A nyílászáró, mint szakkifejezés, az épületek külső és belső ablakainak, ajtóinak, kapuinak és üvegfalainak gyűjtőneve. Ezeken árad be a természetes fény és a friss levegő az épületekbe, rajtuk keresztül juthatunk be a szobába, de ha becsuktuk őket, akkor a szomszédos tértől egyben el is választottuk magunkat.
Nyílászárókat tervezhetünk fából, fémből, műanyagból, valamint ezek kombinációiból. A fa, mint ősidők óta használt építőanyag, természetes szépségével, szívósságával, könnyű megmunkálhatóságával, valamint jó hőszigetelő képességével sokáig uralkodó volt és marad is az ablakok, ajtók készítésénél. Hátrányuk, hogy nem megfelelő alapanyag felhasználásakor nedvesség hatására hajlamosak a vetemedésre, csavarodásra, valamint állandó nedvesség esetén a korhadásra, azaz a gombásodásra.
Tömbösített fából
A régi asztalosmesterek a fát gondosan válogatták, évekig pihentették, szárították, hogy felvegye a környezet természetes nedvességét, majd csak az egészséges, egyenes faanyagot használták fel. Ez az út napjainkban már nem járható.
Az igényes nyílászárók ma tömbösített faanyagból, azaz több elemből ragasztott szerkezetből, többnyire hosszirányban fogazással toldva készülnek. A vetemedés ilyen szerkezeteknél gyakorlatilag kizárható. Lakásépítéskor külső ablakoknak, ajtóknak csak az ilyen anyagból készültek ajánlatosak.
Leggyakoribb alapanyag puhafából a lucfenyő, magasabb igényekhez a borovi és a vörösfenyő, melyek gyantatartalmuk miatt a nedvességnek jobban ellenállnak. Még nagyobb szilárdságúak a keményfából, különösen a tölgyfából készülő szerkezetek, ez természetesen az árukban is megmutatkozik.
A farostlemez borítású belső ajtók ideje lejárt, olcsó árukra a mázolás jelentős költségét is rá kell számolni, a laminált felületűek már elfogadhatóbbak, de újabban MDF (préselt faadalékú) belső ajtók kaphatók. Ezek a lapok anyagukban profilozottak és gyárilag festett felületűek.
A fa ablakok és ajtók rendszeres karbantartást igényelnek, a felületkezelést – ami lehet a fa textúráját láttatni hagyó lazúrfestés – átlagban 5 évenként fel kell újítani.
Lakóépületnél a finoman erezett fa nyílászárók az igazán esztétikusak.
Fém – nagy üvegfelületeknél
A fém szerkezetek – itt az acél és alumínium jöhet szóba – szilárdsága igen magas, nem vetemednek, azonban hőszigetelő képességük nagyon rossz, és az acél ráadásul nedvesség hatására erősen rozsdásodik. Külső nyílászáróként akkor elfogadhatóak, ha úgynevezett hőhídmentes kivitelűek, ami azt jelenti, hogy két rétegből készítik, és a külső-belső oldalt jó hőszigetelő tulajdonságú anyaggal (általában műanyag) kapcsolják össze. Fém szerkezetű nyílászáró tervezésének lakóháznál ott van létjogosultsága, ahol a jelentős szilárdság kihasználható, az üvegfelületek nagyméretűek, és keskenyebb profilokkal könnyed esztétikai hatást szeretnénk elérni (üvegfalak, télikertek).
Az acélszerkezeteket korrózió elleni alapozással és mázolással, vagy ráégetett festéssel (szinterezés) kell védeni a rozsdásodás ellen, mely szintén rendszeres karbantartást igényel.
Az eloxált alumíniumfelület időtálló, sérülés esetén azonban körülményes a javítása.
Műanyag – esztétikailag semleges
A műanyag szerkezet szilárdsága és hőszigetelő képessége megfelelő, nem vetemedik, a fény károsító hatásának anyagminőségtől függően többé-kevésbé ellenáll. Az alapanyag legjellemzőbb tulajdonsága ezért az úgynevezett UV állóság. Az olcsóbb, beltéri műanyag ajtók UV állósága általában alacsonyabb, ami azt jelentheti, hogy idővel az anyag elöregszik, megrepedezik. A normál, kültéri szerkezeteknél ez később (a tervezett élettartamkor) következik be.
A műanyag ablakok és ajtók karbantartást nem igényelnek, az esetleges sérülések javítása azonban – nyom nélkül – nem megoldható. Esztétikai szempontból semlegesnek tekinthetők.
Előnyök – egyesítve
A vegyes szerkezeteknél az anyagok jó tulajdonságainak a vegyítésére törekszenek. Fa és alumínium kombinációja esetében a belső oldal fa szerkezetű, hogy a fa melegsége és tapintása belülről érvényesüljön, a külső réteg pedig az időjárásnak jobban ellenálló alumíniumból készül. Az acél és műanyag vegyítésekor az acél nagyobb szilárdságát használják ki a nagyobb méretű, ugyanakkor karcsúbb ablak, ajtó készítése érdekében.
Hő- és hangszigetelés, légzárás
A külső ablakok és ajtók hő- és hangszigetelésénél jelentős tényező az üvegezés fajtája és vastagsága. Cikkünkben a hőszigetelő üvegezésű nyílászárókról szólunk, a közelmúltban gyakori, ma elvétve használt kétrétegű, kapcsolt gerébtokos, vagy az egyesített szárnyú ablakokat pusztán megemlítjük. Bár tulajdonságaik megfelelő alapanyag és légzáró profil felhasználása esetén a közhiedelemmel ellentétben nem rosszak, a többletanyag-felhasználás azonban gazdaságtalanná teszi őket.
A hőszigetelő üveg két, vagy többrétegű üvegtáblából áll, melyeket alumínium, vagy műanyag távolságtartó közbeiktatásával ragasztanak össze. A bezárt, esetenként légritka térbe páramegkötő anyagot (pl. szilikagél) helyeznek, esetleg nemesgázzal töltik fel.
A többrétegű üveg hőszigetelő tulajdonsága a következőktől függ:
– az üvegezés vastagsága és az üvegrétegek száma;
– a légréteg vastagsága;
– a légteret kitöltő anyag tulajdonsága;
– az üveg felületére esetlegesen felvitt hővisszaverő anyag tulajdonsága.
A hőszigetelő képesség az üvegvastagság, a rétegek száma és a légréteg vastagságának növelésével nő (a légréteg növelése csak egy bizonyos határig emeli a hőszigetelő értéket). Légritka tér, vagy nemesgáz (kripton) feltöltés, valamint hővisszaverő felületbevonat alkalmazása szintén javítja a hőszigetelést.
A hőszigetelő tulajdonságra jellemző szám, a „k“ hőátbo-csátási tényező minél kisebb, annál jobb a szerkezet hőszigetelő képessége. Külső nyílászárók esetében a mai szabványoknak megfelel, ha 1,5 W/m2K alatt van.
A nyílászárók hangszigetelése arányosan nő a tokszerkezet, üveg és légrés vastagságával, az üvegrétegek számával, valamint a tömítettség mértékével. A kapható nyílászárók a hangszigetelés alapkövetelményeit kielégítik. Fokozott hangszigetelés csak egyedileg tervezett és gyártott szerkezettel érhető el. Ezek általában többrétegűek, változó üvegvastagságokkal és úgynevezett hangcsapdákkal, tervezésükbe akusztikus szakembert vonnak be.
A külső ablakok és ajtók másik fontos tulajdonsága a légzárás. Tökéletes zárásra nincs szükség, sőt káros. Ha ugyanis a helyiség ún. filtrációs légcseréje az ablak résein keresztül nem biztosított, a levegő állott lesz, és szellőzés hiányában a páralecsapódás és penészedés veszélye is megnő. Már kapható külön (akár elektronikusan is) szabályozható résszellőzővel ellátott ablak is.
Vasalatok, nyitási módok
A vasalatok az ajtók és ablakok nyitó-záró szerkezeteit, a pántokat, zárakat, kilincseket és kilincscímeket (zárólemezek) jelentik. Minőségük határozza meg, hogy az ajtók és ablakok megfelelően záródnak-e, utólag be lehet-e állítani őket, nem szakadnak le akár kis terhelésre, és jelentősen befolyásolják az esztétikumot is.
Ablakoknál és erkélyajtóknál gyakori a rejtett bukó-nyíló vasalat, használatakor mi választhatjuk meg, hogy teljesen kinyitjuk az ablakot, vagy szellőztetéshez bukó állásra állítjuk. Ez igen praktikus, mivel szellőztetéskor az ablak nem lóg be a szobába, és huzat hatására sem csapódik be. Még praktikusabb a szellőző állással is ellátott vasalat. Alárendelt helyiségbe megfelel az egyszerű bukó ablak is. Belső ajtóknál ne sajnáljuk a költséget az állítható pántokra és a műanyag ütköző profilra.
Tolóajtókhoz csak jó minőségű vasalatot érdemes beépíteni – ez drágább, mint maga az ajtó -, mert idővel nem fog záródni, vagy beszorul. Sajnos, nagyméretű teraszkapcsolat csak ilyen szerkezettel tökéletes. Harmonikaajtót elsősorban belső térkapcsolat esetén (kültér felé csak bizonyítottan jó minőségűt) építsünk be.
Garázsajtónak beváltak a szekcionált, felfelé, vagy oldalra tolódó kapuk. Ha a garázs az épület alatt, vagy benne van, megéri ezek közül a hőszigeteltet választani. Igen kényelmesek a motoros, távirányítós változatok.
Külső, bejárati ajtóra legalább három, de inkább öt ponton záródó, sav- és fúrásálló biztonsági zárat használjunk A biztosító legalább két zárhoz ragaszkodik, és jó tudni, hogy a betörők dolgát leginkább a helyesen beépített hevederzár nehezíti meg.
A belső ajtókhoz normál bevéső zár is megfelel, vécéhez és fürdőszobához egyoldali vécézár is kapható, megelőzendő a különböző tolattyúk felszerelését.
Kilincseknél és kilincscímeknél, ha módunk van rá, kerüljük az olcsó, eloxált alumíniumot, mivel hamar lekopik, és nem nyújt túl szép látványt. Esztétikus, ha az összes ajtón és ablakon egységes anyagú és formájú króm, nikkel vagy réz felület jelenik meg, óvakodva a túlzott díszítésektől, melyek tisztíthatatlanok.
Hozzászólások