Ház, lakás, kert

Térkialakítás mesterfokon

Alábbi kertbemutatónk szerzője szokásunktól eltérően maga a tulajdonos. Feleségével együtt - lévén mindketten kertészmérnökök - néhány éve maguk tervezték, alakították ki kertjüket, így igazán pontosan ismerik azokat a hasznos ötleteket, amelyeket érdemes másoknak is megvalósítani. Szakavatott módon már a tervezés, telepítés során figyelemmel voltak a talaj minőségére, arra a fontos szempontra, hogy a ház-kert kapcsolat közvetlen legyen, a kert növényállománya főleg lomblevelű fákból és cserjékből, kisebb számban fenyőfélékből álljon. A térkialakításnak köszönhetően a gazdag fajtaösszetételű növényállományt úgy helyezték el, hogy a kertnek nincs gyűjteményes hatása.

Tizenhárom ősfenyő árnyékában

A főváros betonrengetegében élő emberek talán el sem tudják képzelni, hogy mindössze 10-15 kilométerre tőlük természetközelben is lehet élni, és ez nem csupán pénzkérdés. Aki vállalja, hogy kicsit messzebb kerül a belvárostól, korábbi lakhelyétől elszakadvakezd új életet, az - állítom - hosszabb életű lesz itt a Földön. És mindenképpen boldogabb. Bizonyíték rá Semmelweis Tibor hangszerkészítő-mester és Andrea Asszony. ezúttal barátságos nappalijukból lépünk ki a kertbe, házukat pedig következő számunkban mutatjuk be.

Egy kert születése

Kerttervezőként gyakran keresnek meg családi ház kertjének tervezésével. A telefonos megbeszélés után izgatottan várom az első találkozást. Vajon milyen lesz a ház stílusa, melyek a megrendelő elképzelései, - tujakertet" kell-e kialakítani, vagy szeretik a virágzó lombos cserjéket is? A bemutatásra kerülő kertnél kedvező feltételek fogadtak: Szívemhez közelálló mediterrán jegyeket hordozó ház, tágas telken. A burkolatokat sem alakították még ki, szóval teljes VOLT a tervezői szabadság. AMI Nem utolsó szempont: a tulajdonosok is szimpatikusak VOLTAK, fiatal házaspár kisgyermekkel, s hogy jó ízléssel megáldottak voltak, azt a házuk is mutatta. Egy szép kert születése elsősorban a megrendelő érdeme, hiszen a kerttervezés közös munka, a megrendelő és a természet jóváhagyásával.

Kertjének legszebb virága: Für Anikó

A fővároshoz közel lakik Für Anikó. házának kapuját sarkig tárja, úgy fogad, s tessékel minket befelé, majd kifelé, a kertbe. Ezúttal ugyanis a zöldterület a téma. A kert, a föld szeretetét nagymamájától kapta örökül, aki annak idején Szatmárnémetiből jött át, s abban reménykedett, hogy hamarosan kertes házba költözik. Ám a sors úgy hozta, hogy szinte ki sem mozdult a Király utcából, haláláig.

Ahol a madarak is otthon vannak

Amint beköszönt a jó idő, a budai villa nyaralóvá alakul a buja növényzet ölelésében megbúvó kéklő medencéjével, nyugágyaival, szalonnasütőjével, és a színpompás virágokkal. Ez a kert is azt igazolja, hogy néhány bokorcsoporttal, ötletes kő lépegetővel és a legegyszerűbb mezei virágokkal harmonikussá tehetjük a házunk körüli környezetet.A harmincas évek elején épült budai villa kertje a ház asszonyának birodalma. Õ álmodta meg az otthonukat körülölelő növényzetet. Lelkesen járt kertészetről kertészetre, míg rátalált a vágyva vágyott tujákra, bokrokra, virágokra. Saját kezűleg ültette el őket.A család élete tavasztól őszig a kertben zajlik, így fontos, hogy a szabad ég alatt is harmonikus környezet vegye őket körül. A virágokat úgy választotta ki és csoportosította, hogy a kert már kora tavasszal virágba boruljon, s késő őszig folyamatosan legyen egy-egy színfolt a zöld levelek között. Mivel a kertészkedést sohasem tanulta, harmóniaérzékére és ötleteire hagyatkozva alkotta meg a művészi kompozíciókat.

Japánkert a mélygarázson

A japánkert átfogó meghatározás, mely egy szorgalmas nép több mint ezer éves kertkultúráját idézi, telítve szellemmel és mondanivalóval. Az itt bemutatott kert az előbbiek értelmében nem nevezhető japánkertnek, inkább csak a kertépítészeti elemek bemutatása idézi fel a különleges hangulatot.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.