Újra meg újra fellángol a laikus vita a polisztirol hőszigetelés éghetősége és tűzterjedésben betöltött szerepe körül a közösségi oldalakon. A vádak komolyak: a homlokzati hőszigetelésként alkalmazott polisztirol miatt máglyaként éghet el a ház, a homlokzati hőszigetelésen keresztül felfut a tűz a falon, és az égés során még mérgező gázok is kerülnek a levegőbe. Tényleg ilyen veszélyes lenne a legszélesebb körben alkalmazott szigetelőanyag? Lássuk, mi az igazság!
Égéskor kevesebb szénmonoxidot termel, mint a fa
Ez a kijelentés meglepően hangzik ugyan, de az állítás igazát vizsgálatok támasztják alá. Egészen konkrét adatok állnak rendelkezésre az égés közbeni, egészségre káros gázok felszabadulásáról: az EPS által 300 °C hőmérséklet mellett fejlesztett füstgáz 10 ppm szén-monoxidot tartalmaz (ppm = parts per milliom, vagyis egy millió részecskében hány részecske van az érintett anyagból). Ugyanez az érték a fenyőfánál 400, parafánál 1000, fagyapotnál pedig 14 000 ppm szén-monoxid. Magasabb hőmérsékletnél ezek az értékek emelkednek, de az EPS még 600 °C fokon is kevesebb szén-monoxidot termel, mint a fa: az EPS 1000 ppm értékével szemben a fenyőfa 15 000, a parafa 29 000, míg a fagyapot 69 000 ppm szén-monoxidot termel.
A forgalomban lévő EPS hőszigetelő anyagok természetesen rendelkeznek a tűzzel szembeni viselkedésüket vizsgáló kísérletek eredményeivel. Ezek alapján, amennyiben a kivitelezés szabályait betartjuk, az EPS-sel hőszigetelt épület nem veszélyesebb, mint bármely más szigetelőanyag esetében. (Az EPS hőszigetelő lapok hatályos tűzvédelmi besorolásuk szerint „E” kategóriába tartoznak, tűzzel szembeni viselkedésüket az ÉMI Nonprofit Kft. Tűzvédelmi Laboratóriuma is vizsgálta, és az eredmények azt mutatják, a tűzterjedés szempontjából a polisztirol hőszigetelő rendszerek biztonságosak.)
Nem csomagolóanyagba burkoljuk a házat
A hőszigetelésre használt anyag és az élet számos területén használt polisztirol között ég és föld a különbség. A hétköznapokban polisztirolból készült ételhordót, hűtőládát, csomagolást, eldobható tányért és poharat, sőt, méhkaptárt is találunk. Ezek a tárgyak nem estek át tűzvédelmi kezelésen, ezt nem is indokolja semmi – és ez nagyon fontos különbség a hétköznapi életben és a hőszigetelésként használt polisztirol táblák között. Próbáljunk meg egy csikket vagy egy parázsló pálcát elnyomni rajtuk! A parázs lyukat olvaszt ugyan a polisztirolon, de nem gyújtja fel. A közvetlen tűznek kitett polisztirol sem viselkedik sokkal másképp: amíg tűzhatás éri, addig reagál rá, ez mutatkozik meg az olvadásban.
Ahhoz, hogy a polisztirol tűzzel szembeni viselkedését megértsük, vessünk egy pillantást a szerkezetére: a polisztirol egymással szorosan összetapadó buborékokból áll, így az anyag 98 százaléka levegő és 2 százaléka szárazanyag. Emiatt is olyan kicsi a súlya, és pontosan a minimális szárazanyag-tartalom teszi lehetővé, hogy tűz hatására kevés égésgázt fejlesszen!
Polisztirol hőszigetelés tűzközelben
Kívülről nem látszik, így a laikusok többsége nem feltétlenül tud róla, de a hőszigetelésre használt polisztirolt a biztonság érdekében a gyártás során égéskésleltetővel is ellátják – már csak azért is, mert a magyar tűzvédelmi követelmények (OTSZ) és európai termékszabványok ezt kötelezően előírják. Ennek az az „életvédelmi” szerepe, hogy tűz hatására először ez anyag ég ki belőle, s közben valamelyest el is fojtja a tüzet; ezáltal elkerülhető a tűz terjedését lehetővé tevő láncreakció.
Az égéskésleltetőn kívül más tényezők is gondoskodnak a polisztirollal hőszigetelt házban lakók biztonságáról: a legfontosabb, hogy a hőszigetelés nem csak hőszigetelő anyagból áll, hanem rendszerként valósítják meg – a hőszigetelő lapokon kívül ennek a rendszernek a része a homlokzaton megfelelően alkalmazott ragasztóanyag, a dübelek, indítósínek, a lapokra applikált üvegszöveg, valamint az egész rendszert lezáró vakolat. A tűznek tehát ahhoz, hogy eljusson a polisztirolig, még a vakolatrétegen, a nyílászárók körül alkalmazott kérgesített ragasztón is át kellene törnie. Ez jól kivitelezett homlokzati hőszigetelő rendszernél nem történhet meg! Minden ellenkező híresztelés ellenére nem véletlen, hogy a tűzoltóság egyetlen olyan esetet sem tart nyilván, amikor a polisztirol magú ragasztott homlokzati hőszigetelésen keresztül történt volna a tűz terjedése. A polisztirol hőszigetelés nem feltétlenül marad sértetlen a tűzeset után, mert a vakolat alatt a magas hő hatására roncsolódhat az anyag szerkezete, így a tűz által sújtott területen – mint ahogy más hőszigetelő anyagokkal is tennénk – mindenképpen cserélni kell.
Összegezve a fentieket, a polisztirol hőszigetelési rendszerek – amennyiben a kivitelező szabványok szerint gyártott, megbízható gyártótól származó hőszigetelő anyagot használt, és azt az előírásoknak megfelelően alkalmazta – nem tűzveszélyesebbek más hőszigetelő rendszereknél, és az égés során felszabaduló mérgező gázok veszélyforrásait is máshol kell keresni.
Hőszigetelésről közérthetően: Hőszigetelj a holnapért!
Nyitókép: MEPS tűzvédelmi vizsgálat 2017.
Hozzászólások