul. A keményfa a legtartósabb, de azt is szükséges kezelni időjárás ellen. Erre tengernyi lehetőségünk van az egyszerű lenolajtól kezdve a lazúrozáson és a festésen át a lakkozásig. Figyeljünk oda, hogy amennyiben magunk készítjük a padlót fából, a vágási felületeket is le kell kezelni az időjárás és a gombák ellen.
Ugyanilyen népszerű volt régen, és napjainkban kezdi visszanyerni popularitását a cementlap. Ez olcsó és rendkívül tartós, sokkal inkább, mint a járólapok, amelyek esetenként csúsznak, vagy akár össze is törhetnek egy-egy nagyobb ütés nyomán.
A padlónál talán nem annyira evidens, mint a tetőnél, de itt is figyelni kell a lejtésszögre. Ha eső éri a terasz padlóját, mindenképpen elvezeti a vizet valahova, és bizonyára egyáltalán nem vágyunk arra, hogy a ház felé folyjon az összegyűlt esővíz. Az 1,5-2 fokos lejtésszög már elegendő ahhoz, hogy az esővizet a kert felé vezesse el.
2. Terasztető: figyeljünk a fa építőelemek felületkezelésére
Teraszunk árnyékolására megannyi megoldás van, lássuk, melyek a legnépszerűbb javaslatok.
A vázas terasztető. Ha tartósabb terasztetőben gondolkodunk, mindenképpen a vázas terasztetőt célszerű választani, nem kell minden egyes viharnál beszedni, mint a vitorlavásznat, hiszen jobban tűri az időjárás viszontagságait – jégesőt, napsütést –, mint bármi más. A legstílusosabb megoldás persze a cseréptető favázzal, hiszen többnyire ez illeszkedik a legorganikusabban a házhoz, csakhogy ez viszonylag drága mulatság. Ha a fát nem akarjuk kihagyni, opció lehet az is, hogy favázon álló polikarbonát tetőt használunk. Ne feledkezzünk meg a terasz padlójához hasonlóan a vágások mentén is elvégezni a fakezelést a tartósság érdekében.
Még eggyel egyszerűbb az acélvázon álló polikarbonát tetős megoldás, ilyeneket készen is lehet venni, és egyszerűen, házilag összeszerelni, akár szakember segítsége nélkül. A polikarbonát valamennyi fényt átenged, de ha arra van szükségünk, akkor árnyékolónak is alkalmas, nem feltétlenül gyűjti meg maga alatt a meleget, hiszen kaphatók kifejezetten árnyékolónak gyártott polikarbonát lemezek is. Ez esetben nem szükséges a külön felületkezelés, hiszen az acél és a polikarbonát is viszonylag jól bírják az időjárási szélsőségeket.
3. Ne feledkezzünk meg az árnyékolásról!
Fa vagy futónövény. Ha a nulláról indulunk, a legtermészetesebb megoldás, hogy ültetünk a terasz elé egy terebélyesre növő fát, diót, cseresznyét vagy bármi mást. Igaz, ez a leglassúbb folyamat is, de megéri. Természetesen a legjobb az a helyzet, ha már a nagyszüleink gondoltak erre, de még most sem késő, hiszen a mondás szerint a fa ültetésének a legjobb ideje: tíz évvel ezelőtt. A második legjobb idő pedig a most.
A fa ugyan egy folyamatosan változó, ősszel leveleket hullató élő szervezet, de nem csak árnyékot, hűvöset is hoz a kertünkbe, nem beszélve terményekről, a madarakról és a mókusokról, mint járulékos nyereségről. A lombot pedig nyugodtan hagyjuk a fa tövében, ha nincs időnk elgereblyézni, a fa csak nyer vele, visszakerül a körforgásba.
Hasonló működési mechanizmusa van a futónövényeknek is, ha van egy váz, amelyre felfuthatnak. Különösen a déli oldalra vonatkozik, hogy ez az oldal a nyári kánikulában extra hűtést igényel, amit valamennyire a vadszőlő vagy futórózsa, trombitafolyondár, borostyán is el tudja látni. Gondoljuk végig, lombhullató-e a futókánk, télen szükséges-e, hogy beengedje a fényt? Szeretnénk-e, hogy teremjen valamit? Ha ige, akkor erre a szőlő és a kivi jó megoldás lehet. A futónövény ráadásul remekül kombinálható az egyéb terasztető-fajtákkal (pl favázas vagy polikarbonát előtető).
Vászon napellenző. Addig is, amíg megnő a fánk, vannak gyorsabb megoldások is. A legegyszerűbb egy napernyőt vagy napvitorlát beszerezni a tűző nap ellen. Ezek strapabíró, időjárás ellen kezelt, vízálló és UV-álló vászonból készülnek. Jó, ha a vásznat jól kikötjük és rendeltetésszerűen használjuk, vagyis legkésőbb télire beszedjük, ha tudjuk, az eső elől is, ez esetben jó néhány évig kibírja a szolgálatot. Az élettartamával kapcsolatban abszolút érvényes az ár-érték arányossága: minél olcsóbb megoldást választunk, annál rövidebb ideig tart. A kávéházi napernyők vagy a háromszögvitorlák, esetleg a tokba visszahúzható, távirányítással működtethető napellenzők jóval borsosabb árúak, de tartósabbak és esztétikusabbak is.
Valamennyi vászon napernyőre igaz, hogy inkább árnyékot ad, mint az eső ellen véd, emiatt elsősorban alkalmi megoldásként érdemes számításba venni, ha tényleg komolyan gondoljuk a teraszt.
Hozzászólások