Miért fűtsünk klímával?

Hogy miért pénztárcabarát klímával fűteni? Ha a puszta számokat nézzük, akkor 1 kW/h lakásunkat fűtő hő 80 forintos gázzal számolva, hagyományos kazánban előállítva 100 forint, kondenzációs kazánban 80 forint, míg a H tarifás elektromos árammal működő klímával ez mindössze 10 forint, de még a legdrágább piaci áras árammal is csak 28 forint. Ez a nagyszerű különbség a klímák működési elvéből adódik.

 

A természetben a teljesen üres világűrön kívül minden anyagnak van valamekkora hőtartalma. A hőenergia alapvető tulajdonsága, hogy a melegebb felől a hidegebb felé törekszik, és ez a folyamat egészen addig tart, míg a két közeg hőmérséklete ki nem egyenlítődik. Azaz, ha a lakásunkban meleg van, kint pedig hideg, akkor az a fránya hő mindenáron megpróbál kijutni, ajtón, ablakon, falon, ahol csak bír. Ha a lakásunkat jól leszigeteljük, akkor a természetnek nehezebb a dolga, a hő csak lassabban képes kijutni a lakásból, és kisebb mértékben hűl az otthonunk. A klímák a mérnöki tudományok egyik legnagyszerűbb vívmányaként képesek ezt a természetes hőáramlást megfordítani.Nem állítanak elő újabb hőt, mindössze egy ügyes trükkel ráveszik a természetet, hogy a hidegebb dolog hőtartalma áramoljon a nála melegebb másik dolog irányába. Azaz nem újabb hőmennyiséget állít elő, hanem a lakásunkból a falakon, ablakokon természetes úton kiáramló hőt fordítja vissza, és a készülék kültéri és beltéri egysége közötti csővezetéken keresztül visszanyomja a lakásunkba. A klíma tehát valóban megújuló energiaforrás, hiszen nem hőt állít elő, csak az elszivárgott hőt vezeti vissza.

A mérnökök feladata a berendezés megalkotásával még nem ért véget, mert a gép működéséhez némi energia bevezetésére van szükség, azonban ez az energiaszükséglet már mindössze negyede, ötöde a szállított hő mennyiségének, és a jövőben ez egyre csekélyebb lesz. A klímák minél nagyobb mértékű elterjedése ezért is támogatott, ezért lehetséges az EU-ban olcsóbb árammal üzemeltetni ezeket a berendezéseket.

Olcsóbb, mint egy kazáncsere

Nem csak az üzemeltetési költségek számítanak! Sok háztartás küzd azzal, hogy a fűtési költségek kilógnak a támogatott mennyiségből, de nagy, mindent átfogó lakásfelújításra nincs pénz és lehetőség. A kazáncsere sok esetben megoldja az energiaköltségek problémáját, de a beruházási költség 1,5 – 2,0 millió forint között mozog. Olcsóbb megoldás, ha egy-két szobába klímát szereltetünk, és ezzel csökkentjük a gázszámlát, no meg csökkentjük otthonunk függőségét az elmúlt időszakban igen problémás gázzal szemben. A klímatelepítésnek nagy előny az is, hogy nemcsak fűteni, de hűteni is tud, így egy beruházással a lakás komfortját is nagymértékben emeljük.

Egészségbarát-e a klíma?

A klímák segíthetnek a penész eltüntetésében is, hiszen a penész az álló nyirkos levegőt szereti, a beltéri egységben lévő ventilátor viszont nagyobb légmozgást eredményez a szobában. Másfelől segít a levegő tisztántartásában is, mert a beépített szűrőbetét megfogja a lebegő porszemeket. Vannak olyan klímák is, amelyek beépített fertőtlenítőegységgel rendelkeznek, ami a helyiség levegőjében nagymértékben képes csökkenteni a betegségeket okozó kórokozók mennyiségét.

Mono vagy multi?

A háztartási méretben legnagyobb darabszámban eladott klímák az ún. mono, azaz egy beltéri és egy kültéri egységből álló rendszer. Fajlagosan a legolcsóbb megoldás, előnye, hogy a lakásban felszerelt készülékek függetlenek egymástól, az egyik fűthet, míg a másik hűt, az egységeknek semmilyen függő kapcsolatuk sincs egymással. Hátrányuk, hogy a ház falán megannyi kültéri egység jelenik meg, sok helyet foglalva, és nem egy szemet gyönyörködtető látvány a homlokzaton megjelenő rengeteg doboz. A mono készülékek telepítési határai a legszerényebbek, viszonylag kicsi csőhosszt viselnek el, és nem túl nagy a kültéri és beltéri közötti magasságkülönbség sem.

A multi készülékek esztétikailag jobb megoldást jelentenek, mert ezeknél a berendezéseknél egy kültéri egységhez akár 4 beltéri is csatlakoztatható. Előnyei közé tartozik, hogy csak egy egységet kell a házfalán elhelyezni, és lényegesen nagyobbak lehetnek a távolságok a beltéri és kültéri között. Hátrányuk, hogy csak egyféle üzemmód képzelhető el, vagy az összes hűtésben dolgozik vagy fűtésben. A beltéri egységek teljesítménye viszonylag kötött, nem lehet tetszőlegesen megválasztani az egy rendszeren levő beltéri egységek teljesítményét.

 

A napjainkban kapható legtöbb klíma képes hűteni és fűteni is, de a fűtési funkciónál figyeljünk rá, hogy zavaró lehet éjszaka a ventilátor duruzsolása a hálószobában. Ha csak fűtésrásegítést szolgálna, inkább olyan helyiségbe telepítsük, ahol nem zavaró a hangja.

Nagyobb rendszerek

A neves gyártók kidolgoztak olyan megoldásokat, ahol egy kültéri egységre akár egy irodaháznyi beltéri egységet is rá lehet kapcsolni. Ezeknél a rendszereknél már nem kell külön csővezetéket kiépíteni minden egyes beltéri egységhez, hanem egy gerincvezetékről le lehet ágazni minden egyes beltérihez, ez a szerelést gazdaságosabbá teszi. Hátránya, hogy az egész irodaház egyetlen hűtőkörön van, s amennyiben szivárgás lép fel, az egész rendszerből elszökik a hűtőközeg, mely nagy környezeti terhelést jelent, és nem utolsósorban igen költséges az ismételt feltöltés. Ezért az ilyen nagy rendszerek esetén kiemelten fontos a rendszeres, szakember által végzett karbantartás elvégzése.

Hűtőközegek

A beltéri és kültéri egység közötti csőpárban különleges tulajdonságú gáz, folyadék kering, Ezt a hol folyadék, hol gőz halmazállapotú anyagot nevezi a szaknyelv hűtőközegnek. A jó hűtéstechnikai tulajdonságú közegek sajnos rendre nagyon környezetkárosítóak. A korábban alkalmazott közegek erős ózonbontó hatásúak voltak, ezek az anyagok okozták az 1985-ben felfedezett ózonlyukat a Föld légkörében. Mikor ezt felismerték, alkalmazásukat betiltották, de a rengeteg legyártott berendezésben még a mai napig vannak ilyen anyagok. A másik nagy probléma a hűtőközegekkel, hogy a légkörbe jutva sokkal nagyobb mértékben elősegítik az üvegházhatást, mint a CO2. Nemzetközi egyezmények értelmében évről-évre egyre szigorúbb szabályok lépnek érvénybe ezen gázok használhatóságára.

A napjainkban is újabb mérföldkőhöz közelítünk, kivezetésre kerülnek anyagok, újabbakat kell helyettük keresni. A mérnökök, vegyészek munkája révén vannak már olyan közegek, amelyeknek környezetkárosító hatása elenyésző, azonban kisebb-nagyobb mértékben mérgezőek, robbanásveszélyesek. Az ilyen közegek alkalmazása nem környezeti, hanem egészen más, fontos korlátokat hoz a felhasználhatóság terén. Ezért a következő évtizedben a készülékek abba az irányba változnak, hogy a veszélyes közeget csak a kültéri egységben szabad elhelyezni, az épületbe már csak egy segédközeg, leginkább víz kerül bevezetésre. Ezzel a berendezésekben lévő veszélyes hűtőközeg mennyisége nagymértékben csökkenthető.


Ezt követő cikkünk:
Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop