Varázskert Budafokon

Megálmodója és kivitelezője, Jakab Zoltán Csaba csak varázskertnek hívja azt a mintegy száz négyzetméternyi oázist, amelyet ötödik éve gondoz egy budafoki házrész mögött. A kertet több mint hatvanféle növény, ebből tizenkét fenyőféle díszíti. A növények, a dekorációk és a térrendezés a lélek, a szív, az akarat, a szerelem és a munka életünkben elfoglalt egységét jelképezi.

Olyan patkóformájú kertet képzeljünk el, amelynek déli része nyitott. Itt van az oltár, a hely szellemének odúja. A ráhelyezett sötét lapos és fehér kerek kövek a teremtésre utalnak. A Kígyó területén egy sziget bukkan elő a tóból. A vizet fakéregőrlemény jelképezi, hiszen a víz a japán kert egyik legfontosabb alkotóeleme. Itt, a Boldogok szigetén futnak össze a kert energiái, és innen indul ki minden jótékony hatás. Keleten a zöld Sárkány szerencsét adományoz, jobbján a fehér Tigris erőt ad. Északon a fekete teknős védelemhez, délen a vörös Főnix gazdagsághoz juttat. Területenként az adott állat szeme „őriz”, ezt sajátos formára faragott lámpások jelzik. Ez a komplex kert egy kb. 5000 éves metafizikai rendszert képes megjeleníteni és működtetni a feng shui elvei és a taoista tanok alapján.

Érintőlegesen magyar kertépítő cégek is használják a japán kertek motívumait, a tipikusan japán hangulatú budafoki kertre tulajdonosa mégis a japános megnevezést használja. – Csak japán kertész által, kizárólag Japánban épített kertre mondható a japán jelző. Legalábbis a japán kertépítés ortodox vonala szerint. Jómagam 18 évvel ezelőtt egy szakdolgozat kapcsán találkoztam először a japán kertek kultúrájával. Kezdetben a japán teaszertartásról akartam írni, ám ahogy belemerültem a témába, a teaszertartás lényeges eleme, a teakert egyre jobban elbűvölt. A buddhista főiskola után két évig a kertészeti egyetemen gyarapítottam ismereteimet, míg végül 2005-ben japán stílusban elkezdtem kialakítani a házam előtti teret. Később szert tettem egy nagyobb területre is, amelyen aztán létrejött a varázskert. Alapos talajjavítás után fogtam hozzá a tér kedvező energiaviszonyainak kialakításához.

“Az út szülte az egyet,
az egy a kettőt,
a kettő a hármat,
a három valamennyi létezőt,
mind tartalmazza a hímet és a nőt,
s a láthatatlan lehelet egybeolvasztja ezeket”
Tao Te King 42

A japánkert sajátossága, hogy parányi térben is lehetővé teszi egy tájkép megalkotását. A kert háromnegyed része örökzöldekből áll, a többi lombos, virágos növény. Ezek tudatos elültetéséből és hozzáértő metszéséből alakul ki a japánkert sajátos formája, szelleme.

Az öt őselem az energia öt különböző megnyilvánulása. A Feng Shui Forma Iskola szerint először a Sárkány (fa) készült el, majd az elemek egymást teremtő ciklusa alapján a többi állatképződmény: Főnix (tűz), Kígyó (föld), Tigris (fém) és Teknőc (víz).

A varázskert a japán kertépítészet szárazkert és tókert stílusjegyeit ötvözi. Gondozása állandó gyomlálással, szakszerű metszéssel, és száraz időszakokban bő locsolással jár. Egy ilyen kert építése nemcsak fizikai, de jócskán szellemi munka is.

“A japánkert sajátos kiegészítői a szép kövek és a gránitlámpa”

talaj
A japánkert talaja enyhén savas kémhatású (6,5 Ph). Jó, ha sok lombot és fenyőforgácsot keverünk bele, mivel a tűlevelű növények eleve savanyítják a talajt maguk körül. A tó vizét a 25 centiméter vastag fakéreg réteg adja. Ez megtartja a nedvességet, amiért a fenyőfélék gyökérrendszere hálás.

energetika
Legalább 3-5 év, mire beáll a kert energetikája. Ezt is folyamatosan ápolni kell. Nem mindegy az sem, hogy melyik napszakban látogatjuk: reggel egy virágokkal, örökzöldekkel teli kert látszatát kelti, míg az esti órákban a finom energetikájú, láthatatlan lények jelenléte is érzékelhető.

vágykő
A Boldogok szigetén található az úgynevezett vágykő, amely a pozitív vágyak megerősítésére szolgál. A vágykő és a kert csak közvetíti az emberi szándékot, de nem képesek azt beteljesíteni. Többet nem tehetnek, hiszen önmagukban csak egy bálvány és egy kedvező energiákkal telített környezet.