A rossz minőségű elhasznált levegő nem egészséges, rossz közérzettel párosul, valamint a betegségek, fertőzések melegágya. A páratartalom kijuttatására a tökéletesen záródó ablakok mellett az igazi megoldás a komfortszellőzés, ami olyan mesterséges szellőzés, ahol a kintről bevezetett levegőt egy ügyes trükkel ingyen előmelegíti a berendezés, miközben nem okoz fűtésiköltség-növekedést.
A mérnökök az egészséges levegőminőséget úgy határozták meg, hogy a lakóépületben egyszeres légcsereszámot írtak elő. A légcsereszám akkor egy, ha a lakás levegője éppen egy óra alatt cserélődik ki. Ennek biztosítása szüleink korában nem volt nagy műszaki feladat, a kor ajtói, ablakai csukott állásban is lazán beengedtek ennyi levegőt, ezért külön berendezések beépítésére a lakóépületekben nem volt szükség.
Kezdeti megoldások a pára ellen
Az épületek hőveszteségét, azaz a fűtéshez szükséges teljesítményt nemcsak a falakon kiáramló meleg, hanem a kintről beáramló hideg levegő felmelegítése is befolyásolja. A hőszigetelés fejlődése csökkentette a falakon át elszivárgó hő mennyiségét, de ettől még az épületek hővesztesége nem csökkent jelentős mértékben. A hőveszteség legnagyobb összetevőjét télen a kintről beáramló hideg levegő felmelegítése adta. Hiába a további hőszigetelés, nem lehet megfelelően csökkenteni a fűtési költségeket a szellőzés nagy hőigénye miatt. Természetesen ezt mindig is tudták, így a technika fejlődésével megjelentek a fokozott légzárású ablakok, ajtók. Ma a köztudatban ezek szinte egyenlőek a műanyag ablakokkal. Valóban, a műanyag ablakok képesek gyakorlatilag nullára csökkenteni a rajtuk keresztül bejutó levegő mennyiségét. Az ablakcserével elérhető fűtésiköltség-csökkentés igen jelentős, azonban ez az újítás sok más problémát hozott a felszínre. A szellőzés lecsökkentésével az életterünk levegőminőségét rontjuk le, bezárjuk a lakásba a párát, és nem utolsósorban a hagyományos kéményes fűtőkészülékek légutánpótlása is ellehetetlenül.
A pára nagy problémát jelent, hiszen a 70 százalék feletti relatív nedvességtartalmú levegőből a falsarkokban, hideg felületeken kicsapódik a nedvesség, és megjelenik a penész. A sötét foltos falak látványa zavarja esztétika érzékünket, piszkos elhanyagoltságot sugároz magából, és a leggondosabb takarítás sem tudja az igazi okot megszüntetni. Van más gond is azon kívül, hogy zavarja a szemünket, orrunkat? A válasz nem magában a foltokban keresendő: a penész tulajdonképpen különböző gombafajták összefoglaló neve, és a legnagyobb veszélyét nem a gombás foltok jelentik, hanem a szaporodásukkal van összefüggésben: a gombaspórák jelentik az igazi veszélyt, amelyek bekerülnek a levegőbe, és jelen vannak a helyiség minden pontján. Egy penészes lakásban akár 10-15 különféle penészgombafaj is előfordulhat, köztük az egészségre komoly veszélyt jelentő fekete penész. A penészgombafajok általában légúti irritációt, orrdugulást és köhögést okoznak, és főként a légúti betegségekkel élők és asztmások számára okozhat további egészségügyi problémákat, a panaszok elhúzódásával szövődményként pedig idült arcüreggyulladás is kialakulhat.
Miért nélkülözhetetlen a szellőztetés?
A szellőzés hiánya a hagyományos kazánok számára is nagy gondot jelent. Egy köbméter földgáz elégetéséhez 10 köbméter levegőre van szükség. Egy átlagos lakás fűtéséhez egy nap elfogy körülbelül 15-20 köbméter földgáz, ami azt jelenti, hogy egy nap alatt 150-200 köbméter levegőnek kell távoznia a kéményen keresztül. Érthető módon, ami kimegy, annak be is kell jönnie valahol. A műanyag ablakok megjelenése megszüntette a korábbi kéményes készülékek ablakokon keresztüli természetes légutánpótlását. Gondoljunk bele, ha nem tud megfelelő mennyiségű égési levegő bejutni a kazánhoz, akkor nem tud az égéstermék kijutni a szabadba, vagyis bent marad a lakásban: elhasználja lakásunk oxigénjét, és ha kevés oxigénben kell dolgoznia a készüléknek, akkor tökéletlen lesz az égés, és megjelenik a veszélyes szénmonoxid a lakásban. Megoldást kellett hát találni. Első lépés volt a jól záró ablakok légzárásának megszüntetése irányított és szabályozott módon. A tökéletesen záródó ablakokba réseket vágtak, amelyen keresztül levegő juthat a szobába, de a rést egy párataralom alapján szabályozott egyszerű szerkezet zárta le. Amikor megnőtt a helyiségben a páratartalom, a szerkezet kinyitotta a kis csappantyút, ami szabad utat engedett a levegőnek. Ez érezhetően nem a legjobb mérnöki megoldás volt, hiszen az ablak jó tulajdonságait rontotta le mesterséges módon.
A központi hővisszanyerős technológia főbb előnye a gazdaságos üzemeltetés. A friss levegő a befúvás előtt egy hőcserélőn halad át, amely megfelelő hőmérsékletre hűti/ fűti a levegőt, és a helyiségeket intelligensen, csak szükség esetén és a kellő mértékben szellőzteti, a CO2 koncentráció és páratartalom alapulvételével.
Hogyan működik a komfortszellőzés?
Az igazi megoldást a komfortszellőzés jelenti. Ez egy olyan mesterséges szellőzést jelent, ahol a kintről bevezetett levegőt egy ügyes trükkel ingyen előmelegíti a berendezés, úgy, hogy közben nem okoz fűtésiköltség-növekedést. A működés lényege abban van, hogy a lakásból elvezetett meleg levegő hőtartalmával a kültérből bevezetett friss levegőt előmelegíti, azaz a kidobott levegő hőtartalmát visszanyeri. Az ilyen hővisszanyerős lakásszellőző berendezések igazán a modern épületgépészeti megoldások közé tartoznak: biztosítják a lakás légcseréjét, és elkerülik a hideg levegő bevezetéssel együtt járó felmelegítés fűtésiköltség-növelését. A komfortszellőzés rendkívül energiatakarékos, hiszen a külső levegő felmelegítéséhez nincs szükség fűtésre, azonban a levegő mozgatását nem bízhatjuk a külső légmozgásra, így a berendezés központi egységében két ventilátor is működik. Az egyik a külső friss levegőt szállítja be, a másik pedig az elhasznált belső levegőt juttatja ki a szabadba. A központi egység egy frisslevegő-szűrővel is fel van szerelve, amely megszűri a külső levegő por, pollen tartalmát, ezzel is elősegítve a lakótér tisztaságát, levegőjének jó minőségét.
A hővisszanyerő berendezés után az előmelegített friss levegő csővezetéken jut a lakó- és hálóterekbe. A legfontosabb azoknak a helyiségeknek a légminősége, ahol a legtöbbet tartózkodunk, vagyis a hálószoba, a gyerekszobák és a nappali. A levegő bevezetése itt történik. A szobákba vezető csöveket új építésű épületeknél gyakran rejtik a födémszerkezetbe, így nem foglalnak helyet, és láthatatlanok tudnak maradni, mindössze egy apró szellőzőrács árulkodik arról, hogy a lakás szellőztetése egy modern rendszer segítségével valósul meg. A csővezetékek nemcsak a lakószobákat hálózzák be, a páradús helyiségekbe is megjelennek, így megtalálhatók a fürdőszobában, konyhában is. Itt azonban nem a friss levegő bevezetése történik, hanem az elhasznált párás, szaganyagokkal terhelt levegőt lehet közvetlenül a forrásuktól elvezetni, ezzel is segítve, hogy a szagok ne jussanak ki a fürdőszobából, konyhából. Lassan körbe is értünk, hiszen az elszívott levegő visszaér a központi egységbe, ahol beteljesíti a feladatát, és előmelegíti a bevezetésre kerülő friss levegőt, majd ezt követően angolosan távozik a lakásból a szabadba kivezető csövön át.
Lehet hűteni és fűteni is a szellőzéssel?
Jó gondolat a téli fűtés vagy a nyári hűtés kiegészítése egy lakászszellőztető rendszerrel, hiszen nagy épületekben sokszor a szellőzési rendszert direkt úgy tervezik, hogy teljes mértékben alkalmas legyen a szükséges hűtésre, fűtésre. Például egy csarnokban, irodaházban gyakran ilyen megoldásokat építenek ki. A lakásszellőzés egy kicsit más: itt a cél a jó levegőminőséghez szükséges minimális mennyiségű friss levegő bejuttatása, ezért a rendszer alapvetően kicsi
légmennyiségekkel dolgozik, így halk és kicsi energiaigényűek maradhatnak a beépített ventilátorok. Amennyiben az épület jól szigetelt, és viszonylag alacsony az energiaigénye, akkor a hőszükséglet jelentős részét meg tudja oldani a komfortszellőzés. A központi egységhez csatlakoztatható hűtő vagy fűtő berendezés, azaz a helyiségekbe már fűtött, hűtött levegőt tudunk eljuttatni, és a rendszerhez kapcsolhatunk akár egy hőszivattyút is.
Hozzászólások