A többinél derekabb törpe

A többinél derekabb törpe

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A mai építésztársadalomban a szerénység ritka erény. A megalomániás építtetői álmok ütköznek az „építész-művészek” megalomán önmegvalósítási szándékával, míg végül közösen hullatnak könnyeket torzszülött gyermekeik felett. Úgy tartja a mondás: az orvos hibái a sírba szállnak, az építész legfeljebb repkényt ültethet a falak tövébe. Ez a veresegyházi épület repkénnyel, vagy anélkül a szolid és szelíd, ám igényes egyszerűséget hirdeti.

 

 

A cím lehetne ez is: Éva és György, két nagyon szerény ember. Külön-külön ismertem meg őket, akkor még messze voltak egymástól, aztán egyszer együtt jöttek szembe a körúton. És azóta is együtt vannak, körülvéve négy kivételesen nagy szemű gyermekkel. Együtt tervezik a házaikat, komolyan és szerényen.

 

Minden feladatban más és más a kihívás - a hely, az adottságok, az igények eltérő építészeti megoldásokhoz vezetnek. Házaikat nézegetve mégis az volt az érzésem, ugyanazt látom, vagy pontosabban: ugyanannak a regénynek a fejezeteit olvasom. Az azonosság az ő esetükben nem egyformaságot jelent, egyáltalán: nem formai kategória. A megfogalmazás igényessége, a feladattal szembeni alázat és az ebből adódó építészeti eszközök következetes alkalmazása teszi beazonosíthatóvá családi házaikat.


 

E veresegyházi épületet Éva testvére birtokolja családjával. Családon belül tervezni nem mindig egyszerű feladat - ahogy jó ismerősök munkáját méltatni sem az. Nyitottság és őszinteség mellett szükség van némi távolságtartásra is. Viszont szerencsés dolog, ha egy lakóteret férfi-nő páros tervez, pláne, ha a leendő lakók is párban, gyerekkel élnek. A férfiasan egyoldalú építészeti logikát ellensúlyozza a női praktikum, az esetlegesen túlzó nőies csapongásokat a férfias szűkszavúság. Itt ez a feltétel maradéktalanul teljesült, egészséges kompromisszum köttetett. A családfő egyébként még a jelenleginél is egyszerűbb épületet szeretett volna, de végül győztek az asszonyok, így született a szerény, de otthonos ház.

  • veresegyhaz01
  • veresegyhaz02
  • veresegyhaz03


 

Az adottságok eleve nem tettek lehetővé bombasztikus építészeti megoldásokat. A telkek helyén valaha mezőgazdasági művelés folyt, a beépítés határozott rendezési elképzelés alapján történt. A házsorok földszint plusz tetőteres épületekből állhattak, utcával párhuzamos tetőgerinccel. A két utcára néző telek egyik oldalán a városépítészeti szándék szerint csak gyalogosforgalmat engedtek volna meg (az élet ezt persze felülírta), ide került a ház bejárata. A tájolás is ezt indokolta, a kertre néző homlokzat így egész nap élvezi a napsütést. Az épület alaprajza L alakú, az utcára merőleges oldalszárny biztosítja a kert intimitását. Az utcai szárnyba kerültek a hálószobák, míg az egymással összefüggő, mégis térben jól elkülönülő helyiségsorként kialakított konyha-étkező-nappali együttese a kert felé alkot tengelyre felfűzött térsort. Ezt a tengelyt az ablakok és ajtók elhelyezése hangsúlyozza, a konyhából a kert végéig, a gépkocsibehajtóig ellátni. Az összenyitottság ellenére nincsenek kihasználatlan terek, az egyes helyiségek önállóan funkcionálnak, mégis megmarad a tágasság érzete. Az étkezőből lépcső vezet a tetőtérbe, ennek megvilágításáról tetősíkban elhelyezett ablak gondoskodik. Nagy erénye a háznak a fények takarékos és ésszerű beengedése a lakótérbe. Persze épp ilyen lényeges tervezési szempont a lakhatóság, a jó bútorozhatóság és a meghittség érzetének megteremtése is. Utóbbi manapság gyakran háttérbe szorul, fontosabb, hogy a tekintet szabadon szárnyaljon a padlótól a mennyezetig, saroktól sarokig érő üvegfalakon át a végtelenbe. Befelé nézni nem divat. Ez a ház viszont befelé él. Részletei átgondoltak, akár az építészek tervezték, akár a háziak alakították; a kettő együtt működik.

 

A lakótérbe zökkenőmentesen illeszkedik a család egyéniségéből fakadó berendezkedés; a bútorok azt a vonalat képviselik, ami a skandináv dizájn eredeti vonzerejét adta - a természetes anyagok használatából adódó, időtálló egyszerűséget. Az egyéni ízt elsősorban a jól megválasztott, különleges színek adják, amelyek egy-egy kiemelt falfelületen megjelenve, vagy épp a konyhabútor frontjaként félreérthetetlen egyéniséget kölcsönöznek a lakótérnek. A lépcső falának narancs színe a szürkéskék konyhabútorral, a modern vonalú kályhában égő tűz vöröse a zöld fallal alkot kellemes kontrasztot, míg a hálókban a zöld és kék megnyugtató párosa dominál. S hogy mindez élénk extravagancia helyett melegen otthonos együttessé érik, az nem utolsósorban az épített környezet túlzásoktól mentes, természetes anyag- és formahasználatán múlik, az étkező fa födéme, a téglakémény, a fából készült nyílászárókon át feltáruló teraszok fa- és kőburkolatai mind ugyanazon a hangon szólnak. Ebbe a harmóniába illeszkednek a képek és a tárgyak: ismerős festőtől és jó üzleti érzékkel rendelkező galériástól származó festmények, szobrok, üvegkompozíciók, az Operaház felújításából megmentett tűzoltócsővég és a legifjabb családtag kézműves remekei. Mindez együtt - számomra, nagy gyűjtögető számára - irigylésre méltóan visszafogott kompozícióban.

 

S az épület, mint okos doboz rejti magában e kincseket, külső megformálásával finoman utalva arra, ami bent sejthető. Elöl-hátul egy-egy hangsúlyos elem: az utca felől az igényesen, ámde szerényen formált bejárat a háromszögletű tetőablakkal, a kerti homlokzaton az íves ablakszem, amely mértéktartóan kiemeli a házat a semlegességből. A téglapárkányok, az osztás nélküli, típus méretű nyílászárók félreérthetetlenül jelzik: magamutogató fennhéjázás helyett átgondolt értékrendre számítson a látogató.

Az épülethez méltó egyszerűséggel megfogalmazva: György és Éva névjegye ez a ház, amely arról szól, hogyan lehet erőlködés nélkül, de komoly szellemi befektetéssel, az építtető felesleges anyagi megterhelése nélkül minőséget létrehozni. Ahogy egy bölcs és egyszerű felnőtt-gyerek, Weöres Sándor megfogalmazta: könnyű, könnyű / törpék között / óriásnak lenni, / de nehéz és jobb, / ha törpék között / derekabb törpe vagy / a többinél.

Gál Éva, Kubinyi György építész
Tervezőasztal
Gál Éva 1989-ben az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola Magasépítés szakán, férje, Kubinyi György 1995-ben az Iparművészeti Egyetem (most MOME) Környezettervező szakán végzett. Cégük, az Archimedia Bt. 1998-ban alakult, építészeti, belsőépítészeti tervezéssel, valamint interaktív CD-k programozásával és arculattervezésével foglalkozik.
Hitvallásuk szerint a családi ház tervezése nem az építészeti önmegvalósítás terepe. Egy család otthonát megtervezni annyit jelent: harmonikus életteret létrehozni az együtt élők számára. Olyat, amivel könynyen azonosulhatnak.



Aki a nívót garantálta
Építész
Gál Éva, Kubinyi György
Archimedia Bt.
Tel.: 30/555 1413, 30/680 4088
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
www.archimedia.extra.hu

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.