Otthonunk a Villa Rustica

Otthonunk a Villa Rustica

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Legyen az ember bár nagyapa vagy dédszülő, soha nem késő megtalálni a tökéletes otthont. S ha ez egy régi épület felélesztésével és jó ízlésű emberek találkozásával jár, akkor a romantikus otthonkaland az egész család életét szebbé teheti. A balatoni kúria és vendéglátóink története épp erről szól.

otthonunkavillarustica 720


A csopaki villa tornácán jókedvű társaság nosztalgiázik. János és Nóra a tulajdonosok – akik itt élő gyermekeik és unokáik miatt a Tisza-partról költöztek az eleinte nyaralónak szánt épületbe. Antal Kinga a felújítást tervező lakberendező, Kozma Gábor és Viktória hivatásos bútormentők és jómagam, mint enteriőr-Dj. Mindenkinek van élménye a kivitelezés egy évéről, a közös munka pillanatairól.
– Amikor megláttuk az ingatlant, azonnal tudtuk, hogy ezt kerestük! – kezdik a múltidézést a házigazdák. – A telek gyönyörű fekvése, a balatoni panoráma, mögöttünk a Péterhegy elnyúló erdői és a kőből épült Balaton-felvidéki stílusú, szép formájú, kellően tágas ház alkalmas lehet akár több generáció együttélésére. Másnap újra megnéztük gyermekeinkkel együtt, és már akkor eldöntöttük, hogy nem nyaraló, hanem családi ház lesz belőle. Ahhoz viszont, hogy állandó lakhelyként funkcionáljon, belül teljes felújításra volt szükség. Ennek megtervezéséhez, a belső tér egységes kialakításához szakember segítségére gondoltunk. Stílustanácsadónk, Böjtös Kinga ajánlására felkértük Antal Kinga lakberendezőt, és eljutottunk a zalai Asztalosfabrikhoz, akik régi bútorok felújításával foglalkoznak.
– Megfogott a ház hangulata, de a sötét tónusú, múltidéző beltér változásért kiáltott… – veszi át a szót Antal Kinga, aki az ökoszemléletű, értékmentő lakberendezés híve – azonban kiderült, hogy számos dolog nem menthető, így az ablakok, burkolatok cserére szorultak. Az antik bútorokat látva elhatároztuk, hogy részben a bennük rejlő értékek, részben a korábbi tulajdonosok iránti tisztelet miatt megtartunk, felújítunk, amit lehet. Az egész munkafolyamat során meghatározó volt a táj és a környezet, hiszen a Villa Rustica néven emlegetett egykori lakóház és gazdasági terület történetének, építtetőinek is utánanéztek Nóráék. Így a rusztikus miliőt megőrizve haladtunk, de a funkciók átrendezésével és személyre szabásával korszerűbb, világosabb, derűsebb otthont alakítottunk ki, külön összkomfortos lakosztállyal a dédnagymama és Jánosék részére, valamint a gyerekek és unokák fogadására.

– Régi, vastag, sötétbarna zománcfesték-rétegű gerendázat és ajtók vártak bennünket sok-sok négyzetméteren – idézik az első vizitet Gábor és Viktória, a bútorfestők –, amelyet csiszolás nélkül festettük le két réteg Annie Sloan krétafestékkel, „Original” színben. Egyszerre világos, levegős, könnyű tér született! A nappali beépített barokk stílusú bútorainál a visszafogott elegancia volt a cél, így esett a választás a „Chateau grey” tónusra, amely a fehér falakkal gyönyörű harmóniát alkot. A belső nyílászárókat „Paris greyre” festettük, majd az éleket felcsiszolgatva előhívtuk bennük a múltat. Imádtuk megrendelőink nyitottságát erre a látványos festési technikára és vagány hozzáállásukat az üde színekre.
– Felújított gyönyörű házunkban már másfél éve lakunk, és nem tudunk betelni a táj szépségével – zárja a beszélgetést Nóra, a háziasszony. – Ahogy a szőlők közötti bevezető magánúton megérkezünk a kapunkhoz, és elénk tárul a hatalmas kék tavon ringatózó vitorlások látványa, a távolban a Tihanyi Bencés Apátság … szinte hihetetlen, hogy ez a miénk! Megérte vállalni a felújítás nehézségét, az egy évig tartó utazgatást, majd a költözést a Tisza parttól a magyar tengerhez.

  

Munkáimban az értékmentő otthonteremtés és az ökotudatos gondolkodás kéz a kézben jár megrendelőim elképzeléseivel.

otthonunkavillarustica portre

Antal Kinga
lakberendező

A közös gondolkodás eredménye – amelyben a felnőtt gyermekek is részt vettek – a felújított és az új bútorok összhangja. A berendezés során számolni kellett a család előző otthonából magukkal hozott bútoraival, dísztárgyaival is.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.