Ahogy az épületenergetikai előírások szigorodnak, úgy vastagodnak a hőszigetelések. Persze nem ez az egyetlen járható út, ha szeretnénk megfelelni az előírásoknak, de az biztos, hogy logikus, kézenfekvő és mindenképpen javasolt a hőszigetelés anyagát és vastagságát átgondolni – főleg ha olyan rázós helyekről van szó, mint tetőtér vagy terasz. Ebben a hőszigetelési anyagokat gyártó BACHL szakértői lesznek most a segítségünkre.
Az extrémre vastagodó hőszigetelések rémképe csak rövid ideig sokkolta az építkezőket, felújítást tervezőket. Az egyre jobb minőségű anyagok megjelenésének köszönhetően a vastagodási tendencia ugyanis megállt, sőt, vannak olyan anyagok, amelyek vékonyabb rétegben is kínálják elődeik hatékony hőszigetelő képességét.
A 2021. január 1-je után szabályos, közel nulla energiaigényű épület minőségi építőanyagokkal és szerkezetekkel, szakszerű kivitelezéssel épülhet csak. Ebben a tekintetben fontos tényező a megfelelő nyílászárók és a jól kialakított gépészet megléte, de természetesen komoly szerep jut továbbra is a hőszigetelésnek, amelynek vastagsága és minősége döntő fontosságú.
Ha az előírásoknak jövőre is eleget akarunk tenni, az anyagtól és a felülettől függően átlagosan 20-30 százalékkal vastagabb hőszigetelést kell választanunk. Persze az is előfordulhat, hogy a vastagabb hőszigetelő anyag nem fér el vagy beépítése irreálisan sok helyet vesz el a lakótérből. Ilyenkor jöhet jól egy rendhagyó megoldás, és lép életbe az örök érvényű mondás: van, amikor a drágább lesz az olcsóbb, azaz éppen a költségesebb hőszigetelés hoz a konyára plusz bevételt.
Lépcső és a terasz esete a helyhiánnyal
A következő problémára is a modern gyártástechnológia eredménye kínálta a megoldást. Ez pedig a BACHL új prémium terméke, a Vákumpanel, amelyet olyan helyekre érdemes beépíteni, ahol kizárólag vékony réteg fér csak el.
A padló tipikusan az a terület, ahol a helyhiány miatt gyakran okoz gondot a szükséges szigetelés elhelyezése. Ki szeretne például a nappaliból a teraszra lépcsőkkel feljutni? Pedig, ha terasz alatt lakótér van – és ez előfordulhat –, oda bizony a 3-4 cm, csupán a lépéshang csökkentésére elegendő szigetelés helyett akár 20-25 cm polisztirol a szükséges anyag. Valós építkezésünk helyszínén elegendő volt a lakótér fölötti teraszra 5 cm Vákumpanelt fektetni, ami akár a 25 cm vastag hagyományos hőszigetelés kiváltásra is alkalmas volt. Igaz, hogy pár lépcső csak esztétikai és kényelmi kérdés, de valójában az ingatlan értékét is befolyásolja. Jóllehet a Vákumpanel az épület bármely részén a legkorszerűbb hőszigetelés tulajdonságait kínálja, most itt tett igazán jó szolgálatot.
Az épületmagasság betartva
A következő eset viszont azt mutatja be, hogyan tud a Vákumpanel egy egész plusz szint megépítésének kulcsává válni. Ugyan itt egy társasházi beruházásról van szó, de hasonló eset könnyen megeshet családi ház építésekor is. A társasházi beruházásoknál sajnos még ma is gyakori, hogy a kivitelezők az olcsóbb termékeket részesítik előnyben – kivéve, ha azon akár egy egész eladható szint, és ezzel sok tízmilliós nyereség múlik.
A Vákumpanel hely és költségtakarékosságát alátámasztja annak a lapos tetős épületnek a példája, ahol az épületmagassági korlát és a tetőre kerülő 25 cm vastag szigetelés miatt a felső szint belmagassága csupán az elégtelen 2,3 méterre jött volna ki. És itt jött a képbe a Vákumpanel, amelyből végeredményben mindösszesen 5 cm vastagság is elegendő lett.
És miért döntött a drágább termék mellett a beruházó? A plusz egy eladható szinttel realizált árbevétel természetesen bőven kárpótolta a két hőszigetelés közötti árkülönbség miatt.
A tetőtér-beépítéssel csökkenő tér minimalizálva!
Állandó kérdés a tető felújításakor: a szarufák alá, közé vagy fölé kerüljön a hőszigetelés. A válasz természetesen a tető minőségétől is függ. Most nézzük azt az esetet, amikor a szarufák alá, azaz a beltérbe tervezett hőszigetelés okozott fejfájást a tulajdonosnak, az amúgy sem túl nagy belső tér csökkentése okán.
Konkrét példánkban mindössze 3 cm vastag Vákumpanel került a szarufák alatt elhelyezésre, így a lécezéssel és gipszkartonnal mindez csupán 5 cm-t vett el a beltérből. A tető külső síkjához nem kellett nyúlni, ami egy jelentősen költségesebb megoldás lett volna, ráadásul annak minősége sem indokolta ezt a ráfordítást. A tetőtér viszont minimális helyveszteséggel beépülhetett.
További információ: www.bachl.hu
Hozzászólások