Központi szellőzés nélküli lakóépületeknél keresztirányú szellőztetés vagy folyamatosan résre nyitott nyílászárókkal szellőztethetünk. Közismerten a gyors keresztirányú szellőztetés hatékonyabb, kevesebb energiát is veszítünk vele, mint a bukóablakok állandó nyitva tartásával. Honnan tudhatjuk azonban, hogy mikor kell végrehajtanunk a szellőztetést, és mérhető-e a hatás?
Közérzetünk szempontjából egy helyiség hőmérséklete egyértelműen mértékadó. Megfelelő értéket az energiatakarékossági követelményeknek megfelelően hőmérséklet-szabályozó alkalmazásával, hidraulikailag beszabályozott fűtőtestekkel és/vagy felületfűtési, -hűtési megoldásokkal érhetünk el. A hőmérséklettől függő relatív páratartalom (RH) szintén befolyásolja a közérzetünket, ami egy komfortérzet-diagramban ábrázolható. (1. ábra) A relatív páratartalom (RH) értéke meghatározza a helyiség levegőjének vízgőz-felvevő kapacitását. Ennek túllépése az épületszerkezeten állandósult nedvesség-károsodást idéz elő, például a hideg, külső szerkezeteken. Légcserével a fölösleges vízgőzmennyiség eltávolítható, és az ilyen jellegű károsodások elkerülhetők.
A szellőztetés gyakorisága függ a külső hőmérséklettől is, azonban a helyiségben a relatív páratartalom 65 százalékos értékét nem tanácsos túllépni. Végezetül a helyiség levegőjének széndioxid (CO2) koncentrációja is meghatározó jelentőségű a levegő minősége szempontjából. A VDI 6022-3 jelű német szabvány 1000 ppm-ben rögzíti a CO2-koncentráció határértékét. Amennyiben ez az érték magasabb, úgy szellőztetéssel csökkenteni kell a helyiség levegőjében a CO2-tartalom mértékét. Bágyadtság, koncentrációzavar is lehet jele a magas CO2-tartalomnak. 
1. ábra A helyiséglevegő hőmérsékletének és relatív páratartalmának függvényében kialakuló kellemes hőérzeti tartomány egyszerűsített diagramja
Kellemes helyiségklíma, energiatakarékosan
A szellőztetés során keletkező hőveszteség nem csökkenthető tetszés szerinti mértékben, hiszen a szellőzőlevegő mennyisége nem lehet egy minimálisan szükséges mértéknél kevesebb. A német energiatakarékossági rendelet (EnEV) 0,6-0,7/h minimális légcsereszámot ír elő. Ennek elérésére a helyiség használója különböző szellőztetési módokat választhat: legegyszerűbb az ablaknyitás, (2. ábra) amikor is az ablak teljes kinyitásával akár 15/h légcsereszám is megvalósítható, és a szükséges hatás néhány percen belül elérhető. Ez a szellőztetési mód energiatakarékosan végrehajtható, amit a CO2 és az RH érték kijelzésével, továbbá ezek optimális mértékének meghatározásával segíthetünk, CO2< 1000 ppm („Pettenkofer határérték”) RH kb. 30…65 %. Amint a mért értékek a fenti határértékeken belülre kerülnek, az ablaknyitásos szellőztetést befejezhetjük. A fűtéssel főként csak a beengedett friss levegő felmelegítéséről kell gondoskodni, a falakban és a berendezési tárgyakban tárolt hő érintetlen marad. 
2. ábra Az ablaknyitás hatása a helyiség hőmérsékletére és a helyiséglevegő CO2 koncentrációjára
A légállapot kijelzésére sokféle kijelző alkalmas, az Oventrop fejlesztői megalkották az „i-Tronic termékcsaládot. Közülük a „i-Tronic TFC“ (fali tartóval: 1150683, asztali állvánnyal: 1150685) rendelkezik olyan funkcióval, hogy a légállapotok közül a CO2 tartalmat is kijelzi.
Néhány adat:
Munkahelyen a megengedett egészségügyi határérték 5000 ppm.
Német tartományi előírás maximum 1500 ppm.
A külső levegő körülbelül 390-400 ppm CO2-t tartalmaz.
Hozzászólások