Pezsgő művészi világgal

Pezsgő művészi világgal

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Találkoztam köztéri szobraival, mindig megállítottak. Érdekelt az alkotójuk, mivel Törley Mária a neve! Csak nem a pezsgőgyáros családjából való? Hisz őket – mindenkit a felső tízezerből – lesemmiztek, tönkrezúztak, kitelepítettek. Az nem lehet, hogy ilyen örömöt sugárzó, boldogítóan szép alkotásokat hozzon létre egy diszkriminált Törley. Kiderült, hogy igenis lehet.

 

10

 

A „Hit és zene bronzban” című, róla szóló kis kötet bemutatóján ismertem meg nemrég. Közvetlen volt, szép és fiatal, elegánsan és őszintén derűt sugárzó. Bizonyára ott lehetett a sok barát is, a Törley Zenei Szalon örökös vendégei és mi, az érdeklődők. Itt máris meg lehetett tudni, hogy mátyásföldi villájuk az elegáns negyedben épült – férje Ruszina László családjának sikerült kimentenie az államosítás markából. Azt is, hogy a szecessziós épületet nem mindennapi kert őrzi az ősfenyőkkel együtt, és Mária sok szép szobra is őrt áll előtte. Hogy ő akkor született, amikor a rémséges időszak elkezdődött, s elvették a Törley Pezsgőgyárat, a kastélyaikat, a belvárosi bérházakat, a balatoni nyaralót, és mindjárt ki is telepítették a családot Budapestről. Az ő tudatához még mindez nem juthatott el, hisz ebben az évben született. És az államosítás a szülei méltóságát nem csorbította – ahogyan emlékezik –, a család is egészen jól viselte a helyzetet; össze nem roppantak, sem lelkileg, sem testileg. Ezért lehet olyan egészségesen gazdag az ő művészi világa; köztéri munkái és kisplasztikái is erről tanúskodnak. S az egész Törley családnak nagy erőt adott a keresztény hit. Mária szakrális témái emelkedettek, líraiak és érzelmesek, de tud ő gúnyoros is lenni és frivol, valamint humorral teli.

Ahogy a műteremben szétnézek, meglep, hogy a szokásosnál sokkal nagyobb méretű helyiség, de persze a köztéri szobrok létrehozásához megfelelő tér kell. A szobrászmunka szokásos kellékei, a munkaeszközök ellepik a műtermet, és ez a művészi kavalkád itt, a gipszöntvényekkel, a jó szobrász-szagokkal együtt marasztaló. A kérdésre, hogy miért is lett szobrász, Mária elmeséli, hogy édesanyja tehetséges festői pályája félbeszakadt, és bár nagyon erős egyéniség volt, Rudnay Gyula tehetséges tanítványa, a történelem és a házassága közbeszólt.

S a nagyon erős egyéniségtől különbözni kell. Gyakran különbözik is a következő generáció. Mária már kicsi gyerekként mindenféle kövekből különböző figurákat rakosgatott ki. Borzasztóan érdekelte a térben körültapintható világ. Szerencsém – mondja –, hogy Andrássy Kurta János tanítványa lehettem, ő készített föl a főiskolára, ott pedig Somogyi József volt a mesterem.

R. Törley Mária kifejezetten köztéri szobrász. Több mint ötven műve áll köztereken, középületekben. És figurális szobrász. Jellemzője a keresztény eszmeiség; történelmi személyiségeket is mintáz. Sokszínűségére jellemző még a komolyzene termékenyítő hatása. A villa alagsorába igyekezve a „Mária a kis Jézussal” alkotása előtt kell elhaladni. Bizony ez a mű is megállít. Az alagsorban pedig a zeneszalon a zongorával, s itt rendezte el a művésznő az ismert személyiségekről készített portréit, humoros kisplasztikáit és a zenei témájú szoborkompozíciókat. A cselló itt átalakul kecses és magakellető női figurává, a fúvós hangszerek rámenősen udvarló férfiak, címük: „Szerelmes hangszerek”. És néhány Ezópusz mese humorba és bronzba öntve. Itt a róka ül például a hatalmas sajton, és a holló szeretné elénekelni tőle. Egy másik a kakas, farktollain diadalmasan pózol a nő.

R. Törley Mária szobrászművésznek sem a kitüntetéseit, sem a világ nagyvárosaiban rendezett kiállításait nem tudjuk fölsorolni, de a legutolsó jelentős elismerésnek azért hagytunk helyet: ez pedig a tavaly átvett Magyar Érdemrend Lovagkeresztje.

Belép az ember a kertbe, és megpróbálja tekintetével elérni a fenyők csúcsát. Valahányan az erdőből maradt példányok, legalább százötven évesek. Amikor 1901-ben a házat építették ide, erdőből szakították ki a parcellákat. Mária férje, a házigazda szerepében Ruszina László bemutatja az óriási hársfát is, ami megélt már vagy két évszázadot. Élmény ilyen fák között bolyongani. A szecessziós tornyos Ruszina-villát (amit Paulheim József tervezett, és amelyet a család több tagja lakja) vagy hatszáz négyszögöl kert övezi, de befogadta még a telek időközben az újabb épületet is, a műteremlakást. Itt dolgozik ma Mária.

Egy szökőkúttal találkozom először, a „Kisfiú hallal” kedves figurájával – aminek eredeti alakja a Gellért Hotelben csöndes csobogással fogadja a vendégeket. Ez az alkotótárs férjnek köszönhető, akinek mint harmadik generációs ötvösnek, nem esik nehezére másolatokat készíteni Mária munkáiból. Itt a fák között a közelben az „Ősz” szépséges nőalakja, köténye tele gyümölccsel. A japán akác földig hajló ágaival talán a hatalmas vadgesztenyétől védi magát, kicsi birodalmát. Igazán meglepő a nagyra nőtt öregebb testvér girbe-görbe törzsével, nagy lombsátorával. Alatta stílszerűen ki más bújhatna meg, mint a „Szomorú szűz” szobra. Közelben álldogál még életnagyságnál nagyobb alakban a tragikus sorsú Szent Gellért. Persze számomra a legvonzóbb a hófehér és hatalmas angyal. Úgy ragad magával, mintha élő lenne, a nyíló tűzliliomok között térdel. A Rózsák terén találkozhattam az eredeti angyallal, a templom kertjében, valamint az óbudai sírkertben is.

A Törley család fényűző kastélyából megmaradt pár berendezési tárgy, amit a villa nappalijában örökíthettünk meg; egykori, elefántcsont berakásos japán garnitúra. Finoman cizellált minden darabja. A párizsi világkiállításon rendelték meg a nagyszülők az ezernyolcszázas évek végén. Fölötte eredeti madaras japán kép, selyemhímzés. A biblikus témákon keresztül nagy hatással volt a művészre Dante Isteni színjátéka. Több változatban földolgozta a témát. Képes volt megörökíteni a mennyország kapuját és a poklot is. A legkiemelkedőbb talán „A Purgatórium kapuja”, és nem csak azért, mert 1996-ban Ravennában a Nemzetközi Dante biennálé szenátusának díját nyerte el, hanem mert mint kisplasztika is a monumentalitás érzetét kelti.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Átadták a Nemzeti Táncszínházat

Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. A Nemzeti Táncszínház a hazai táncszíntér legfontosabb központjaként 2001 óta szolgálja a magyar kultúrát, befogadó színházként az intézmény közel negyven magyar, professzionális társulattal dolgozik együtt. A néptáncon át a klasszikus balettig, a társas tánctól a kortárs táncon keresztül az interaktív gyermekelőadásokig, műfaji sokszínűséggel kívánja fenntartani a táncszínházba járó közönség érdeklődését. Évente közel 300 előadást mutatnak be, hazai előadásaik éves nézőszáma megközelíti a százezer főt. A közel hétezer négyzetméteres Nemzeti Táncszínházat ZDA Zoboki Építésziroda tervei alapján a Millenáris Park E épületében, a volt GANZ művek egykori ipari épületéből alakították ki, új főhomlokzattal és előcsarnokkal. A beruházás munkái 2014-ben kezdődtek, a kivitelezésre kiírt legjobb pályázatot a ZÁÉV Építőipari Zrt. nyújtotta be. A beruházás összköltsége 4.6 milliárd forint volt. A beruházás során létrehoztak egy 368 főt befogadó nagytermet, 120 fős kistermet, két próbatermet, kamaratermet, valamint a hozzá kapcsolódó kiszolgáló helyiségeket és öltözőket. Az épületben helyet kapott még egy hangstúdió is, és egy szezontól függetlenül folyamatosan nyitva tartó kávézó. A napjaink legmodernebb technikai elvárásainak megfelelő, kifejezetten táncelőadásokra tervezett épület nagytermében speciális színpadot és mobil nézőteret alakítottak ki, Red Dot Design-díjas székekkel. A tervezők célja kettős volt: egyrészt kiemelni a meglévő ipari műemléképület erényeit, másrészt úgy alakítani át a teret, hogy az megfeleljen a táncszakma szerteágazó jelenlegi és jövőbeli igényeinek is. Az egybefüggő, pillérek nélküli előcsarnok felett kapott helyet a térben lebegő kisterem. A különleges mérnöki megoldásnak köszönhetően a terem csonka kúpként lóg be az előcsarnok fölé: a termet tartó 1500 tonnás vasbeton szerkezethez közel 200 tonna betonacélt építettek be, a tartók geometriáját finoman lekövető fa-álmennyezet pedig 13 ezer darab faelem felhasználásával készült. Fotó forrása: Hlinka Zsolt {igallery id=4799|cid=1011|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

A Közlekedési Múzeum új épülete

A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A kormány döntése értelmében a Közlekedési Múzeum régi városligeti épülete újjáépítését követően a Magyar Innováció Házának ad majd otthont, az ország egyik leglátogatottabb múzeumának számító Közlekedési Múzeum új épületét pedig a volt Északi Járműjavító Dízelcsarnokának bővítésével hozzák létre. A terület közvetlenül kapcsolódik az egykori járműjavító úgynevezett Eiffel-csarnokában már épülő Opera Műhelyházhoz. E két beruházás együttesen Budapest legnagyobb barnamezős kulturális városfejlesztése, amely a mintegy hét hektáron megvalósuló programjával alapvetően változtatja meg a Kőbánya és a belváros közötti jelenlegi rozsdaövezetet, és néhány év alatt új közösségi és kulturális központtá alakul át. A legkorszerűbb kiállítástechnológiával újjáépített üzemcsarnok különleges helytörténeti és építészeti emlék marad, ám ezzel a funkcióváltással véglegesen bekapcsolódik a főváros vérkeringésébe és Budapestet a nemzetközi múzeumi élet élvonalába helyezi. A pozitív változás a környező városrészek felértékelődését is magával hozza, ami hosszú távon előmozdíthatja Kőbánya egészének megújulását. További fontos cél volt, hogy a múzeum ne csak a családoknak szóljon, hanem szakértőknek is - jegyezte meg. Kristin Feireiss azt mondta: a nyertes pályamű egy olyan kiemelkedő alkotás, amely egyesíti egyetlen épületkomplexumon belül a történelmet, a jelent és a jövőt. A szintén zsűritag Pieter Jonckers, a belga nemzeti vasúti múzeum igazgatója úgy fogalmazott: a nyertes terv lenyűgözte őket, "bátorságot mutatott, nyíltságot, ambíciót, becsvágyat, valamint vízióval is rendelkezett". Budapest, Magyarország és a világ megérdemli ezt a múzeumot, amely "elképesztő, lélegzetelállító hely lesz" - jelentette ki. Képek forrása: Diller Scofidio {igallery id=4799|cid=1016|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Miért lelkesedünk 2019-ben?

Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Napról napra szaklapok, dizájnerek és influencerek kínálnak egyedi és a szüntelen megújulás szükségességét hirdető megoldásokat egy-egy felmerülő kérdésben. Egyre erőteljesebb azonban az a réteg, aki pontos célját megfogalmazva nyugalmat és tudatosságot keres a viszonylag gyorsan változó enteriőrtrendek között. 2019-ben azonban az Ambiente dizájner kutatói szerint létezik egy közös nevező, amely a fenntarthatóság – természetközeliség – újrahasznosíthatóság metatrendje lesz. Az Ambiente 2019 három nagyon fontos kategóriára osztott trendjei elsősorban azt mutatták be, hogy a közös nevezővel létrehozott eredmények milyen attraktívak és változatosak lehetnek. 1. Ízléses rezidencia A tökéletes szaktudással, kifogástalan kivitelezéssel, gazdag színekkel, érzéki anyagokkal, tiszta vonalakkal és tökéletes arányokkal létrehozott nyugodt, időtlen elegancia trendje. A kiválasztott kedvenc darabok egyszeri alkotások, pontos célok mentén készültek.Minden kifinomult, elegáns, árnyalt, érzéki, ugyanokkor nem szokványos. A legtöbbet használt anyagok a nemes fák, a bőr, abouclé, a bársony, a velúr és a porcelán. Felületekben pedig a színes üveg, a dombornyomott, csiszolt, strukturáltfa és fémfelületek kapnak központi szerepet. 2. Csendes, nyugodt környezet Természetes, diszkrét, puha, lágy, szemlélődésre hívó, nyugtató enteriőr. Egyszerűen szép környezet, ahol a természetes, egyszerű, egyben hasznos termékek kielégítik a nyugalomra és az őszinteségre vágyók igényeit,a lágy színek pedig hozzájárulnak a stresszmentesített otthonhoz. Az anyagok és a kreativitás tiszteletben tartása mind a tervezés, mind a gyártás során nagy jelentőséggel bír.A természetes alapanyagokatkísérleti modern és hagyományos kézműves technikákkal kombináltan dolgozzák fel. Az enteriőr jellemző textíliái a gyapjú, a selyem, a kender és a vászon, valamint a fa, kő, szalma, agyag és kerámia gyakran az újrahasznosítás eredményei. A környezet fenntartható, innovatív, egyszerű és őszinte.   3. Örömteli enteriőr A stylingnak ezekben az enteriőrökben óriási a szerepe: mint önkifejezés merész színkombinációkkal és a véletlenszerű felfedezés varázsával alkot. A homogenitásnak, egységességnek itt nincs esélye. A dolgok rendezetlen módon keverednek, és játékosan a változatosságot ünneplik kompromisszumtól mentesen és örömtelin. Minden színes, vidám, élénk, gondtalan, merész, kicsit őrült, játékos és spontán. A minták keveréke ugyanolyan szokatlan, mint az anyagok sokfélesége: a botanikai motívumok, a geometriai és a túlméretezett figurák, a vintage nyomatok, illusztratív kárpitok és az innovatívan újrahasznosított műanyagok frissítő és meglepő módon párosulnak.A környezet kreatív, sokoldalú, nem szokványos, illusztrált, virágos, mintás és élénk. Japanstyle szekció Külön figyelemre méltó volt a kiállítás Japanstyle szekciója, amely szokatlan anyagkombinációival, felületeivel szerkesztőségünket levette a lábáról! A japán kultúrából idén bőven töltekezhetett a közönség. Színekben az algaszínek (norizöld), a cseresznyevirág, a cseresznyefa vörösesbarna árnyalatai, az alumíniumszürke, a szénfekete, a yamabuki sárga és a khaki szilvaszín, felületekben a nori alga felületéhez hasonló préselt, fémesen csillogó tört felületek – különösen alumíniumból és papírból – hódítottak és vonultak végig a különböző szekciókon. A kiállítás kiemelt partnere India volt, akik egyedi kézműves technikáikkal készített textiljeikkel, fém és fonott áruival vonzották a látogatókat. A Mi Otthonunk kedvenc dizájnere Pravinsinh Solanki indiai formatervező volt, aki kézműves, ragasztás és illesztés nélküli fából faragott és hasított vállfáival lenyűgözött bennünket! Élmény volt a madarak inspirálta remekműveket kézbe vennünk!   {igallery id=4799|cid=1013|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}