Pezsgő művészi világgal

Pezsgő művészi világgal

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Találkoztam köztéri szobraival, mindig megállítottak. Érdekelt az alkotójuk, mivel Törley Mária a neve! Csak nem a pezsgőgyáros családjából való? Hisz őket – mindenkit a felső tízezerből – lesemmiztek, tönkrezúztak, kitelepítettek. Az nem lehet, hogy ilyen örömöt sugárzó, boldogítóan szép alkotásokat hozzon létre egy diszkriminált Törley. Kiderült, hogy igenis lehet.

 

10

 

A „Hit és zene bronzban” című, róla szóló kis kötet bemutatóján ismertem meg nemrég. Közvetlen volt, szép és fiatal, elegánsan és őszintén derűt sugárzó. Bizonyára ott lehetett a sok barát is, a Törley Zenei Szalon örökös vendégei és mi, az érdeklődők. Itt máris meg lehetett tudni, hogy mátyásföldi villájuk az elegáns negyedben épült – férje Ruszina László családjának sikerült kimentenie az államosítás markából. Azt is, hogy a szecessziós épületet nem mindennapi kert őrzi az ősfenyőkkel együtt, és Mária sok szép szobra is őrt áll előtte. Hogy ő akkor született, amikor a rémséges időszak elkezdődött, s elvették a Törley Pezsgőgyárat, a kastélyaikat, a belvárosi bérházakat, a balatoni nyaralót, és mindjárt ki is telepítették a családot Budapestről. Az ő tudatához még mindez nem juthatott el, hisz ebben az évben született. És az államosítás a szülei méltóságát nem csorbította – ahogyan emlékezik –, a család is egészen jól viselte a helyzetet; össze nem roppantak, sem lelkileg, sem testileg. Ezért lehet olyan egészségesen gazdag az ő művészi világa; köztéri munkái és kisplasztikái is erről tanúskodnak. S az egész Törley családnak nagy erőt adott a keresztény hit. Mária szakrális témái emelkedettek, líraiak és érzelmesek, de tud ő gúnyoros is lenni és frivol, valamint humorral teli.

Ahogy a műteremben szétnézek, meglep, hogy a szokásosnál sokkal nagyobb méretű helyiség, de persze a köztéri szobrok létrehozásához megfelelő tér kell. A szobrászmunka szokásos kellékei, a munkaeszközök ellepik a műtermet, és ez a művészi kavalkád itt, a gipszöntvényekkel, a jó szobrász-szagokkal együtt marasztaló. A kérdésre, hogy miért is lett szobrász, Mária elmeséli, hogy édesanyja tehetséges festői pályája félbeszakadt, és bár nagyon erős egyéniség volt, Rudnay Gyula tehetséges tanítványa, a történelem és a házassága közbeszólt.

S a nagyon erős egyéniségtől különbözni kell. Gyakran különbözik is a következő generáció. Mária már kicsi gyerekként mindenféle kövekből különböző figurákat rakosgatott ki. Borzasztóan érdekelte a térben körültapintható világ. Szerencsém – mondja –, hogy Andrássy Kurta János tanítványa lehettem, ő készített föl a főiskolára, ott pedig Somogyi József volt a mesterem.

R. Törley Mária kifejezetten köztéri szobrász. Több mint ötven műve áll köztereken, középületekben. És figurális szobrász. Jellemzője a keresztény eszmeiség; történelmi személyiségeket is mintáz. Sokszínűségére jellemző még a komolyzene termékenyítő hatása. A villa alagsorába igyekezve a „Mária a kis Jézussal” alkotása előtt kell elhaladni. Bizony ez a mű is megállít. Az alagsorban pedig a zeneszalon a zongorával, s itt rendezte el a művésznő az ismert személyiségekről készített portréit, humoros kisplasztikáit és a zenei témájú szoborkompozíciókat. A cselló itt átalakul kecses és magakellető női figurává, a fúvós hangszerek rámenősen udvarló férfiak, címük: „Szerelmes hangszerek”. És néhány Ezópusz mese humorba és bronzba öntve. Itt a róka ül például a hatalmas sajton, és a holló szeretné elénekelni tőle. Egy másik a kakas, farktollain diadalmasan pózol a nő.

R. Törley Mária szobrászművésznek sem a kitüntetéseit, sem a világ nagyvárosaiban rendezett kiállításait nem tudjuk fölsorolni, de a legutolsó jelentős elismerésnek azért hagytunk helyet: ez pedig a tavaly átvett Magyar Érdemrend Lovagkeresztje.

Belép az ember a kertbe, és megpróbálja tekintetével elérni a fenyők csúcsát. Valahányan az erdőből maradt példányok, legalább százötven évesek. Amikor 1901-ben a házat építették ide, erdőből szakították ki a parcellákat. Mária férje, a házigazda szerepében Ruszina László bemutatja az óriási hársfát is, ami megélt már vagy két évszázadot. Élmény ilyen fák között bolyongani. A szecessziós tornyos Ruszina-villát (amit Paulheim József tervezett, és amelyet a család több tagja lakja) vagy hatszáz négyszögöl kert övezi, de befogadta még a telek időközben az újabb épületet is, a műteremlakást. Itt dolgozik ma Mária.

Egy szökőkúttal találkozom először, a „Kisfiú hallal” kedves figurájával – aminek eredeti alakja a Gellért Hotelben csöndes csobogással fogadja a vendégeket. Ez az alkotótárs férjnek köszönhető, akinek mint harmadik generációs ötvösnek, nem esik nehezére másolatokat készíteni Mária munkáiból. Itt a fák között a közelben az „Ősz” szépséges nőalakja, köténye tele gyümölccsel. A japán akác földig hajló ágaival talán a hatalmas vadgesztenyétől védi magát, kicsi birodalmát. Igazán meglepő a nagyra nőtt öregebb testvér girbe-görbe törzsével, nagy lombsátorával. Alatta stílszerűen ki más bújhatna meg, mint a „Szomorú szűz” szobra. Közelben álldogál még életnagyságnál nagyobb alakban a tragikus sorsú Szent Gellért. Persze számomra a legvonzóbb a hófehér és hatalmas angyal. Úgy ragad magával, mintha élő lenne, a nyíló tűzliliomok között térdel. A Rózsák terén találkozhattam az eredeti angyallal, a templom kertjében, valamint az óbudai sírkertben is.

A Törley család fényűző kastélyából megmaradt pár berendezési tárgy, amit a villa nappalijában örökíthettünk meg; egykori, elefántcsont berakásos japán garnitúra. Finoman cizellált minden darabja. A párizsi világkiállításon rendelték meg a nagyszülők az ezernyolcszázas évek végén. Fölötte eredeti madaras japán kép, selyemhímzés. A biblikus témákon keresztül nagy hatással volt a művészre Dante Isteni színjátéka. Több változatban földolgozta a témát. Képes volt megörökíteni a mennyország kapuját és a poklot is. A legkiemelkedőbb talán „A Purgatórium kapuja”, és nem csak azért, mert 1996-ban Ravennában a Nemzetközi Dante biennálé szenátusának díját nyerte el, hanem mert mint kisplasztika is a monumentalitás érzetét kelti.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}