Gáz, áram vagy fa?

Játék a színekkel
A társasházzá alakítás előnye, lépései, költsége
Hálószobai titkok

Mivel fűtsünk az idei télen? A rezsiköltségek sarokszámai ismertek: gázból 1729 m³-t, áramból 2523 kWh-t fogyaszthat egy háztartás az eddigi energiaárakon, ezeket az éves mennyiségeket túlfogyasztva azonban brutális rezsiszámlák jönnek. Így hát sosem volt még ekkora aktualitása az alternatív fafűtéseknek, mint az idén lesz. 

Az energiaárak drasztikus emelése a háztartásokat arra sarkalja, hogy a fűtésienergia-fogyasztással több lábon álljanak a túlfogyasztás elkerülése érdekében. A drágulás leginkább a hagyományos fűtési rendszerrel rendelkező, nagy alapterületű, többgeneriációs hagyományos fűtésű családi házakat érintené, de erre vonatkozóan a kormányzat lépett az együtt élő családok tetemes számláinak mérséklése érdekében. A távhős panelek mentesítve vannak piaci ár alkalmazása alól a fogyasztásuktól függetlenül, a társasházak a lakásszámmal megszorozhatják a támogatott áron biztosított gázmennyiséget, amivel nagyjából ki is jönnek a gázszámlából. A korszerű új épületek sincsenek bajban, hiszen a külön villanyórával és „H” tarifás elszámolással rendelkező, hőszivattyús fűtésű épületek is a korábbi alacsony áron kapják a fűtéshez szükséges energiát, bármennyit is fogyasszanak.

De mennyibe kerül valójában?

Nagyon nehéz összehasonlítani az egyes energiahordozókból megtermelhető hőenergia fajlagos költségét, ezért megpróbálunk egy kicsit segíteni a jó döntés érdekében. A fűtési hőenergiát nemcsak a felhasznált primer energia ára befolyásolja, hanem nagymértékben függ az energiafelhasználást végző fűtőberendezés működési elvétől és állapotától is. De nézzük először a primer energiákat, hiszen ezeket sem könnyű összehasonlítani, az eltérő mértékegységek miatt. Átszámítva, közös alapokra és egy táblázatba foglalva, íme:

A táblázatból látszik, hogy eddig a földgáz ára kevesebb, mint a harmadába került a nappali áramnak, és hogy a hőszivattyús kedvezményes tarifa is többszöröse volt a földgáz árának. Most viszont ez teljesen megváltozik, ha átkerül az épület a „piaci” kategóriába, akkor még nappali árammal is olcsóbb lesz fűteni, mint gázt használni. Ez nagyon nehéz dolog, különösen hazánkban, mert itthon évtizedek óta kizárólag a gázra alapozzuk az ország fűtését.

Az épületek több mint 95 százalékában van gáz, és a többi lehetséges fűtési módot az egyszerű olcsó földgáz miatt teljesen elhanyagoltuk. A fűtőberendezések egyedi tulajdonságai is jelentősen befolyásolják a megtermelt fűtési hő árát. A tisztán elektromos fűtések között nincs lényegi különbség, egy elektromos fűtőpanel, elektromos padlófűtés, olajradiátor, esetleg egy hősugárzó a bevezetett elektromos energia 100 százalékát alakítja hővé, a hőszivattyú viszont képes 1 egység bevezetett villamos energia felhasználásával 3-4 egység hőenergiát kinyerni a kültérből. Természetesen az egyes készülékek hőleadása között komoly különbségek vannak, így emiatt a helyiség egyenletes kifűtését az elektromos fűtőpanelek sokkal jobban megoldják, mint például az olajradiátorok. Azaz, ha éves szinten nézzük a működését, akkor jó közelítéssel számíthatunk 2,5-ös COP értékkel (ez az érték azt mutatja meg, hogy éves szinten használva a berendezést a felhasznált villamos energiának hányszorosát tudja fűtési hőenergiaként az épületbe pumpálni).

Számításba véve egy fűtésre is alkalmas, korszerűnek mondható split klímakészüléket is, amit legtöbb esetben normál nappali árammal használnak a háztartások, gázkészülékeknél megvizsgálva egy legfeljebb átlagos műszaki állapotú, hagyományos nyílt égésterű kazánt, valamint egy korszerű kondenzációs készüléket a hozzá tartozó radiátoros fűtési rendszerrel, az alábbi eredményeket kapjuk (a táblázatból kiolvasható, hogy melyik fűtőberendezéssel mennyibe kerül 1 kWh fűtési hőenergia előállítása).

Ha a táblázatot böngésszük, akkor azt láthatjuk, hogy ha beleférünk a támogatott primer energiamennyiségbe, akkor továbbra sem lesz komoly ösztönzés a fűtési mód korszerűsítésére, hiszen a tisztán elektromos fűtés kivételével nagyon jelentős megtakarítást nem lehet elérni egyetlen új fűtőberendezés alkalmazásával sem. Azonban, ha nem férünk bele a kormány által meghatározott átlagos fogyasztásba, akkor azonnal gondolkodni kell valami megoldáson. A megoldásnak két alapvető módja rajzolódik ki. A hagyományos gázkazános háztartásoknak érdemes kazáncserében gondolkodni, amennyiben az éves gázfogyasztásuk az elmúlt télen nem haladta meg a 2200 – 2300 m³-t, mert akkor egy korszerű berendezéssel képesek lesznek a támogatott energiamennyiségbe beleférni. Más esetben viszont a fűtési energiafelhasználás szétosztásában kell gondolkodni.

Az adatokból az látszik, hogy a hőszivattyús fűtési rendszer lesz a leggazdaságosabb, azonban egy hőszivattyú beépítése padlófűtést, mennyezetfűtést igényel, a hőszivattyús rendszer ára többszöröse egy kazános rendszer árának, így az átállás, nagy beruházást, és még nagyobb felfordulást okoz a házban. Azt gondolom, hogy ez a megoldás egy komplett lakásfelújítás során kerülhet szóba. Feltételezem, hogy felújításkor egyre inkább kötelező része lesz a lakásfelújításoknál a hőszivattyús rendszerek kiépítése. Lényegesen kisebb beruházással és felfordulással jár a split klímák beépítése, amelyek a „piaci” kategóriában is képesek a fűtési hőt a hagyományos kazán árának harmadáért megtermelni.

Megoldás lehet még a fatüzelés?

A hagyományos gázkazános fűtési rendszereket az éves 1729 m³-es fogyasztás elérése után nem érdemes használni, de az ezen felüli fűtés biztosítására nem csak az elektromos áram használata lehet az egyetlen üdvözítő megoldás, sokan az áramfogyasztásnál sem férnek bele a támogatott keretbe. Vannak olyan energiahordozók a „H” tarifás hőszivattyús áramon kívül, amelyeket korlátlanul vásárolhatunk, áruk nem növekszik a fogyasztás mértékétől. Hazánkban ez elsősorban a tűzifa és a szén. A nagy, korszerűtlen családi házakban, amelyeket igazán sújt a rezsiárak ugrásszerű emelkedése – sok esetben még rendelkeznek szilárd tüzelésű kazánnal, cserépkályhával, vagy ha nincs is, akkor egy fáskazánt legtöbb esetben egész egyszerűen lehet a meglévő fűtési rendszerhez illeszteni.

Mitől függ a tűzifa fűtőértéke?

Nincs két egyforma fa, nemcsak a fajtában van különbség, de minden egyes fa más környezetben nő fel, eltérő mennyiségű nedvességhez jut, és más tápanyagokat kap a talajból. Ezek mind befolyásolják a fűtőérékét, de a feldolgozás módja is nagymértékben változtatja a fűtési tulajdonságokat. A törzsnek nagyobb a fűtőértéke, a vékonyabb ágaknak alacsonyabb, a nedvességtartalom pedig akár le is felezheti a hasznosan kinyerhető hő mennyiségét, mert a fa csak akkor kezd el égni, ha a nedvességtartalmát elpárologtatta. Nagyon fontos tehát a tüzelő jó kiválasztása, megfelelő tárolása, szárítása. A tűzifa ideális a fűtésre, ha nedvessé tartalma 15-20 százalékra süllyed, ehhez körülbelül egy fél év tárolásra van szükség, ezért a rutinos tűzifa-felhasználók mindig a következő évi tüzelőjüket veszik meg, és egy egész éven át tárolják a fáskamrában.

A kályha- és kandallókínálatban nem könnyű eligazodni, a kiindulópont a kifűtendő légtérfogat és a készülék névleges teljesítménye. Az ún. Clean Burn kivitelű öntöttvas kályhák optimalizált égése a füstgázok és a felszálló szilárd részek kétszeres égetésén alapszik, a másodlagos égetésnek köszönhetően akár 40 százalékos a tüzelőanyag- megtakarítás. Nincs ellenőrizetlen légáramlást, így a fűtési idő teljesen megrakott tűztér, fojtott légáramlás esetén eléri a 8 órát.

A fafűtés ára

Korántsem olyan egyszerű meghatározni a fafűtés árát, mint a villanyét vagy a gázfűtését. A szilárd tüzelésnél a fűtőanyagnak nincs egységes ára, lehet a fát köbméterre, erdei-köbméterre, súlyra is venni, nem mindegy az sem, hogy rönkbe, fűrészelve, frissen vágottam, helyszínre szállítva vagy akár a fatárolóba behordva hozzák-e. Kellő rutin kell ahhoz, hogy a sok lehetőség miatt az embert ne csapják be, és valóban jó áron tudjon tüzelőhöz jutni. Időközben elindult az állam hatósági áras tűzifaprogramja, amelyben a lakosság maximált áron juthat tűzifához. Eszerint az állami erdőgazdaságoknál megtermelt hengeres tűzifa ára egységes, háztartásonként legfeljebb 10 erdei köbméter mennyiségben: a keménylombos köbméterenként 30 ezer forintba, a lágylombos, valamint a fenyőtűzifa 19 000 forintba kerül. Az átvételi pontról a szállításról és feldarabolásáról a vásárlónak kell gondoskodnia, amely jelentősen növelheti a költségeket.

A jó állapotú száraz, vegyes tűzifa fűtőértékét 4 kWh/kg-ra véve a primer energia ára 12 Ft/kWh. A szilárd tüzelésű fűtőrendszerek hatásfoka eltérő, a legrosszabb hatásfokkal az úgynevezett lemezkályhákkal lehet fűteni – ezek se kályhák, se kandallók, de vészhelyzeti megoldásként persze be lehet vetni őket. A modern öntöttvas kályhákban, kályhakandallókban jól elnyújtható az égés, a jól megépített cserépkályhák sokáig tartják a meleget. Általánosságban elmondható, hogy a szilárd tüzelésű fűtőrendszerek hatásfoka többnyire nem kiemelkedő, a kéményen keresztül sok hő távozik, az égés közben keletkező korom, kátrány lerakódik a kazánban, ami tovább csökkenti a hatásfokot. Ezért a fűtésre felhasználható hőenergia ára a veszteségeket beleszámolva 25 Ft/kWh alá nem tud menni, sőt, ha rosszul vásárolunk vagy friss fát kell használniuk tüzelésre, könnyen felszökik az ár a kétszeresére. Ezen túlmenően a szilárd tüzeléssel sok munka is van, favágás, behordás, számos készülék állandó felügyeletet igényel, és ha kizárólag fával fűtünk, folyamatos a vele való foglalkozás, akár éjjel is fel kell kelni, ha reggelre meleget akarunk a házban.

Mi lesz a jövő?

Az energiaárak befagyasztása nyilvánvalóan nem lehet hosszú távú megoldás, feltételezhető, hogy a támogatott mennyiségek is időről időre változnak. Mindezekhez a háztartásoknak a következő években fel kell készülniük, és ez egyértelműen abba az irányba mutat, hogy a fűtési energiafajta tekintetében minden háztartásnak több lábon kell állnia, és úgy fűteni, hogy az az aktuális energiaáraknak éppen a legmegfelelőbb legyen.

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop