Könnyűszerkezetes ház – téglaház – előnyök, hátrányok

Napfénysárgával turbózva
Japandi fűszerezés
Színekbe öltözve

A könnyűszerkezetes ház, épület szót bizonyosan sokan hallották már, de a pontos jelentése talán nem közismert. A könnyűszerkezetes ház/épület épületszerkezete 300 kg/m² súly alatt van, ezzel szemben a téglaházé 500 kg/m² feletti, nagy hőtároló képességgel. A két technológia egyik legnagyobb különbsége, hogy a könnyűszerkezetes ház átlagos élettartama kb. 70–90 év, egy tömör falú téglaszerkezetű házé akár 150 – 200 év, természetesen a minőségtől függően ez el is térhet. Mindkettőnek számos előnye és számos hátránya is van, hogy ki melyiket választja, az építkező egyéni élethelyzetétől is függ.

A könnyűszerkezetes ház
A könnyűszerkezetes ház nem új keletű találmány, már a rómaiak idejében is ismert és kedvelt építési technológia volt. A Krisztus után 79-ben bekövetkezett Vezúv vulkánkitörésnek köszönhetően fennmaradt az Opus Háza Herculaneum-ban, de a világ legrégebbi könnyűszerkezetes épülete a mai napig is áll Japánban, az ötszintes Horyuji templomegyüttes fő csarnoka Krisztus után 600-ban épült. Nézzük, hogy melyek is a könnyűszerkezetes házak előnyei! Áll már belőlük elég sok, érdemes átgondolni, ha építkezünk, válasszuk-e ezt a technológiát. Az egyik legnagyobb előnye a gyorsaság, egy könnyűszerkezetes ház már 60-90 nap alatt is felépíthető, ezért ha minél hamarabb szeretnénk a generálkivitelezés végére érni, ezt válasszuk. Túlnyomórészt száraz építési technológiából áll, így nem kell a száradási folyamatokat megvárni, többek között ezért tud ilyen gyors lenni. A falakban lévő ~15 cm vastag szigetelőanyagot kívülről még vastagíthatjuk, olcsó az üzemeltetése, gyorsan felfűthető. Természetesen, mivel a falaknak nincs súlya, kicsi a hőtehetetlensége, így gyorsan ki is hűl, ha kikapcsoljuk a fűtést.

Könnyűszerkezetes ház építési sorrendje

  • Elsőként készül egy vasbeton alap, közéje tömörített kavicságyazat kerül a gépészeti alapszereléssel, majd erre kerül egy vasalt lemez fogadószerkezetként.
  • A méretezett fogadószerkezetre kerülnek a teherhordó fa vagy acél keretek/szerkezetek, alatta szigeteléssel ellátva.
  • Tetőszerkezet ácsolása, tetőfedés, ereszcsatornák elkészítése.
  • Időjárástól függően előbbivel egyidőben a szerkezetek közé kerül a kőzetgyapot, a belső falszerkezetre a párazáró fólia, valamint a falakba az elektromos és gépészeti alapszerelés.
  • Elkészül a mennyezet hő- és hangszigetelése, a mennyezettartó lécváz készítése, belső falak hangszigetelése.
  • Vízszigetelés befejezése, az elektromos és gépészeti alapszerelés befejezése.
  • Aljzatbetonozás hőszigeteléssel.
  • Nyílászárók beépítése, belső gipszkartonburkolat elkészítése.
  • Külső hőszigetelés, színezés, a külső homlok, orom, ereszdeszkázat festése.
  • Belső nyílászárók beépítése, padló és oldalfalak burkolása.
  • Szerelvényezés: kád, mosdó, vécé, kádtöltő, mosógéptöltő csaptelepek, radiátorok, kazán.
  • Belső falak, mennyezetek glettelése, festése.

Ezért célszerű a könnyűszerkezetes házakat, ha nem tartózkodunk otthon, alacsony hőfokon állandóan temperálni. Fő tartószerkezetük szerint készülhetnek fából, fa keretekből, de vannak cégek, amelyek teljesen az acél tartószerkezetű könnyűszerkezetes házakra álltak rá, mindkettő teljesen megfelelő (bár hazánk nem fekszik földrengéses területen, földrengésállóságuk is jobb). További előnyként lehet említeni, hogy könnyen végezhető belső átalakítás a falak szerkezete miatt, valamint ugyancsak e miatt az ára is jóval mérsékeltebb, mint egy téglából épült házé. Abban az esetben is ajánlott választani, ha a lehető legkörnyezetbarátabb technológiával szeretnénk otthonunkat felépíteni. Nagyon fontos előnye, hogy a költségvetés tételei megbízható kivitelezővel pontosan behatárolhatók. Mivel egyszerű szerkezetből áll, „könnyű szerkezetből”, így sokkal szabadabban alakítható, variálható, mint a téglaházak, könnyebben meg tudjuk valósítani még az extrém elképzeléseinket is. Időtállósága, amint azt a cikk elején már láttuk, nagymértékben függ a megfelelő alapanyagoktól és a szakszerű kivitelezéstől. A könnyűszerkezetes házaknak vannak hátrányai is, amelyeket nagyrészt már érintettünk ki. Konkrétabban: hátrány a hőtárolás hiánya, amin persze tudunk valamennyit javítani több rétegű gipszkarton falborítással, vagy például vastagabb aljzatbetonnal. amit mi magunk fokozhatunk pl. több rétegnyi gipszkartonnal vagy előfallal, esetleg nagyobb aljzatbetonnal. Hátránya, hogy nyáron nagyon hamar felmelegszik a ház, amelyen jó árnyékolással és/vagy megfelelő tájolással, valamint a tetőtér szakszerű kiszellőztetésével tudunk javítani (a folyamatos temperálásról már esett szó). Fontos a faanyag (ha abból készül) kiválasztása és kezelése, hiszen ez adja a hosszú, kényelmes használatot. Nagyon fontos a kártevők, illetve a tűz elleni védelem, a szakszerű kivitelezésről pedig már szóltunk. Végül nem elhanyagolható az a szempont sem, hogy ha nagyon sok könnyűszerkezetes házat építenének nálunk, ahhoz nagyon sok faanyagra és sok szakemberre lenne szükség, márpedig napjainkban egyikből sincs túl sok.

Miért építünk téglaházat?
Hazánk éghajlatából és építkezési hagyományából következően a magyarok általában a jó minőségű téglaházakat preferálják, de a Kárpát-medencében emberemlékezet óta is leginkább a téglaépületek dominálnak. Egy ház felépítése napjainkban egy élet munkája, a nagy „kaland”, amit rá lehet majd hagyni a gyerekekre, unokákra, és ezt nem fából, hanem valami időtállóbb anyagból akarjuk megcsinálni. Mert a téglaház stabilabb, szerkezeti anyagából adódóan „tömörebb” látszatot is kelt, ezért jóval időtállóbb, tovább bírja, mint a könnyűszerkezetes, annak ellenére annak, amit a cikk elején olvastunk. (Vályogtéglából is állnak még 5-6000 éve emelt házak is). A téglából épült ház előnye, hogy nagyobb a hőtároló kapacitása/hőtehetetlensége, így jóval nehezebben hűl ki, tovább tartja a meleget, mint egy könnyűszerkezetes ház. Ugyancsak előny, hogy a vastag téglafalak miatt a nyári időszakban nehezebben melegednek át a falak, az ablakok árnyékolásával és egy esti-reggeli szellőztetéssel viszonylag jó hőmérsékletet tudunk elérni a lakásban, még a nagy melegek idején is. Természetesen a téglaházaknak vannak hátrányai is. Lassabban lehet felépíteni, az építkezés több gépesítést igényel, és több az élőmunka- szükséglete is, nem is szólva arról, hogy a sokrétűbb szakmai összetétel miatt bonyolultabb szervezést is igényel. Magához a szerkezetépítéshez is nagyobb szakmai hozzáértés kell (ács, vasbeton szerelő, betonozó….), többféle anyagot kell beépíteni, a nagy súly miatt szélesebb alapok, vastagabb falak kellenek, így több földmunka, több beton, több tégla szükséges, ezért jóval többe is kerül, mint egy könnyűszerkezetes ház. Az elektromos és gépészeti szerelések miatt (be kell vésni a falba) több sitt is keletkezik, amit azután el kell szállítani súlyos pénzekért. Hátránya a könnyűszerkezetesekkel szemben az is, hogy a téglaházak kevésbé földrengésbiztosak, bár hazánk nem fekszik földrengés sújtotta területen. A téglaházas építkezések egyik lassító tényezője, hogy vizes technológia lévén az időjárás a száradási időt nagymértékben befolyásolja, és bizonyos hőmérséklet alatt egyes munkafázisokat nem lehet vagy csak nagyon körülményesen lehet folytatni. Aki egyszer már építkezett, jól tudja, hogy a költségvetés a legszigorúbb fegyelem mellett is gyakran elszáll, különösen az utóbbi két évben, és az építkezés időtartama is nagyon elhúzódhat. Ennek kiküszöbölésére megoldást jelenthet például a kulcsrakész generálkivitelezés.

Ezt követő cikkünk:
Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop