A kellemesen langyos padló nemcsak jó, meleg érzetet kelt, de rendkívül gazdaságos is. Láthatatlan fűtésnek is emlegetik, mert a padlófűtés teljesen be van építve a padlóba, a helyiség összhatását nem rontják a porfogó, nehezen tisztítható radiátorok, és nem keveri a levegőt, mint egy ventilátoros klíma. Lakóházakban templomokban, csarnokokban egyaránt kedvelt fűtésmegoldás. Könnyen illeszkedik minden építészeti stílushoz, és jól alkalmazható mind a hagyományos kazánokhoz, de a legmodernebb hőszivattyúkhoz egyaránt.
A padlófűtés egyenletesen osztja el a hőt az egész szobában, mindig kellemes hőérzetet biztosítva. A padlófűtési csövekben áramló meleg víz közvetlenül a burkolatot, ezen keresztül az emberi testet, illetve a padló feletti légrétegeket melegíti, ezért a hagyományos konvektoros vagy radiátoros rendszerekhez képest több fokkal alacsonyabb átlaghőmérséklet mellett is jó hőérzetet ad, ami akár 15-20 százalékos energiamegtakarítást is jelenthet.
Hogyan készül?
A padlófűtés tulajdonképpen egy hosszú csőkígyó, amit építkezéskor a lakás padlóját adó aljzatbeton leöntése előtt tekernek le, majd a rákerülő beton tart stabilan. A padlószerkezetbe kerülő csőrendszerbe azután langyos vizet kell keringetni annak érdekében, hogy a betonréteget kellemesen felmelegítse. A csövekkel még nincs vége a padlófűtéshez szükséges gépészeti berendezéseknek. A csövek behálózzák az egész szobát, a padló négyzetméterenként 6-10 méter csövet rejt, így egy lakásba könnyen belekerül akár 1 kilométer hosszúságú csővezeték is. Ha mindez egyetlen csőkígyóból készülne, nagyon lassan tudna csak felmelegedni, és nagyon nagy volna az ellenállása, szinte lehetetlenné válna a szabályozása. Ezért 10-15 négyzetméterenként új kört fektetnek. Fontos, hogy a körök egyforma hosszúak legyenek, és egyik se haladja meg a 100 métert.
A padlófűtési körök egy falra szerelt szerkezetből – osztóból – indulnak ki. Célszerű úgy alakítani a köröket, hogy minden szobának önálló padlófűtési köre legyen, ezzel könnyítve a rendszer szabályozhatóságát. A legtöbb esetben szükség van még egy szivattyúblokkra, ami a hosszú csőszakaszokban a vizet megfelelően áramoltatja, és korlátozza a fűtővíz hőmérsékletét.
A padlófűtési szivattyús blokk gondoskodik a megfelelő vízáramlásról, és alkalmas a padlóhőmérséklet szabályozására.
Hagyományos rendszerek
A gázkazánok lassan a hagyományos rendszerekhez tartoznak, még akkor is, ha korszerű kondenzációs készülékről van szó, a hagyományos fűtőkészülékekhez pedig leginkább hagyományos, azaz radiátoros fűtés dukál. Ezekhez a rendszerekhez magasabb hőmérsékletű fűtővízre van szükség, mint amit be szabad vezetni a padlófűtési csövekbe. A padlófűtés ezekkel a rendszerekkel is összepárosítható, csak a megfelelő gépészeti elemeket kell beépíteni a működtetéshez. A legáltalánosabb megoldás a keverőszeleppel ellátott szivattyús blokk, amely képes a nagy ellenállású hosszú csőrendszer számára is megfelelő áramlást biztosítani, és alkalmas arra, hogy a kazántól érkező akár 60-70 ˚C-os vizet a padlófűtéshez illeszkedő 30-40 ˚C-ra lekeverje.
Burkolatok a padlófűtéshez
Évtizedekkel ezelőtt a padlófűtéshez csak a hidegburkolatként ismert padlócsempe volt a megfelelő megoldás. Az ok alapvetően abban rejlik, hogy a megfelelő fűtőteljesítmény eléréshez jó hővezető anyagra volt szükség a fűtött padlón. Mindez a korszerű épületeknél megváltozott. Az épületek külső szigetelésével töredékére csökkent a szükséges teljesítmény, azaz ugyanazon a felületen kisebb teljesítmény is elegendő a helyiség felfűtéséhez. A kerámiapadlóhoz képest sokkal jobban szigetelő anyagok sem fogják le annyira a padlófűtés teljesítményét, hogy ne lenne elég egy ilyen jól szigetelt ház felfűtéséhez. A természetes fa, a szintén jó szigetelőnek számító vinyl padló sem gátolja annyira a hőátadást, hogy ne lehetne bátran alkalmazni ezeket egy korszerű, jól szigetelt épületben. Szinte minden padlóburkoló anyagból van padlófűtéshez alkalmas verzió. Természetesen, ha az a célunk, hogy a padlóval melegítsük a lakásunkat, akkor figyelni kell arra, hogy minél jobb legyen a hőátadás a beton és a burkolat között. Ezért bármilyen is a burkolat, érdemes leragasztani a betonhoz, és ha lehet, tartózkodjunk a szivacsrétegre helyezett laminált padlótól, ragasszunk le vékony parkettát, vagy válasszunk ragasztható burkolatot.
Padlóhűtés
A padlófűtési rendszerek gépészeti szempontból alkalmassá tehetők hűtési funkcióra is. Bár a hideg padló az otthonokban ijesztő ötletnek tűnik, a padlóhűtést mégis alkalmazzák, és jól használható kiegészítő hűtésre, elsősorban nagy terű helyiségekben, várókban, reptereken. Közforgalmú helyeken ezzel a módszerrel nagymértékben csökkenthető a klimatizálásra fordított energia mennyisége, mérsékelve a levegős rendszerek teljesítményét.
Mennyi hely kell a padlófűtés számára?
A rendszer egyes elemei igényelnek a padlószerkezeten kívül is helyet. A legtöbb esetben külön szivattyú keverőszelep és osztó egység is kell a padlófűtés üzemeltetéséhez. Ezeket az elemeket egy falba süllyesztett szekrényben el lehet rejteni. Az osztószekrényeknek mérete körülbelül 60 x 60 cm-es, és akár a falszerkezetbe is besüllyeszthető. Kis lakásokban, ahol csak a vizes helyiségek padlóját kell temperálni, ott más megoldást érdemes alkalmazni. Néhány négyzetméter padlófűtést akár szivattyú és osztó nélkül is el lehet készíteni. Kisebb fürdőszobák padlójának fűtésére gyakori megoldás szokott lenni, hogy a fürdőszobai radiátor visszatérő vezetékét használják fel a padló melegítésére. Ez is helytakarékos, hiszen itt sem kell külön gépészeti berendezéseket beépíteni, de kivitelezése nagy tapasztalatot igényel, az egész fűtési rendszer méretezésénél figyelni kell arra hogy a padlóba magas hőmérsékletű víz ne kerüljön.
A hőszigetelés és a fűtött aljzatbeton együttes vastagsága 12-20 cm között mozog. Ez nem csekély, ezért legtöbb esetben új épületekbe építik be, hiszen felújításkor a padlószint megemelkedhet, még akkor is, ha a teljes aljzatbeton felbontásra kerül (a költségeket sajnos sokszor nem érdemes felvállalni). A felújításokhoz dolgozták ki a vékonycsöves különleges megoldásokat, amelyek kialakításukban hasonlítanak a fal- és mennyezetfűtési technikákhoz. A 10 mm körüli csövek különleges hordozópanelbe ágyazva mindössze 20 mm szerkezetvastagságban is elférnek, és a felületük előkészítés után közvetlen burkolható. Természetesen ezek ára magasabb, de a teljes munkafolyamat figyelembevétele mellett előnyösebb lehet, mint felverni a padlót.
A vékony rendszerek különösen a felújítások során praktikusak, könnyen lefektethetők meglévő betonra, faszerkezetre vagy járólapra, a lap hátoldalának ragasztórétege lerakáskor biztos kötést garantál. Változó méretben és fűtőteljesítménnyel kaphatók elektromos kábelszőnyegek is, amellyel alacsonyabb padlószint-emelkedéssel megúszhatjuk a padlófűtés kialakítását.
Fontos a szigetelés!
A padlófűtés nagy felületéből adódóan energiatakarékos, de csak akkor, ha a hőt ott adja le, ahová szánjuk. Ezért fontos, hogy a padló melegítésekor elkerülhető legyen az alatta levő helyiség, alsó szint esetén az alatta fekvő talaj felmelegítése. Ez okból a padlófűtési rendszereket kivétel nélkül vastag, lépésálló hőszigetelésre fektetik, ezzel biztosítva, hogy csak felfelé melegítsenek, ne okozzanak hőveszteséget.
Hozzászólások