Varázskert Budafokon

Varázskert Budafokon

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Megálmodója és kivitelezője, Jakab Zoltán Csaba csak varázskertnek hívja azt a mintegy száz négyzetméternyi oázist, amelyet ötödik éve gondoz egy budafoki házrész mögött. A kertet több mint hatvanféle növény, ebből tizenkét fenyőféle díszíti. A növények, a dekorációk és a térrendezés a lélek, a szív, az akarat, a szerelem és a munka életünkben elfoglalt egységét jelképezi.

 

09

 

Olyan patkóformájú kertet képzeljünk el, amelynek déli része nyitott. Itt van az oltár, a hely szellemének odúja. A ráhelyezett sötét lapos és fehér kerek kövek a teremtésre utalnak. A Kígyó területén egy sziget bukkan elő a tóból. A vizet fakéregőrlemény jelképezi, hiszen a víz a japán kert egyik legfontosabb alkotóeleme. Itt, a Boldogok szigetén futnak össze a kert energiái, és innen indul ki minden jótékony hatás. Keleten a zöld Sárkány szerencsét adományoz, jobbján a fehér Tigris erőt ad. Északon a fekete teknős védelemhez, délen a vörös Főnix gazdagsághoz juttat. Területenként az adott állat szeme „őriz”, ezt sajátos formára faragott lámpások jelzik. Ez a komplex kert egy kb. 5000 éves metafizikai rendszert képes megjeleníteni és működtetni a feng shui elvei és a taoista tanok alapján.

Érintőlegesen magyar kertépítő cégek is használják a japán kertek motívumait, a tipikusan japán hangulatú budafoki kertre tulajdonosa mégis a japános megnevezést használja. – Csak japán kertész által, kizárólag Japánban épített kertre mondható a japán jelző. Legalábbis a japán kertépítés ortodox vonala szerint. Jómagam 18 évvel ezelőtt egy szakdolgozat kapcsán találkoztam először a japán kertek kultúrájával. Kezdetben a japán teaszertartásról akartam írni, ám ahogy belemerültem a témába, a teaszertartás lényeges eleme, a teakert egyre jobban elbűvölt. A buddhista főiskola után két évig a kertészeti egyetemen gyarapítottam ismereteimet, míg végül 2005-ben japán stílusban elkezdtem kialakítani a házam előtti teret. Később szert tettem egy nagyobb területre is, amelyen aztán létrejött a varázskert. Alapos talajjavítás után fogtam hozzá a tér kedvező energiaviszonyainak kialakításához.

"Az út szülte az egyet,
az egy a kettőt,
a kettő a hármat,
a három valamennyi létezőt,
mind tartalmazza a hímet és a nőt,
s a láthatatlan lehelet egybeolvasztja ezeket"
Tao Te King 42

A japánkert sajátossága, hogy parányi térben is lehetővé teszi egy tájkép megalkotását. A kert háromnegyed része örökzöldekből áll, a többi lombos, virágos növény. Ezek tudatos elültetéséből és hozzáértő metszéséből alakul ki a japánkert sajátos formája, szelleme.

Az öt őselem az energia öt különböző megnyilvánulása. A Feng Shui Forma Iskola szerint először a Sárkány (fa) készült el, majd az elemek egymást teremtő ciklusa alapján a többi állatképződmény: Főnix (tűz), Kígyó (föld), Tigris (fém) és Teknőc (víz).

A varázskert a japán kertépítészet szárazkert és tókert stílusjegyeit ötvözi. Gondozása állandó gyomlálással, szakszerű metszéssel, és száraz időszakokban bő locsolással jár. Egy ilyen kert építése nemcsak fizikai, de jócskán szellemi munka is.

"A japánkert sajátos kiegészítői a szép kövek és a gránitlámpa"

talaj
A japánkert talaja enyhén savas kémhatású (6,5 Ph). Jó, ha sok lombot és fenyőforgácsot keverünk bele, mivel a tűlevelű növények eleve savanyítják a talajt maguk körül. A tó vizét a 25 centiméter vastag fakéreg réteg adja. Ez megtartja a nedvességet, amiért a fenyőfélék gyökérrendszere hálás.

energetika
Legalább 3-5 év, mire beáll a kert energetikája. Ezt is folyamatosan ápolni kell. Nem mindegy az sem, hogy melyik napszakban látogatjuk: reggel egy virágokkal, örökzöldekkel teli kert látszatát kelti, míg az esti órákban a finom energetikájú, láthatatlan lények jelenléte is érzékelhető.

vágykő
A Boldogok szigetén található az úgynevezett vágykő, amely a pozitív vágyak megerősítésére szolgál. A vágykő és a kert csak közvetíti az emberi szándékot, de nem képesek azt beteljesíteni. Többet nem tehetnek, hiszen önmagukban csak egy bálvány és egy kedvező energiákkal telített környezet.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.