Legyen piros a fürdőszoba!

Legyen piros a fürdőszoba!

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Csermely Réka lakberendező megrendelőjének címbeli merész kérése mögött valójában egy vidám, kicsit bohém, színes otthon igénye fogalmazódott meg. A piros végül több helyütt és árnyalatban is felbukkan a hangulatos lakásban, persze a fürdő végül mégsem piros.

legyenpirosafurdoszoba 720


Lakberendezőként nap mint nap találkozom hasonló elképzelésekkel, amiket tapasztalatom szerint sosem szabad szó szerint érteni (de komolyan kell venni). Szakember legyen a talpán, aki egy ilyen mondatból leszűri a lényeget, vagyis hogy a megrendelő szeretne egy kis bohém, vidám hangulatot az otthonában, nem utolsósorban tényleg kedveli is a piros színt. Tavaly tavasszal ügyfelem arra kért, segítsek a lakáskeresésben, amit igényei szerint felújíthatunk és berendezhetünk. A helyválasztás adott volt, legyen közel a budai iskolához, ahová gyermekei járnak. Számos lakás megtekintése és a pénzügyek mérlegelése után esett a választás erre a 90 négyzetméteres, századeleji társasházi lakásra. Nyár elején el is kezdődtek a munkálatok. Szerencsés beosztásának köszönhetően az átalakítás során falakat nem bontottunk, de kivitelezőcsapatommal szinte mindent felújítottunk. Kicseréltük a külső nyílászárókat, kiépítettük a villamos- és a fűtésrendszert, a fürdőszobákat átalakítottuk és burkoltuk. Szerencsénkre a régi belső ajtókat és az eredeti tölgyfa parkettát sikerült megmenteni és felújítani, nem kevés pénzt megspórolva. Az értékmentés itt nem állt meg: a lakásban hagyott idejétmúlt piros konyhabútorba és a nagy méretű sütőbe, elszívóba a tulajdonos első látásra beleszeretett, korszerűsítésük persze további kihívást jelentett. Asztalos csapatunk a tervek alapján új konyhát varázsolt a régi elemek felhasználásával és felújításával.

Az enteriőrök kialakításában meghatározó volt a ház eredeti polgári hangulata. A nagy belmagasság, a tágas helyiségek és a rengeteg ablak szellős és világos tereket követeltek. A letisztult fehér szín és az egyszerű vonalvezetésű, praktikus bútorok jó alapot képeztek egy-egy karakteres és színes darab elhelyezéséhez. A véletlen szerencsének és egy kiárusításnak köszönhető a nappaliban a dizájn klasszikus rózsaszín tojásfotel és az Eileen Gray üvegasztalka. Hosszas keresgélés után bukkantunk rá egy váci antikvitásban a hangulatos üvegcsillárokra és a Thonet fogasra. Végül a fürdőszoba sem maradt ki a vidámságból, piros helyett különleges pöttyös dekorcsempe került a zuhany mögötti falra. Végeredményként egy jól használható, harmonikus és nem utolsósorban a piros árnyalataival teli, jókedvű otthont sikerült létrehozni az ottlakók megelégedésére és örömére.

  

Lakberendezői munkáimnál mindig a megrendelő személyisége és életformája a legmeghatározóbb. A belsőépítészeti tervezés szépsége és a szakmunkák irányításának kihívásai mellett feladatom legszebb része az otthonteremtés, amellyel ügyfeleim álmait valósíthatom meg.

legyenpirosafurdoszoba portre

Csermely Réka
lakberendezés, styling

Az eredetileg pirosnak induló fürdőszoba fehéren ízléses és extrém lett a zuhanyfal mögötti különleges pöttyös csempétől. Az átalakításnak hála, egy dupla mosdónak is sikerült helyet teremteni.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.