Az osztatlan közös tulajdon közmondásosan sok nehézség okozója, megállapodás hiányában a szabályok érvényesülésének a bíróság szerezhet hosszú és költséges peres eljárással érvényt. Üdvözlendő tehát minden olyan elképzelés, amely a ténylegesen osztott használatot és költségviselést véglegesen tisztázza, nemcsak költség- és feszültségcsökkentő hatása miatt, hanem hogy a felek személyében bekövetkezett változásoktól függetlenül maradandóan rendezze a közös tulajdon kérdéseit.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerint egy dolgon a tulajdonjog több személyt is megillethet. Közös tulajdon létrejöhet a dolog természetéből vagy a felek akaratából fakadóan, örökléssel vagy a korábbi években népszerű ún. építőközösségek által felépített ingatlanokkal is. A közhiedelemmel ellentétben a tulajdonostársak között nem a tulajdonjog részjogosítványai – azaz a birtoklás, használat, hasznos szedése – oszlanak meg, azokkal ugyanis mindegyikük rendelkezik, hanem hogy e jogokat a tulajdonostársak csak másokkal meghatározott arányok szerint gyakorolhatják. A tulajdoni hányad kérdése tehát alapvető fontosságú, mert ez határozza meg a használat és haszonszedés, a birtoklás, a költségek, kötelezettségek, károk és kiadások megosztásának módját és arányát, és a döntések meghozatala során gyakorolható szavazati jogok mértékét is. Kétség esetén a tulajdoni hányadok egyenlőségét vélelmezni kell. A törvény ugyan megalkotta az alapvető szabályokat, de a hatékony együttműködés érdekében szerencsés a részleteket külön megállapodásban is rendezni.
A birtoklás és használat
Külön megállapodás hiányában a birtoklás és a használat valamennyi tulajdonostársat az egész dologra nézve illeti meg, értelemszerűen a többi tulajdonostárs joga által korlátozottan. Amennyiben pl. egy közös udvar tekintetében a felek nem állapodnak meg egyedileg a kialakított gépkocsibeállók használatáról, úgy bármelyik tulajdonostárs bármelyik beállót használhatja. A vitás helyzetek elkerülésére különösen indokolt az ún. természetbeni használati megosztásról rendelkezni. Az ilyen megállapodás külön tulajdonjogot nem keletkeztet, nincs alakszerűséghez kötve, szóban vagy ráutaló magatartással is létrejöhet, de célszerű ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalni. Fontos, hogy valamennyi tulajdonostárs vegyen benne részt, különben csak a tényleges szerződőket köti, a kimaradók továbbra is az általános szabályok szerint gyakorolhatják jogaikat. A használatot ilyen megállapodásban a tulajdonostársak akár térben, akár időben meghatározott időszakokra osztva szabályozhatják, akár a tulajdoni aránytól nagyobb mértékű használatot is engedélyezve, amiért az érintett többlethasználati díjat köteles fizetni, a bírói gyakorlat szerint a piaci bérleti díj arányos részét.
Hasznok, károk, költségek
Az osztatlan közös tulajdonban álló dolog hasznai és költségei a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg, illetve terhelik. Különösen a terhek viselésének kérdése szül vitás helyzeteket, pl. kéménybélelés, kerítés állagmegóvása, amikor jellemzően az a tulajdonostárs, aki az adott dologrészt nem használja, nem óhajt a költségviselésben részt venni, emiatt sokszor meghiúsul a kívánt beruházás. Ennek feloldása alapvetően megállapodással lehetséges, ennek hiányában pedig a törvény erejénél fogva áll be a megtérítési kötelezettség: ha valamelyik tulajdonostárs a saját költségére elvégez valamilyen beruházást, a többi tulajdonostársnak az állagmegóvási munkálatok költségeihez hozzá kell járulnia. Az állagmegóvás nemcsak jog, hanem kötelezettség is, azaz a többiek hozzájárulása nélkül is elvégezhető, a méltánytalan helyzeteket elkerülendő azonban – például, hogy az egyik tulajdonostárs a többieket anyagi erejüket meghaladó költekezésre kényszerítse – a jog előírja az értesítési kötelezettséget. Ha a tulajdonostársak valamelyike bizonyítja, hogy az egyébként valóban szükséges munkálatokat alacsonyabb költségen is el tudta volna végezni vagy végeztetni, a megtérítési összeg szükségképpen csökkenthető.
Joggal való visszaélés rendezése
A birtoklás, a használat, a hasznosítás, valamint a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások kérdésében a tulajdonostársak alapvetően szótöbbséggel határoznak, azaz minden tulajdonosnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga. A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz, az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog megterheléséhez és az egész dologra kiterjedő kötelezettségvállaláshoz egyhangú határozat szükséges. Előfordulhat egy vagy több tulajdonostárs ellenállása, amelynek feloldását a joggal való visszaélés tilalmának szabályai rendezik. Amikor valamelyik tulajdonostárs az egyhangú határozat létrejöttét a közös tulajdonhoz fűződő jogai rendeltetésellenes gyakorlásával hiúsítja meg, és ez különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a hiányzó szavazatot ítéletével pótolhatja, ha az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. A rendeltetésellenes joggyakorlást a közös tulajdonban álló ingatlan adottságai, a kialakult használati viszonyok és a felek körülményei döntik el: pl. méltányolható indok, ha egy építkezés a tulajdonostársat a tulajdoni hányadának megfelelő lakrész használatában korlátozná, de puszta esztétikai kifogás vagy nyilvánvalóan rosszindulatú ellenkezés visszaélés megállapítását eredményezi. Az ítélethez a felek kötve vannak, egyoldalúan nem változtathatják meg, de később vagy a körülmények megváltozásakor az ítélettől eltérően rendezhetik.
Rendelkezési jog – elővásárlási, előbérleti jog
A tulajdonostárs a többi tulajdonostárs hozzájárulásától függetlenül jogosult a tulajdoni hányadát átruházni, megterhelni, hasznosítani stb. E jog korlátja a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben megillető törvényes elővásárlási és előbérleti jog a jogközösség személyi összetételének védelme érdekében. Az elővásárlási jog a szerződési szabadság korlátjaként azt a kötelezettséget terheli a tulajdonosra, hogy ha a tulajdoni hányadát el akarja adni, a kapott ajánlatot a szerződés megkötése előtt az elővásárlásra jogosulttal közölnie kell. A törvény szerint az elővásárlási, előbérleti jog megsértése önmagában nem teszi érvénytelenné a jogügyletet, ugyanakkor bármelyik tulajdonostárs kérésére a bíróság megállapítja a jogsértéssel létrejött szerződés vele szembeni hatálytalanságát, és a szerződést azonos tartalommal, az ő elfogadó nyilatkozata alapján közte és a tulajdonostárs között hozza létre.
A közös tulajdon megszüntetése iránti igény
A közös tulajdon problematikája annak megszüntetésével oldható fel, így a megszüntetés iránti igény a tulajdonostárs alanyi joga. E jogot a felek vagylagosan vagy szerződésben vagy perben érvényesíthetik, meghatározva a megszüntetés módját. A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik. Amennyiben a megszüntetés az építési szabályokra is figyelemmel természetben lehetséges, úgy ez a mód favorizált, minden más esetben pénzbeli elszámolási viszony keletkezik. Utóbbi lehetséges valamely fél általi megváltással vagy bírói ítélet alapján árverési értékesítéssel. A megváltással a közös tulajdon akként szűnik meg, hogy azt egy vagy több tulajdonostárs úgymond kifizeti, kivásárolja a tulajdonostársat, módosítva a tulajdoni arányokat, addig az árverés új tulajdonost eredményez. A joggal való visszaélésből is levezethető módon a közös tulajdon megszüntetését a bíróság nem rendelheti el, ha az alkalmatlan időre esik, pl. különösen jelentős piaci ingadozások vagy a jelenlegi pandémia időszakában. Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, vagy a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti. A megállapodásra ez esetben is ösztönzően hat az árverési értékesítés elkerülése, mert az mindig jelentős árcsökkentő tényező. Az ingatlanon fennálló közös tulajdon társasházzá alakítással is megszüntethető, ha a feltételei fennállanak.
Bírósági gyakorlat
- BH2007. 335. Szerződéssel – a jogutódokra is kiható hatállyal – rendezett ingatlanhasználat megváltoztatására önmagában a tulajdonostársak személyében bekövetkezett változás nem teremt alapot. Újrarendezést a rendezés során figyelembe vett körülmények lényeges változása indokolhat.
- BH2004. 358. A tulajdonostársak körülményeire és a megosztással kialakítható ingatlanok eltérő forgalmi értékére és használhatóságára tekintettel a természetben megosztható ingatlan is egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adható.
- BH2002. 394. A közös tulajdonban álló ingatlan használati módjainak szabályozása után az egyik tulajdonostárs által biztosított szívességi használatot a másik tulajdonostárs nem szüntetheti meg. Legfeljebb a tulajdonostársak között a használat újraszabályozására kerülhet sor.
- BH1993. 734. A közös tulajdon használatának rendezése során a tulajdoni arány csupán egyik, de nem kizárólagos szempont. A használat mértéke a tulajdoni aránytól el is térhet, ha ezt az épület elhelyezkedése, a terepviszonyok és az épületrészek közötti különbözet is indokolja.
- BH1986. 186. Ha a tulajdonostársak a közös tulajdonukban levő ingatlant egymás között természetben megosztva használják, a közös tulajdon meg szüntetésénél – az elbirtoklást kivéve – akkor sem a használati, hanem az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdoni arányokat kell alapul venni.
- BH1982. 92. A birtoklás és a használat módjának szabályozása nem jelenti a közös tulajdon megszüntetését. A körülmények lényeges megváltozása esetén lehetőség van újabb elrendezésre. Ezért nem lehet a tulajdoni illetőségénél nagyobb részt használó tulajdonostársat végleges kielégítésként egyösszegű térítésre kötelezni.
- BH2012. 150. I. Ha a tulajdonostársak az ingatlant a véglegesség szándékával elkülönített használati rend szerint osztották meg, a dolog hasznának szedésére és a szükséges költségek viselésére is elkülölönülten jogosultak és kötelesek, egymástól többlethasználati díjra nem jogosultak.
- BH2003. 405. Önmagában az a körülmény, hogy a bentlakó tulajdonostárs sem a megváltást, sem a kiköltözést nem vállalja, nem akadályozhatja meg a közös tulajdon megszüntetését.
Hozzászólások