Hővisszanyerős gépi szellőztetés

Ahol igazi tűz lobog – fafűtéses tüzelőberendezések
Home staging – Akár milliókat érő segítség
Festés, mázolás, tapétázás

Az alacsony energiaigényű házakba fokozott hőszigeteléssel és hermetikusan záródó, többrétegű, gáztöltésű, speciális bevonatú üvegekkel gyártott nyílászárók kerülnek. A csaknem tökéletes légzárás következtében a fűtési idényben elhasználódik, erősen párássá válik a levegő. Bár markáns hőhidak nincsenek, a falaknak mindig maradnak a levegőnél hűvösebb pontjai, ahová 65 százalék páratartalom felett lecsapódik a nedvesség. A következmény: rossz levegő, elszaporodó penészgombák, spórák, allergiás reakciók… Modern gépi szellőztető berendezésekkel mindezen problémák megelőzhetők.

hovisszanyeros 720

A berendezések sorából kiemelkednek a különféle érzékelőkkel, helyiségenként vezérelt hővisszanyerős szellőztető rendszerek. Ellentétben az általánosan alkalmazott hővisszanyerős berendezések központi légcserevezérlésével, az intelligens szellőztető minden használt levegőt elszívó és minden friss levegőt befúvó elemének működését külön-külön helyi szenzor szabályozza, így a helyiség levegőminőségének figyelembevételével történik a légcsere. Ezáltal biztosítható az optimális levegőminőség, ugyanakkor a hőveszteség tovább csökkenthető anélkül, hogy túl szárazzá válna a lakás levegője. A por- és pollenszűrők az optimális levegőszállítás jóvoltából a hagyományos hővisszanyerős készülékekhez képest akár kétszer hosszabb ideig bírják eltömődés nélkül, a ventilátorok alacsony energiafelvételű motorjai pedig felesleges megerőltetés híján kevesebbet fogyasztanak.


Gazdaságos működési elv

A hővisszanyerős szellőzés lényege, hogy az elszívó ventilátor által kifújt, elhasznált, párás, meleg levegő hőjével felmelegítik a másik ventilátor által beszívott, friss, szűrt, hideg levegőt. Ezt a műveletet a keresztirányú hőcserélő végzi. A kitűnő hővezető képességű, magas hatásfokú alumínium szerkezet jelentősen csökkenti a szellőztetés hőveszteségét.

Rendszer + egységek
A rendszerhez fűtő és hűtő egységek is csatlakoztathatók. Egyes gyártmányokban bypass szabályozás is található, aminek nyári éjszakákon érződik az előnye, mivel a külső és belső hőmérsékleti viszonyoktól függően, a hőcserélőt megkerülve, direkt módon áramolhat be a friss levegő.

92 százalék
energiamegtak arítás
Az állandó mennyiségű légszállításon alapuló szellőztetőkhöz képest az intelligens hővisszanyerős rendszerekkel a szellőzési hőveszteség 50 százaléka megtakarítható. Ez a nyereség kiegészül még a mintegy 85 százalék hatásfokú hővisszanyeréssel, ezért nem üres reklámfogás, amikor a kereskedők összességében 92 százalékos energiamegtakarításról beszélnek.


Általános vagy valós szellőzési igény

Bizonyára mindenki számára nyilvánvaló, hogy egy lakásban a levegő nem azonos mértékben használódik el a nap különböző szakaszaiban, tehát más intenzitású szellőzésre van szükség délelőtt, amikor nincs otthon senki, és megint másra az esti órákban, amikor az egész család hazatért, főz, fürdik, egyéb, levegőt rontó tevékenységet végez. Ezért a gyártók az egyszerűbb modellek esetében lehetővé tették a ventilátorok 3-6 fokozatban történő kapcsolhatóságát, hogy a lakók kívánságuk szerint vezérelhessék a szellőzést. A fejlettebb modelleknél pedig előre programozható, beállítható, hogy a nap adott időpontjaiban mennyire szellőztessen a rendszer. Bármennyire kényelmesnek, korszerűnek tűnnek ezek a készülékek, van egy bosszantóan gyenge pontjuk: a lakás általános szellőzési igényeihez igazodnak, és nem a valós szellőzési igényeknek megfelelően dolgoznak. Tegyük fel, hogy a szellőztetőt úgy állítottuk be, hogy 18-22 óra között erősebben működjön, hiszen ilyenkor otthon az egész család. Ám ha este színházba, moziba megyünk, és nem programoztuk át a gépet, a rendszer feleslegesen működik teljes erővel. Ha otthon a család, de mindenkit a nappaliba csábít a kedvenc sorozat, sportmérkőzés, a gyerek szobájában, a fürdőben, a hálóban feleslegesen szellőztet a rendszer.

És itt jön képbe az intelligens szellőztető rendszer, ami a különféle érzékelői révén pontosan „tudja”, mikor, mi történik a lakásban, és mennyi friss levegőre van szükség. Ha a vécébe mozgásérzékelőt szerelnek, csak a használata alatt, és az azt követő percekben szellőztet teljes kapacitással. A nappaliban, a háló- és gyerekszobában széndioxid-érzékelők figyelhetnek, s minél több személy lélegzik, annál több friss levegő érkezik. Irodákban, tárgyalóhelyiségekben mozgásintenzitás-érzékelővel szabályozható a működés. Így a takarítónő nyugodtan tevékenykedhet, mert a nagy teljesítményű szellőzés csak akkor indul be, ha többen tartózkodnak a szobában. Konditeremben, öltözőkben illékony szerves anyag (VOC) érzékelő adhat parancsot a szellőztetésre.

Entalpia hőcserélős berendezések
Talán kevesek számára ismert még, hogy a passzívház-tanúsított „hagyományos” hővisszanyerős készüléknél is létezik még korszerűbb: az entalpia (hőtartalom) hőcserélős berendezés. A hőátadás egyébként is magas hatásfoka az entalpia hőcserélő alkalmazásával tovább javítható, a kondenzációs kazánokhoz hasonlóan, akár 100 százalék fölé. Természetesen ez a mutató is a kazánokéhoz hasonlatos számítási módszeren alapszik, valójában a tényleges hatásfok sosem lehet magasabb 100 százaléknál. Az egyes fórumokon, hirdetésekben megjelenő, akár 120 százalék vagy afeletti hatásfok nem feltétlenül valótlan, ha a levegő teljes entalpiáját vesszük viszonyítási alapnak. Ám ez erőteljesen félrevezető is lehet, mert a nem szakmabeli könnyen feltételezi, hogy a készülék jelentősen magasabb hőmérsékletű levegőt tud befújni az épületbe, mint a hagyományos, lemezes kivitelű gép. De ez nem így van, sőt, a nedvesebb levegő azt eredményezi, hogy az energetikai hatásfok növekedése ellenére a hőérzetünk még rosszabb is lehet.

Vásárlás előtt érdemes mérlegelni: ahol a száraz levegő gondot okozott, ott az entalpiás hőcserélő vagy a helyiségenkénti levegőminőség- érzékeléssel szabályozott hővisszanyerős rendszer jelenthet megoldást. A helyiségenkénti érzékelés esetén az épület adottságai szerint választható szenzorok állandóan figyelik a helyiségek levegőjének pára-, széndioxid-, vagy illatanyag-tartalmát, és a beállított elvárásoknak megfelelően folyamatosan a legoptimálisabb paramétereken tartják a levegő minőségét. E rendszerek kiépítése egyelőre főként az új építéseknél jellemző. Célszerű a vezetékhálózat elhelyezését minél előbb megtervezni, hogy a „legláthatatlanabbul”, és az adott feladatra legalkalmasabb módon lehessen megvalósítani. Gépválasztásnál a minél jobb hatásfokkal rendelkező készülék kiválasztása a cél.

Ezt követő cikkünk:
Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop