A természetes kőburkolatok időtállóak, szépek, értékesek. Az esztétikus, jól megtervezett és kivitelezett, gondosan karbantartott természetes kőburkolatok időtlen időkig mutatják gazdájuk jó ízlését, tehet(ős)ségét.
A burkolatok egyik csoportját a lábazati kőburkolatok alkotják. Játsszunk egy kicsit a szóval: láb… lábazat. Mikor mondjuk egy emberre, hogy jó lába van – Csak akkor, ha az egészséges és esztétikus, az egész testtel együtt harmonikus, arányos.
Az épületek lábazati kőburkolata is akkor jó, ha szerkezetileg és esztétikailag is megfelelő.
Csak fagyállót!
Ahhoz, hogy anyagában és szerkezetében mikor jó egy lábazati burkolat, gondoljuk át, mi mindennek van kitéve, milyen hatásokkal szemben kell ellenállónak lennie.
Ilyenek például a fagy, felcsapódó csapadék, beszivárgó nedvesség, hő, szennyezett levegő, kutya, ember. Ez nagyon sokféle fizikai követelmény, de megfelelő választással és kiegészítő kezeléssel mindezen káros hatásokkal szemben is ellenálló, tartós lábazati kőburkolatok készülnek.
A kőfelszínbe jutó víz fagypont alatt megfagy, a fagyás során térfogata nő, ezáltal feszíti, roncsolhatja a kőzet szövetét. Az a fajta kőzet, amely a rendszeres fagyás-olvadás ciklusok során roncsolódik, nem alkalmas kültéri burkolókőnek. Ezért csak fagyálló kőzetet válasszunk lábazatnak. A fagyállóságról kérjük a forgalmazó nyilatkozatát vagy műbizonylatot, ha nem ad, akkor inkább máshol érdeklődjünk. Az a szóbeli tájékoztatás, miszerint még senki sem reklamált, nem lehet elegendő garancia.
A nedvesség, a graffity ellen
A kőzetek porózus, rusztikus felülete általában nedvszívó. Megfelelő hidrofobizáló szerrel (pl. Waterseal-lel) való kezelés csökkenti a kőzetbe bejutó nedvességet, ugyanakkor a felület légzőképességét (páraáteresztő képességét) nem csökkenti. Az így kezelt felület tisztább, mert a felcsapódó sáros víz, az ebek felségterület-jelző vizelete sem tud beivódni, és csak igen nehezen eltávolítható foltot okozni. Általában nedves felületen szeretnek megtelepedni az olyan mikroorganizmusok, mohák, gombák, amelyek az általuk termelt savakkal károsíthatják a kőzetfelszínt. A hidrofobizáló kezelés ezek ellen is védelmet nyújt, mert szárazon tartja a felületet.
Sajnos, az embert is mint károsító tényezőt kell számba vennünk egy lábazat tervezésénél. Gondoljunk csak a graffityvel elcsúfított homlokzatokra, a vékonyabb kőből, szerelt technológiával készült lábazatok, felületek (pl. Budapest, Erzsébet tér) megrongálására, lefeszegetésére, összerugdosására. Ez ellen vastagabb kőlap beépítésével és a felület antigraffity szerrel való lekenésével védekezhetünk.
Esztétikai követelmény az épület tömegéhez, stílusához illő, színeivel harmonizáló, gondosan tervezett és e szerint kivitelezett természetes kő lábazat.
Anyag, forma, szerkezet
Mire figyeljünk, hogy épületszerkezeti és épületfizikai szempontból megfelelő legyen házunk lábazati kőburkolata?
A részletekbe menő „odafigyelésnek” már a tervezés, sőt a tervezgetés során el kell kezdődnie. Bízzunk az építész szaktudásában, tapasztalatában, ne elégedjünk meg csak a tetszetős látványtervvel, döntsünk közösen a következő kérdésekben: anyag, forma, szerkezeti kialakítás.
Anyagát illetően tetszésünk és a ház stílusának megfelelően sokféle lehet: mészkő, homokkő, mészmárga, gránit, tufa, pala. Ami nagyon fontos, hogy az adott kőzet – mint már hangsúlyoztuk, fagyálló legyen!
Formája szerint:
– szabálytalan kövekből kialakított burkolat;
– szabályos vágott kövekből rakott burkolat:
s sima fűrészelt, vagy hasított felület;
s megdolgozott: sprengelt, homokfújt, bárdolt felület;
s speciális: hasított vágott szélkő csíkok, illetve ilyenekből gyártott burkolat; mediterrán burkolat;
– vegyes.
Már a tervezés során határozzuk meg a lapméreteket, a felületet, a fuga színét. A kő színéhez válasszuk a homlokzat más elemeinek (előre kevert vakolat, homlokzati festék, fafelületek) színét, és ne fordítva bajlódjunk! A kövek színe ugyanis adott, évmilliók alatt alakult ki, még azonos bányából származó szállítmányok színe is eltérő lehet.
A kevesebb sokszor szebb, ne feltétlenül a legújabb divatot kövessük, a hagyományos letisztult formák időtállóbbak lehetnek.
A szerkezeti kialakítás lehet:
– szerelt,
– önálló szerkezetként épített,
– ragasztott.
Mindegyikhez más-más vastagságú kőburkolat szükséges, és így helyigényük is igen eltérő.
Ha kiáll a homlokzatból
Az a helyes megoldás, ha a lábazat a homlokzati síktól beljebb esik, így nem áll ki abból vízszintes határfelülettel. A kiálló vízszintes kőburkolat-falcsatlakozás lehetséges felülete lehet a csapóesőből eredő, a felületen megálló víz beszivárgásának, a fal nedvesedésének, a vakolat feltáskásodásának, mállásának, a kőburkolat lefagyásának.
Ha a lábazat mégis kiugrik a vakolt homlokzathoz képest, az alábbi megoldások közül választhatunk:
a. vízszintes felületét bádog- vagy alumíniumszegéssel (nem réz és nem vas, mert a réz oxidációja miatt zöldes, a vas oxidációja miatt pedig barnás elszíneződés jelenhet meg a kőzetfelületen) védeni kell.
b. védelem ferde felső síkú párkánykő elemekkel – a fal-párkánykő csatlakozásnál rugalmas hézagkitöltéssel, a párkánykő hidrofobizálásával.
c. szerelt lábazati kőelemek felső szegmensének kialakítása úgy, hogy a lábazati kőelem felső része ferde legyen, és kifelé lejtsen.
A kő-fal csatlakozását ne habarccsal, hanem rugalmas, a követ nem elszínező (pl. nem ecetsavas) rugalmas anyaggal tömítsük.
Amit ne kérjünk
Ha mindezeket a kérdéseket nem tisztázzuk már a tervezés során, akkor az építkezés befejezése előtti időben, a lábazati kő választásakor csak késve jövünk rá, hogy kevés hely maradt a kő számára. Ilyenkor már vagy nem választhatunk olyan megmunkálású, pl. rusztikus felületű vastagabb követ, amilyet szeretnénk, vagy a szerkezeti kialakítás szakszerűsége hagy kívánnivalót maga után. Az olyan megrendelői kívánság – miszerint a kőburkolat vékony, maximum 1 cm vastagságú, de nem sima, azaz rusztikus legyen, a RAL színskála adott kódjának megfelelő színű, mert a már megvásárolt homlokzati falfestékhez ez illik – teljesíthetetlen.
Bevezetőnkben említettük, hogy a homlokzatot, lábazatot jelentős hőterhelés is éri. Míg télen akár mínusz 20 Celsius fokot, addig egy meleg nyári napon 40 – 45 C°-os hőmérsékletet is mérhetünk, különösen sötét színű kőzetek felületén. A hőre minden anyag, így a kőzetek is hőtágulással reagálnak. A falazati anyagok és a kőzetek hőtágulása azonban nem azonos, így fontos, hogy a burkolat ne „nullfugával” készüljön. A lábazati kövek tervezésénél, kiosztásánál a fugaméreteket, beépítendő dilatációkat is számításba kell venni.
A gondos tervezés után már „csak” a munka neheze van hátra, a szakszerű, gondos, jó minőségű eszközökkel történő kivitelezés. (Ezzel következő számunkban foglalkozunk részletesen.)
Hozzászólások