Napjaink melegvíz-készítése

Színek, falak, trendek
Japandi fűszerezés
Könnyűszerkezetes ház – téglaház – előnyök, hátrányok

Egy ember évente több mint 50 ezer liter vizet fogyaszt, amelynek 75 százaléka a fürdőszobában folyik el. A használati meleg víz készítése a jövőben az otthonok hőfogyasztásában első helyre ugrik, ezért érdemes utánanézni, mi is történik, mire a csapból a meleg víz kifolyik, mert a hőtermelők új generációja miatt alapos szemléletváltásra van szükség.

A meleg víz készítésére fordítandó hőigény a tapasztalatok szerint nem csökkenthető, hiszen az emberek melegvíz-igénye nemzedékről nemzedékre egy fikarcnyit sem változik. Korábban a meleg víz készítése az épületek hőfogyasztásában szinte csak egy mellékesen megoldandó feladat volt, az elmúlt évek szigorodó hőszigetelési előírásai azonban napjainkban szinte nullafogyasztású otthonok építését írja elő, amelyben a meleg víz készítése lassan átveszi a vezető szerepet a hőtermelő készülékek munkájában.

Miért fontos a gépészeti berendezés kiválasztása?
A korábban épült családi házak túlnyomó részében 24 kW-os kombi gázkészülék biztosítja a fűtést és a melegvíz-ellátást is, Az épületek fűtésére használt hőtermelők teljesítménye napjainkra a töredékére csökkent, az új épületek alacsony hővesztesége már csak 4, 6, 8 kW-os hőszivattyú beépítését követeli meg, ezért a jó gépészeti berendezések kiválasztása kulcsfontosságú momentummá vált. Ez a parányi teljesítmény már teljesen alkalmatlan a kombi gázkészülékeknél megszokott átfolyós vízmelegítésre, ez a teljesítmény nem elegendő egyetlen vízcsap melegvíz-ellátására sem, szakítani kell tehát a korábbi gondolkodással. Szemléletváltásra van szükség, hiszen a jövőben ez határozza meg a gépészeti rendszerek megválasztásának alapszempontját, ezért alapos tervezés és körültekintő készülékválasztás kell az elégséges melegvíz-készítés eléréséhez. Ahogy említettük, az átfolyós melegvíz-termelést elfelejthetjük az új építésű otthonokban. Több hely kell a gépészet számára, a korszerű berendezések ára is lényegesen magasabb az egyszerű gázkazánoknál. Értékes négyzetmétereket kell megépíteni a fűtés és meleg víz készítéséhez szükséges berendezések számára, be kell férnie a házba hőszivattyú mellé a nagyméretű melegvíztároló-tartálynak is.

A kicsi fűtőteljesítmény más gondot is felvet. Amennyiben a hőtermelő teljesítménye alacsony, akkor kevés energia jut a meleg víz készítésére, azaz nagyobb mennyiséget kell belőle betárolni, hiszen csak lassan képes a víz felfűtésére, így nincs lehetőség a család két tagjának fürdése között az újabb adag víz felmelegítésére. Családi házas méretben nem ritka a 300-400 literes tároló beépítése. Azonban ennyi víz felfűtése még egy 24 kW-os gázkazán számára is jelentős időt vesz igénybe, nem beszélve egy 4, 8 kW-os hőszivattyú számára. A probléma abban van, hogy amíg a berendezés meleg vizet készít, nem jut teljesítmény az épület fűtésére, mert a meleg víz készítése előnyt élvez a fűtéssel szemben. Eljutottunk tehát oda, hogy a megnövekvő melegvíz-tárolók és csökkenő teljesítményű hőtermelők adott esetben már nem egyeztethetők össze, mert a hőszivattyúnak egyszerűen nem jut ideje a meleg víz készítése mellett otthonunk fűtésére.

Az ábra jól mutatja, hogy legalább mekkora használati melegvíz tárolóra van szükség a család méretétől függően.

Hibrid rendszerek
Az építőiparban az épületgépészeti rendszerek építési költése többszöröse lett, a gépészeti rendszer költségei simán elérik a négyzetméterenkénti 100 000 forintos árat. A hőszivattyúk ára 5-10 szerese egy olcsó gázkazánnak, és a hőszivattyúkhoz csak költséges mennyezetfűtési rendszert lehet kiépíteni, a hagyományos és viszonylag olcsón megépíthető radiátoros fűtésekkel nem párosíthatók. Hőszivattyús, nagy melegvíztárolóval rendelkező, nagy helyigényű, drága gépészeti megoldások miatt nem lehet olcsó kis lakásokat építeni. Olcsó lakások csak hibrid rendszerrel építhetők. A hibrid rendszer azt jelenti, hogy egy igen kicsi, elérhető árú hőszivattyú egy gázkazánnal van megtámogatva, és egy okos szabályzórendszerrel. Az őszi és tavaszi szezonban a hőszivattyú végzi a lakás fűtését, és a kondenzációs gázkazán csak akkor kapcsolódik be, ha a hőigény már meghaladja a hőszivattyú teljesítményét. Ebben az esetben az épületben lehet radiátoros fűtés padlófűtéssel kombinálva, és a melegvíz-termelést is meg lehet oldani átfolyósan a gázkazán segítségével. A gondos készülékválasztás és az okos szabályzó feladata, hogy az épület energetikai mutatói megfeleljenek a környezetvédelmi és építési előírásoknak. A rendszer üzembiztonsága nagyon jó, hiszen gyakorlatilag két hőtermelője van az épületnek, amelyek egymás nélkül is képesek működni.

Zöldenergia a melegvíz-készítésben
A meleg víz készítésének megtámogatására nagyon jó lehetőség a napenergia felhasználása. Ha olyan rendszert választunk, ahol nagy térfogatú háztartási melegvíztartály kerül beépítésre, akkor adja magát a gondolat, hogy szereljünk fel a tetőre néhány napkollektort. Igen, a napkollektorok tündöklése már a múlté, 10-15 évvel ezelőtt minden új és felújításra kerülő épület tetején megjelentek a napkollektorok, aztán ahogy jöttek, úgy el is tűntek. A többsége gyorsan tönkrement, nem váltotta be a remélt energiamegtakarítást, a legtöbb túl volt méretezve, ami magában hordozta a rendszer nyári túlmelegedését és rövid időn belüli tönkremenetelét. Azonban, ha ésszel és kellő szakértelemmel csináljuk, kkor egy kevés napelem nagyon hasznos szolgálatot tud tenni, ha van bőven melegvíztároló-kapacitás. A hőszivattyúk megjelentek közvetlenül a melegvíz-termelésben is. Vannak olyan víztárolók, amelyek tetejére egy kisméretű hőszivattyú van építve, és ha van elegendő idő, akkor képes a melegvíztároló teljes felfűtésére. Ezek a bojlerek rendszerint rendelkeznek egy fűtőcsőkígyóval is, ami lehetőséget ad arra, hogy ha kell, rásegíthessünk egy gázkazánnal. Természetesen a mai kor slágere a napelem. Jó szolgálatot tud tenni a melegvíz-készítésben is, hiszen ha megtermeljük magunknak a villamos energiát, akkor azt elfogyaszthatjuk mind fűtésre, mind melegvíz-készítésre, csak figyeljünk oda, hogy a zölden termelt energiát megfelelően, jó hatásfokkal használjuk el.

Kombi kazánok a melegvíz-termelésben
Ahogy már említettük, a magyar családi házak túlnyomó többségében kombi gázkazánok teljesítenek szolgálatot, fűtik a házat és készítik a meleg vizet. Az átfolyós kombi gázkazánok legnagyobb előnye az egyszerűségükben rejlik, nincs tároló, nem kell számára hely, nincs vesztesége a melegvíz-tárolásnak, a készülék akkor melegíti a vizet, amikor éppen kell. Az átfolyós vízmelegítés hátránya, hogy nagy épület esetén sokat kell várni a meleg vízre, a víz hőmérséklete ingadozó lehet, egyszerre csak egy csapot tud ellátni meleg vízzel a készülék. Tipikus meghibásodása a hőcserélő vízkövesedése, amelynek tisztítása, savazása nagyon esetleges eredményt hoz. Amennyiben csökken a készülék által adott meleg víz mennyisége vagy a víz hőmérséklete, érdemes az elvízkövesedett hőcserélőt újra cserélni, a költsége általában 60 és 100 ezer forint között szokott megállni. Hosszabb lesz a készülék élettartama, ha a víz hőmérsékletét alacsonyabb értéken tartjuk. A vízkőképződés 60 körül válik igazán drasztikussá, ezért, ha tehetjük, tartsuk a meleg víz hőmérsékletét 45-48 fok között.

Veszély a meleg vízben
A pangó melegvíz-rendszerekben a legionella baktérium szívesen megtelepedik, jól érzi magát és szaporodik, amely legyengült szervezetbe kerülve súlyos problémákat is okozhat. A baktérium 37- 42 ˚C között érzi magát a legjobban, ezért az új előírások szerint a háztartási melegvíz-rendszereket heti gyakorisággal fel kell fűteni 60 ˚C fölé, annak érdekében, hogy a betegségeket okozó szervezetek elpusztuljanak. Az ellenük való védekezés történhet UV fény kezeléssel is, valamint megfelelő vegyszer adagolásával. A háztartásokban leggyakoribb védekezési megoldás a tárolók heti rendszerességgel történő felfűtése 60 ˚C fölé. A legtöbb szabályzó berendezés tudja is ezt a funkciót, figyeljünk rá, hogy mindig be legyen kapcsolva!

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop