A legtöbb embernek, ha meghallja Komárom nevét, hatalmas regényírónk, Jókai Mór jut eszébe. Talán nem véletlen, hogy a város szülöttének egyik leghíresebb regénye, az Arany ember szülővárosában játszódik. A cselekményben még csak terv a Komáromban épülő erődrendszer, ami azóta nemhogy valóság, de a város büszkesége, egyben további lehetőségeinek letéteményese is. Komáromba azonban nemcsak a várak miatt érdemes ellátogatni, a folyamatosan szépülő Duna-parti település kiváló gyógyvízre alapozott fürdője, érdekes múzeumai, belső tavacskái is várják a turistákat.
A komáromiak – szinte egyedülálló módon a világon – egy városban élnek, mégis két településen: a trianoni békediktátum 1920-ban kettévágta a települést. Az igazságtalan döntés következtében Komáromban ma nincs klasszikus belvárosi korzó. A jelenlegi városvezetés középtávú tervei között szerepel egy belvárosi sétálóutca létrehozása a Csokonai Művelődési Központ háta mögött. Az új promenád a Bajcsy-Zsilinszky utca irányában fekvő önkormányzati bérlakások helyén alakulhatna ki, ahol az épületeket átalakítva születne meg az új szórakoztató negyed kávézókkal, éttermekkel, bevásárlóudvarokkal. Komárom vezetésének terve szerint a következő ciklusban egy minden igényt kielégítő kulturális centrum építése is megkezdődik.
Az első világháború után Komárom-Újszőnynek hívott magyarországi városrész újjászületése Alapy Gáspár (1880-1945) polgármester nevéhez köthető, irányítása alatt Dél-Komárom zömmel a múlt század húszas éveiben nyerte el mai képét. Komárno és Komárom együtt hatvanezres város, a két városrész között nagyon jó a kapcsolat. Sok komáromi jár át a város szlovákiai részébe étkezni vagy az ottani teátrum előadásait megtekinteni.
erősödő erődök
„A város szeretne eljutni oda, hogy ha Komárom neve szóba kerül, mindenki az erődökre, illetve az „erődök városára” asszociáljon” – mondja Molnár Attila, a város polgármestere. A magyar oldalon található a legnagyobb erődítmény a Monostori, továbbá a Csillag és az Igmándi, míg Észak-Komáromban áll az Öreg vár. De nemcsak az új-, hanem az ókorból is találni „odaát” építészeti emléket, a római Limes (a Római Birodalom védelmét szolgáló) falrendszer maradványait.
Az építészeti, hadászati remekműnek számító Monostori erőd legimpozánsabb része a Dunai bástya, amelynek közelmúltban befejezett felújítására 500 millió forintot költöttek – részben uniós források felhasználásával. Az Új Széchenyi Terv keretében megvalósult beruházás során épült egy dunai kikötő, a bástyában pedig interaktív kiállítóhely, ahol bemutatják a komáromi aranyásók és hajóácsok munkáját, valamint a csak Komáromra jellemző bőgőshajót, amelyet Jókai Arany ember című regényéből ismerhetünk, s amelyet szeretne a város vezetése hungarikummá nyilvánítani.
A félmilliárd forint szinte csöpp a tengerben, hiszen a hatalmas területen (csak a Monostori erőd 64 hektár) fekvő erődítmények felújítására és hasznosítására a város erejét meghaladó keretre volna szükség. Persze addig is igyekeznek hasznosítani a várakat: a monostori létesítményben amerikai autók, Alfa Romeók fesztiválja, a komáromi napok, nyári szabadtéri előadások kapnak helyet; a Lovas Színház eseményei a volt szovjet laktanyában zajlanak. Az erődök városában szinte minden hétvégén találni programot.
múzeum, gyógyfürdő, tavacskák, csönd…
A városban sétálgatva a Klapka György Múzeumban megtekinthetők a szőnyi (a római Brigetio) ásatások legszebb emlékei, a Városháza téren a Juba Ferencz Magyar Tengerészettörténeti Gyűjtemény őrzi az ország egyetlen összefüggő, a magyar kereskedelem és haditengerészet történetét a 13. század közepétől a második világháború végéig bemutató tárlatot. A városban tavacskák, csönd és nyugalom várja az andalogni vágyókat.
És aki megfáradna a sétában, a komáromiak egyik büszkeségében, a gyógyfürdőben pihenhet. A gyógyforrásából egyedülálló gyógyító víz tör föl, a gyógymedencékben kalcium-magnézium-hidrokarbonátos, kloridos és szulfátos, minősített gyógyvíz csobog, amely kiválóan alkalmas degeneratív gerinc- és ízületi betegségek, valamint gyulladásos reumatológiai betegségek (nem akut szakaszában tartó) orvoslására, valamint folyik a fürdőben baleseti ortopédiai, traumatológiai, idegsebészeti műtétek rehabilitációja is. Nem meglepő, hogy a település kempingje, panziói szinte mindig zsúfolásig teltek, jórészt német vendégekkel.
A gyógyvízre alapozva Komárom szeretné a fürdő szolgáltatásait kiterjeszteni, egyelőre a pályázati lehetőségekre és/vagy magántőke megjelenésére várnak. A többmilliárdos projekt révén Komárom nem a számos helyen elérhető élményfürdővel csalogatná a látogatókat, helyette a gyógyturizmusra alapozva a fürdő gyógyászati részlegét fejlesztené tovább a legmagasabb európai igényeknek megfelelően.
A fürdőzés után átsétálhatunk a szépséges, 1892-ben épült Erzsébet-hídon az északi részbe, a belváros hangulata magával ragadó. A város fejlődése szempontjából létfontosságú egy új Duna-híd építése, amelyet a már álló vasúti átkelő mellé építenek a közeljövőben. A magyar és szlovák miniszterelnök az elmúlt évben megállapodott az új híd építéséről, jelenleg még folynak a tervezési és előkészítési munkák.
leletcsodák
Szőny (az ókori Brigetio) színvonalas ókori leleteiről ismert, kőemlékekben bővelkedő régészeti terület. Más városokkal együtt Brigetio volt a Pannonia tartományban állomásoztatott 4. légió egyikének állomáshelye a kr. u. 1. századtól kezdődően a római uralom végéig.
A modern feltárások 1992 nyarán indultak meg Komárom önkormányzata, a komáromi Klapka György Múzeum és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ókori Régészeti Tanszéke közötti együttműködés keretében.
A Klapka György Múzeum legnagyobb gyűjteményi egysége a régészet. A kőfaragványok (szarkofágok, sír- és oltárkövek, építési tagozatok) a római kőtárban, míg a tárgyi leletek, a kerámiák, ékszerek, fal- és mennyezetfestmények a múzeum főépületében láthatók.
Az ásatások húsz éve folyamatosan zajlanak, a régészek szinte minden évben csodás falfreskókat, padlómozaikokat tártak fel. A Dr. Borhy László régészprofesszor vezette munkálatok nagy jelentőségűek, ezért a város szeretne szerződést kötni az ELTE régészettudományi tanszékével, amelynek célja, hogy jöjjön létre Komáromban a tanszéknek egy gyakorlati oktatásra is alkalmas bázisa, ami a települést integrálná a felsőoktatásba.
sport, emlékek és mindennapok
Komárom a felvidéki kitelepítettek emlékvárosa. Molnár Attila polgármester elmúlt évi, az Országgyűlés elé vitt kezdeményezésére minden év április 12-ét a Felvidékről Kitelepített Magyarok Emléknapjává nyilvánították. Sokan az 1947-48-ban elüldözöttek közül Komáromban telepedtek le, hogy minél közelebb élhessenek szülőföldjükhöz. Leszármazottaik ma is a város lakói.
Komárom a sportlövészet fellegvára is, Sidi Péter olimpikon, többszörös világ- és Európa-bajnok sportoló a város szülötte. Részben az ő sikerei hatására egyre több gyermek választja a sportlövészetet, ezért az önkormányzat saját költségén az ország egyik legmodernebb fedett lőterét építette fel a közelmúltban.
Az Aranycsapat kiváló szélsője, Czibor Zoltán e városban kezdte a pályafutását. A sportpálya a nevét viseli, az öltözőben pedig a játékos életét bemutató emlékszoba tekinthető meg. A város szeretne mielőbb méltóbb helyet találni a tisztelt emlékű labdarúgó hagyatékának.
Komárom életére jelentős hatással van az ipari park is, ma öt-hatezer család megélhetését teszik lehetővé az itt működő vállalatok. Az ipari parkban megtelepült cégek és a nekik beszállító vállalkozások iparűzési adója az a bevétel, amire Komárom támaszkodhat, és egyben meghatározza a város perspektíváját.
Hozzászólások