Passzívházat okosan

Passzívházat okosan

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Olcsón szépet és jót. Ez lehetett volna a mottója kecskeméti házigazdáinknak, amikor elhatározták, hogy harmadik nekifutásra passzívházat építenek. A cél kettős volt: egyrészt egy minden tekintetben élhető és természetközeli otthont szerettek volna, másrészt azt akarták bebizonyítani, hogy egy passzívház nem feltétlenül kerül többe, mint egy hagyományos, sőt, akár kevesebb pénzből is felépíthető. A kísérlet sikerült.

 

03

 

Minden egy jó ötletből indul ki. „Egy barátomtól hallottam először a passzívházról, és mivel 2006-ban még nagyon keveset lehetett tudni erről, némi kételkedés bennünk is volt” – kezd a történetbe Gábor, a ház ura. „A szomszéd utcában éppen csak felépült egy mediterrán stílusú házunk, ami a felületformálása miatt nagyon sok fűtési energiát igényelt. Így nem kellett sokáig győzködni: ha tizedannyit is fogyaszthatunk, miért ne lakhatnánk mi is passzívházban? Rögtön a költözés után elkezdtük a mediterrán házat árulni, rövid idő alatt eladtuk, átköltöztünk egy bérelt lakásba, megvettük a telket, és belevágtunk a harmadik építkezésünkbe. A fő elvárásunk az új házzal szemben az energiatakarékosság volt, illetve az, hogy ha a gyerekek kiröpülnek, akkor a földszinti és az emeleti rész önálló lakásként is funkcionálhasson. A tetőtér egyelőre nem is készült el, igény szerint befejezzük majd, ha egyszer lesznek unokák. Két gyerekünk van, akik már felnőttek, így a házat nem köréjük terveztük, inkább az motivált, hogy egy ekkora telekre nem lehet kis házat építeni. Azért nem estünk túlzásba, hiszen a ház alapterülete száz négyzetméter, amihez egy bő harmadával kisebb emeleti rész csatlakozik.

Amit szerettem volna bebizonyítani, hogy egy passzívház nem feltétlenül kerül többe, mint egy hagyományos, sőt! Egy ház, és így egy passzívház ára is a tervezéstől függ: ha van olyan mérnök, aki optimális teret tervez optimális felület-térfogat arányban, és semmi felesleges luxust nem építünk be, akkor nem lesz drága az építkezés. Nálunk is a költséghatékonyság volt a legfőbb tervezési szempont, a forma, a gépészet, illetve az építőanyagok optimalizálásával.

Cégünk tulajdonosi körében is változás történt ebben az időben, új üzletágakba kezdtünk, ekkor jött az ötlet, hogy gyártsunk passzívházablakot. Ez unikumnak számított akkoriban, és még ma is, hiszen tudomásom szerint rajtunk kívül nemigen akad más hazánkban, aki passzívház-minősített nyílászárókat gyártana. Így a házunkba már a saját gyártású ablakaink kerültek.
Nagyon jó az állandó friss levegő: télen sem vagyunk fáradékonyak, tele vagyunk energiával, az egészséget szerintem nem lehet megfizetni. Apropó, fizetés: a rezsink valóban az egytizede annak, mint amennyit az előző, ugyanekkora házunkban fizettünk. A három téli hónap alatt a kandallóban tíz mázsa fa fogyott el, ami húszezer forint éves fűtésköltséget jelent.
Mi azt mondjuk: passzívházat okosan.”

gépészet

A házban mindössze egy berendezés, a Drexel und Weiss hővisszanyerős szellőztető gépe található. Ehhez egy házilagos kivitelű hűtő-fűtő kalorifer kapcsolódik, amely a talajban másfél-két méter mélyen lefektetett, 200 méter hosszú, vízzel feltöltött KPE-cső. A kalorifer télen előmelegít, nyáron hűt. Kiegészítő fűtésként egy, a nappalit ékesítő vízteres kandalló működik, amely radiátorokon keresztül a lakószobákba is képes hőt leadni. Külső levegőztetésű, kellően légtömör, így passzívházban is használható. A?melegvíz-előállításról termodinamikus napkollektorok gondoskodnak.

Tervezés: Sinóros-Szabó Balázs minősített passzívház-tervező; Aktív-Passzív Stúdió
Egy jól megtervezett passzívház nem kerül többe, mint egy hagyományos.
A legfontosabb dolog a felület-térfogat arány, az árat is ez határolja be.

 

 

A ház tervezése egyszerű volt, mert a telek tájolása kedvező; a ház és a kert viszonya meghatározta, hogy az épületet merre kell kinyitni. A megrendelő földszintes házat szeretett volna, de a helyi építésügyi előírások minimum épületmagasságot szabtak meg. Így a szokásostól eltérően itt növelni kellett a ház magasságát ahhoz, hogy az előírásoknak megfeleljen. Ezért került rá az emelet, amit egyelőre nem használnak.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}