Pezsgő művészi világgal

Pezsgő művészi világgal

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Találkoztam köztéri szobraival, mindig megállítottak. Érdekelt az alkotójuk, mivel Törley Mária a neve! Csak nem a pezsgőgyáros családjából való? Hisz őket – mindenkit a felső tízezerből – lesemmiztek, tönkrezúztak, kitelepítettek. Az nem lehet, hogy ilyen örömöt sugárzó, boldogítóan szép alkotásokat hozzon létre egy diszkriminált Törley. Kiderült, hogy igenis lehet.

 

10

 

A „Hit és zene bronzban” című, róla szóló kis kötet bemutatóján ismertem meg nemrég. Közvetlen volt, szép és fiatal, elegánsan és őszintén derűt sugárzó. Bizonyára ott lehetett a sok barát is, a Törley Zenei Szalon örökös vendégei és mi, az érdeklődők. Itt máris meg lehetett tudni, hogy mátyásföldi villájuk az elegáns negyedben épült – férje Ruszina László családjának sikerült kimentenie az államosítás markából. Azt is, hogy a szecessziós épületet nem mindennapi kert őrzi az ősfenyőkkel együtt, és Mária sok szép szobra is őrt áll előtte. Hogy ő akkor született, amikor a rémséges időszak elkezdődött, s elvették a Törley Pezsgőgyárat, a kastélyaikat, a belvárosi bérházakat, a balatoni nyaralót, és mindjárt ki is telepítették a családot Budapestről. Az ő tudatához még mindez nem juthatott el, hisz ebben az évben született. És az államosítás a szülei méltóságát nem csorbította – ahogyan emlékezik –, a család is egészen jól viselte a helyzetet; össze nem roppantak, sem lelkileg, sem testileg. Ezért lehet olyan egészségesen gazdag az ő művészi világa; köztéri munkái és kisplasztikái is erről tanúskodnak. S az egész Törley családnak nagy erőt adott a keresztény hit. Mária szakrális témái emelkedettek, líraiak és érzelmesek, de tud ő gúnyoros is lenni és frivol, valamint humorral teli.

Ahogy a műteremben szétnézek, meglep, hogy a szokásosnál sokkal nagyobb méretű helyiség, de persze a köztéri szobrok létrehozásához megfelelő tér kell. A szobrászmunka szokásos kellékei, a munkaeszközök ellepik a műtermet, és ez a művészi kavalkád itt, a gipszöntvényekkel, a jó szobrász-szagokkal együtt marasztaló. A kérdésre, hogy miért is lett szobrász, Mária elmeséli, hogy édesanyja tehetséges festői pályája félbeszakadt, és bár nagyon erős egyéniség volt, Rudnay Gyula tehetséges tanítványa, a történelem és a házassága közbeszólt.

S a nagyon erős egyéniségtől különbözni kell. Gyakran különbözik is a következő generáció. Mária már kicsi gyerekként mindenféle kövekből különböző figurákat rakosgatott ki. Borzasztóan érdekelte a térben körültapintható világ. Szerencsém – mondja –, hogy Andrássy Kurta János tanítványa lehettem, ő készített föl a főiskolára, ott pedig Somogyi József volt a mesterem.

R. Törley Mária kifejezetten köztéri szobrász. Több mint ötven műve áll köztereken, középületekben. És figurális szobrász. Jellemzője a keresztény eszmeiség; történelmi személyiségeket is mintáz. Sokszínűségére jellemző még a komolyzene termékenyítő hatása. A villa alagsorába igyekezve a „Mária a kis Jézussal” alkotása előtt kell elhaladni. Bizony ez a mű is megállít. Az alagsorban pedig a zeneszalon a zongorával, s itt rendezte el a művésznő az ismert személyiségekről készített portréit, humoros kisplasztikáit és a zenei témájú szoborkompozíciókat. A cselló itt átalakul kecses és magakellető női figurává, a fúvós hangszerek rámenősen udvarló férfiak, címük: „Szerelmes hangszerek”. És néhány Ezópusz mese humorba és bronzba öntve. Itt a róka ül például a hatalmas sajton, és a holló szeretné elénekelni tőle. Egy másik a kakas, farktollain diadalmasan pózol a nő.

R. Törley Mária szobrászművésznek sem a kitüntetéseit, sem a világ nagyvárosaiban rendezett kiállításait nem tudjuk fölsorolni, de a legutolsó jelentős elismerésnek azért hagytunk helyet: ez pedig a tavaly átvett Magyar Érdemrend Lovagkeresztje.

Belép az ember a kertbe, és megpróbálja tekintetével elérni a fenyők csúcsát. Valahányan az erdőből maradt példányok, legalább százötven évesek. Amikor 1901-ben a házat építették ide, erdőből szakították ki a parcellákat. Mária férje, a házigazda szerepében Ruszina László bemutatja az óriási hársfát is, ami megélt már vagy két évszázadot. Élmény ilyen fák között bolyongani. A szecessziós tornyos Ruszina-villát (amit Paulheim József tervezett, és amelyet a család több tagja lakja) vagy hatszáz négyszögöl kert övezi, de befogadta még a telek időközben az újabb épületet is, a műteremlakást. Itt dolgozik ma Mária.

Egy szökőkúttal találkozom először, a „Kisfiú hallal” kedves figurájával – aminek eredeti alakja a Gellért Hotelben csöndes csobogással fogadja a vendégeket. Ez az alkotótárs férjnek köszönhető, akinek mint harmadik generációs ötvösnek, nem esik nehezére másolatokat készíteni Mária munkáiból. Itt a fák között a közelben az „Ősz” szépséges nőalakja, köténye tele gyümölccsel. A japán akác földig hajló ágaival talán a hatalmas vadgesztenyétől védi magát, kicsi birodalmát. Igazán meglepő a nagyra nőtt öregebb testvér girbe-görbe törzsével, nagy lombsátorával. Alatta stílszerűen ki más bújhatna meg, mint a „Szomorú szűz” szobra. Közelben álldogál még életnagyságnál nagyobb alakban a tragikus sorsú Szent Gellért. Persze számomra a legvonzóbb a hófehér és hatalmas angyal. Úgy ragad magával, mintha élő lenne, a nyíló tűzliliomok között térdel. A Rózsák terén találkozhattam az eredeti angyallal, a templom kertjében, valamint az óbudai sírkertben is.

A Törley család fényűző kastélyából megmaradt pár berendezési tárgy, amit a villa nappalijában örökíthettünk meg; egykori, elefántcsont berakásos japán garnitúra. Finoman cizellált minden darabja. A párizsi világkiállításon rendelték meg a nagyszülők az ezernyolcszázas évek végén. Fölötte eredeti madaras japán kép, selyemhímzés. A biblikus témákon keresztül nagy hatással volt a művészre Dante Isteni színjátéka. Több változatban földolgozta a témát. Képes volt megörökíteni a mennyország kapuját és a poklot is. A legkiemelkedőbb talán „A Purgatórium kapuja”, és nem csak azért, mert 1996-ban Ravennában a Nemzetközi Dante biennálé szenátusának díját nyerte el, hanem mert mint kisplasztika is a monumentalitás érzetét kelti.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.