Év Háza 2021 eredményhirdetés

Lakásbiztosítás – számoljunk kalkulátorral!
Csodaszarvas a Régi posta utcában
Sokrétű stúdiószigetelés Tektalannal

Elegáns sasadi villa és a sok hazai és nemzetközi elismeréssel büszkélkedő MOME Campus lett idén az Év Háza. Az építészeti közélet rangos elismerése, az évtizedes hagyományra visszatekintő független Év Háza-pályázat díjait gálaest keretei között adták át a Symbol Budapestben. A helyszínről élőben közvetített eseményt több százan követték az online térben is.

evhaza2021eredmenyhirdetes 720

A 2008-ban újjá élesztett szakmai pályázaton családi ház, kis társasház, valamint középület kategóriában oszt ki fődíjat a zsűri, ami mellett két szakmai és további 5 támogatói díj odaítéléséről is dönt. Sőt, a szervezők második éve a közönség véleményét is megkérdezik.
Idén 13 középület és 29 családi ház került az Év Háza-pályázat elismert szakemberekből álló zsűrijének asztalára. A pályázatot évről-évre a Magyar Építész Kamara, a Magyar Építőművészek Szövetsége szakmai védnökségével írják ki, fenntartását pedig az építőipar legnagyobb gyártóinak együttműködése és támogatása teszi lehetővé.

evhaza2021eredmenyhirdetes 1
Fődíjas épületek
Családi ház kategóriában a fődíjat idén Földes László és Lukács Anna egy téglaburkolatos, elegáns sasadi villa tervezéséért kapta. „Az elmúlt években sok értéket képviselő ügy eltűnt, áldozatául esett a mai világ gyors és néha kegyetlen folyamatainak. És itt nem csupán a vírushelyzetre gondolok, sőt az okok között nem is csupán mindig a hiányzó pénzügyi forrást látom. Ezért is különös fontos, hogy az Év háza pályázatot minden körülmények között sikerült életben tartanunk. Meggyőződésem, hogy a pályázat ma már az állandóságot, az értékállóságot képviseli a magyar építészeti közéletben. Köszönet ezért azoknak, akik ebben partnereink.” – mondta Szoják Balázs az Év háza pályázat kurátora, aki az idei, családi ház kategóriában, a független zsűri által fődíjjal jutalmazott sasadi családi házról mondott értékelésében így fogalmazott: „Egy kiváló, és már többször díjazott építész idén ismét pályázott. És ismét példaértékűt alkotott mindannyiunk számára. Földes László épülete, egy részletekre kiterjedő és kétségkívül alapos tervezési folyamat eredménye. A végeredmény tiszta formáival, minőségi anyagaival és megvalósításával csendes harmóniát hozott létre a kert és a közvetlen és távolabbi környezete között.”

A legjobb középületért járó díjat Csillag Katalinnak és Gunther Zsoltnak, a már sok hazai és nemzetközi elismeréssel büszkélkedő MOME Campus tervezőinek ítélte oda a neves zsűri. A MOME Campus értékelését a zsűri képviseletében Fazakas György, Ybl-díjas vezető építész mondta el az eseményen. „Csillag Katalin és Gunther Zsolt érdeme, hogy az 1954-ben épült főépület tengelyére szervezett új épületegyüttes önálló építészeti karaktere jól illeszkedik a teljes együttesbe, sőt az alkalmazott „kopilit” üvegrendszer még a 60-as 70-es évek ipari épülettervező gyakorlatára is utal. (…) A campusfejlesztés által gyökeresen megújult fizikai környezet, az új intézményi keretek arra késztetik az egyetemi hallgatókat és oktatóikat, hogy egy szabadabb, kreatívabb alkotói légkörben végezzék tanulmányaikat, és képzésük befejezése után világszínvonalú alkotókká váljanak.”

Hét épület kapott különdíjat
Az Év háza pályázat esetében ki lehet jelenteni, hogy a támogatói különdíjak is egytől egyig szakmai díjak, hiszen odaítélésükről szintén a zsűri dönt – ezúttal is 7 ilyen díj talált gazdára.

A következő épületek tervezői vehettek át különdíjat a 2021. évi Év háza pályázaton:

  • Vesmásné Zákányi Ildikó, Szabó Csanád, Vesmás Péter, Sipos György: Móra Ferenc Múzeum És Vár Múzeum, Szeged – a Magyar Építőművészek Szövetségének Szakmai Különdíja
  • Hőnich Richárd, Nagy Péter: Pilisi Len Látogatóközpont, Pilisszentiván – a Magyar Építész Kamara Szakmai Különdíja
  • Álomos Gergely, Bubla Ágnes: családi ház, Szeged – Leier Főtámogatói Különdíj
  • Lenzsér Péter, Jug Mátyás: Média Értési és Oktatási Központ, Sopron – Hella Támogatói Különdíj
  • Szél Norbert: Óvoda-Bölcsőde, Sajószentpéter – Meva Támogatói Különdíj
  • Benczúr László, Weichinger Miklós: családi ház, Budapest – Prefa Támogatói Különdíj
  • Kocsis Barnabás, Kocsis Gáspár: többlakásos társasház, Szentendre – Terrán Támogatói Különdíj

A közönségszavazás eredménye
A szervezők idén is megkérdezték a nagyközönséget. „Érdekes látni, hogy néha mennyire más a szakma és megrendelő véleménye” – mondta Rajki Diána, a mintegy 12 éve a pályázati folyamatot szervező Build-Communication ügyvezetője. Hasonló véleményen van Kiss-Szilágyi Judit a közönségszavazás családi ház kategóriáját támogató OTP Ingatlanpont Kft. országos értékesítési vezetője, aki a díjátadón így fogalmazott: „a közösségi médiában zajló szavazás során kiderült, hogy nem csak a szakma, hanem a nagyközönség számára is fontos a minőségi szemlélet az otthonteremtés minden vonatkozásában, mi pedig örömmel vállalunk szerepet a színvonalas megoldások bemutatásában és népszerűsítésében.”
A középület kategóriában a közönség a Szél Norbert és Varga Gábor által tervezett sajószentpéteri Óvoda-Bölcsőde épületét választotta a legjobbnak, míg családi ház kategóriában Göde Ferenc, a Velencei-tóra szemet gyönyörködtető panorámát kínáló családi háza bizonyult a legnépszerűbbnek. A közönségszavazás megrendezését idén családi ház kategóriában az OTP Ingatlanpont és az OTP Pénzügyi Pont, középület kategóriában pedig az Internorm Ablak Kft. támogatása tette lehetővé.

Minden évben neves zsűri dönt
Nem túlzás azt állítani, hogy a hazai építészeti elismerések tekintetében az Év Háza Bíráló Bizottsága a legrangosabb szakmai grémium. A példamutató építészeti teljesítményeket értékelő zsűribe a hazai építészet legfontosabb szakmai szervezeteinek képviselői mellett minden évben meghívást kapnak az előző években Ybl Miklós-díjjal kitüntetett építészek is.

A zsűri elnöki pozícióját Noll Tamás Ybl Miklós-díjas építész, a Magyar Építész Kamara egykori elnöke tölti be jelenleg. További társelnökök Dévényi Sándor DLA, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, az Év háza pályázat elnöki tisztét 4 évig ellátó szakember, valamint Dr. Hajnóczi Péter DLA, a Magyar Építész Kamara elnöke, Krizsán András DLA, a Magyar Építőművészek Szövetsége elnöke és Szoják Balázs építész, az Év háza díj kurátora. A zsűri szakértő tagjai Tóth Balázs, építész az ÉMI Nonprofit Kft. szakértője, valamint Dr. Tóth Elek, a BME címzetes egyetemi tanára, illetve a 2020-ban Ybl Miklós-díjjal kitüntetett építészek: Csontos Györgyi DLA, Fazakas György, Pirity Attila, Sajtos Gábor DLA, Varga Tamás DLA.

További információ: www.evhaza.hu

Nyertes épületek méltatásai

fodijcsalhaz foldeslaszlo sasadivilla 1
Fődíj, családi ház, kis társasház kategória: Földes László és Lukács Anna – Sasadi villa, Budapest
Méltatást írta: Szoják Balázs, építész, az Év háza díj kurátora

Jól emlékszem az ÉV HÁZA pályázat első éveiben arra, amikor felvetődött, hogy bíráljuk-e az épületeket esetleg az alkotó ismerete nélkül. Hamar elhalt a gondolat. A pályázat gondolatiságából is következik, hogy természetesen – adott esetben – egy alkotó többször is díjazható, hiszen a példaértékű ház, a példaértékű produktum áll a fókuszban. Egy kiváló, és már többször díjazott építész idén ismét pályázott. És ismét példaértékűt alkotott mindannyiunk számára. Földes László épülete, egy részletekre kiterjedő és kétségkívül alapos tervezési folyamat eredője. A végeredmény tiszta formáival, minőségi anyagaival és megvalósításával csendes harmóniát hozott létre a kert és a közvetlen és távolabbi környezete között. A sasadi, nem túl nagy, vízszintes telken pince plusz három szint magas épület született, a kompozíció mégis egyensúlyban van, léptéket tart. Nem túlzó, formálásával néhol láttatni enged, mégis intim. Egyedi aurája és egyénisége van, mégis érzünk benne utalásokat, áthallásokat, melyen nem idegenek a helyszínétől, sőt. Gondolok itt a háború előtti modernista hagyományokra, vagy letagadhatatlan bauhaus-os víziókra. A metszett hasáb tömegszerű forma szoborjellegű karaktert és magas minőségű esztétikát kölcsönöz az épületnek. Érződik az energiatudatosság is az anyagokban, szerkezetekben és a benapozás optimalizálásában is. Nem csupán a fentiek miatt tökéletes ez a ház. Azért tökéletes, mert az esztétikán felül messziről áthatja a racionalitás és a funkció. Biztosak lehetünk hogy az igényes építtető igényeihez precízen illeszkedik. Tágas, de mégsem terjengős. Tiszteletet parancsol, de nem hivalkodik. Halkan példát mutat.

Egyszerűen „perfekcionista”.
Gratulálok az alkotóknak!

Szoják Balázs

fodijkozepulet csillagkatalin momecampus 2
Fotó: Danyi Balázs
Fődíj, középület kategória: Csillag Katalin, Gunther Zsolt – MOME Campus, Budapest
Méltatást írta: Fazakas György, 2020-ban Ybl Miklós-díjjal kitüntetett építész

A MOME campusfejlesztés 2014-2019-ig tartó folyamata első szakasza egy közel 5700 m²-es két épületet magában foglaló technológiai parkot tartalmazott. A MOME One (Műhelyház) 2016-ra, a MOME Two (Média és Műteremház) 2018-ra készült el. Az épületeket Csomay Zsófia és Németh Tamás (CET Budapest) tervezték.
A Műhelyházban tárgy és téralkotási tanulmányok, a Média és a Műteremházban nagy belmagasságú tér, kísérleti labor, fotólabor, filmstúdió, vetítőterem, kerámia és üvegműhelyek szolgálják ki a XXI. századi egyetemi oktatást. A második fejlesztési szakaszban Csillag Katalin és Gunther Zsolt vezetésével két meglévő épület került átalakításra és három új létesítmény jött létre 2019-ben.
A Master épületben az MA képzés és adminisztráció, a Base épületben a BA képzés a MOME Up épületben az innovációs központ a könyvtár és a doktori iskola, a MOME Ground épületrészben pedig az épületeket összekötő közlekedők és a nagy összejövetelek helyszínéül szolgáló nagyterem létesült a kiszolgáló funkciókkal együtt.
A terület legrégebbi épülete a gond-űző villa feltehetően 1845 körül épülhetett, új funkciója akár professzori klubként is jellemezhető.

A campusfejlesztés által gyökeresen megújult fizikai környezet, az új intézményi keretek arra késztetik az egyetemi hallgatókat és oktatóikat, hogy egy szabadabb, kreatívabb alkotói légkörben végezzék tanulmányaikat, és képzésük befejezése után világszínvonalú alkotókká váljanak. Gunther Zsolt korábban a MOME Egyetemen végezte doktori tanulmányait, óraadó oktatóként is dolgozott ott, elmondása szerint a tervezés megkezdésétől a projekt megvalósulásáig kéz a kézben tudtak dolgozni a tervezők az egyetem munkatársaival. Nem kellett győzködni a Megbízót, a magasabb esztétikai értékek vagy a tágasabb, nagyobb belmagasságú flexibilis terek elfogadása érdekében.
Az építészettörténeti előzményeket vizsgálva a 60-70-es évek hatását fedezhetjük fel a MOME One és a MOME Two épületekben. Ez a két sötét téglaburkolatos épület emlékeztet az Iparterv nagyvonalú ipari épületeire (mint pl: a Beloianissz Hiradástechnikai Gyár) tudatosan nem illeszkednek az 1954-ben szocialista realista stílusban főépülethez.

Csillag Katalin és Gunther Zsolt érdeme, hogy az 1954-ben épült főépület tengelyére szervezett új épületegyüttes önálló építészeti karaktere jól illeszkedik a teljes együttesbe, sőt az alkalmazott „kopilit” üvegrendszer még a 60-as 70-es évek ipari épülettervező gyakorlatára is utal. A nagy belső terekhez kapcsolódó kisebb stúdiók közötti kapcsolat, a belső és külső terek napszakokhoz és évszakokhoz igazított átgondolt világítási rendszere teszi magasszintű építészeti alkotássá Csillag Katalin és Gunther Zsolt művét.
Sokat dolgoztak az új épületek homlokzati rétegrendszerének fényáteresztő képesség vizsgálatán, ahogy Ők mondták egy publikációban inspirációt jelentett számukra Moholy-Nagy László fény kísérletei. Kiemelkedő építészeti együttest alkottak, a Bíráló Bizottság egyhangú szavazattal ítélte részükre a Középület fődíjat.

A Bíráló Bizottság nevében is gratulálok.

Fazakas György
Ybl-díjas vezető építész

meszkulondij vesmasne moraferencmuzeum szeged 3
Fotó: Vesmás Péter Pál
A Magyar Építőművészek Szövetségének Szakmai Különdíja: Vesmásné Zákányi Ildikó, Szabó Csanád, Vesmás Péter, Sipos György – Móra Ferenc Múzeum és Vár, Szeged
Méltatást írta: Golda János, a Magyar Építőművészek Szövetségének alelnöke

A Maros torkolatának környéke évezredek óta stratégiai átkelési pont a Tiszán, már az ókorban település volt a folyó-kanyarulat jobb partján. Itt fogadták az Erdélyből szállított létfontosságú sót és aranyat, és szállították tovább a Római Birodalom belsejébe. A tatárjárás után épült négy saroktornyos, nagy kiterjedésű középkori vízivárat a 18. századtól már csak börtönnek használták, az 1869-es nagy árvíz után le is bontotta a város.
Szent Erzsébet gótikus vártemplom, vízi rondella, déli kaputorony, palota, budai kapu, szolnoki kapu…, néhány évtizede Szeged belvárosában sétálgatva nem sejtettük, hogy a Móra Ferenc Múzeum mögötti furcsa kerthelyiség a lebontott középkor vár egyetlen barokk maradványa és a Színház, a Vigadó, a Stefánia egész házsora és a Múzeum is az egykori vár területén, az elbontott téglákból épült fel. Most végre megújult a többhajós téglaboltozatos épület (ha jól tudom, az egykori Mária Terézia kapu) és környezete. Az új, kortárs előépítmény friss múzeumi tárlatokat, a szegedi Nagyárvíz, a Vár és város történetének bemutatását szolgálja. Megduplázták a folyó felőli kőtár területét és hangulatos vendéglátóhelyeket alakítottak ki. A város felőli oldalon új térburkolat mutatja be a több ütemben feltárt Erzsébet templom alapfalait. Az egykori templomhajó lelépcsőzése a 2000-ben felújított Mária Terézia kapuhoz vezet. Megújult a környék teljes zöldterülete a Roosevelt téren, a Móra parkban és a Stefánián is, a várfalak nyomvonalának és déli kapujának burkolati lenyomatával.

A Móra Ferenc Múzeum épületét a millennium idején eredetileg kultúrpalotának szánták és azóta többször átépítették. Most megújult a kiemelt látogatói vezérszint, a fogadótér, a büfé és a kiállítóterület is. Megoldódott a múzeum egyik legfőbb gondja, a megfelelő légállapot és világítástechnika biztosítása. Az új tetőkilátó a földszintről induló csigalépcső legfelső karjának átalakításával szellemesen hasznosítja a padlástér eddig kihasználatlan területét. A timpanon alatti tér alkalmas a vármakett bemutatására, a tetőkilátóból pedig értelmezni lehet a városkép középkori kontúrját.
Augusztusban személyesen is végig-nézhettem a felújított együttest és meggyőződéssel igazolhatom, hogy a hely történeti-kulturális szellemiségét magas színvonalon kifejező, európai minőségű építészeti fejlesztés született Szeged központjában. A MÉSZ különdíjával jutalmazzuk.

Golda János
A MÉSZ alelnöke

mekkulondij honichrichard pilislen 3
A Magyar Építész Kamara Szakmai Különdíja: Hőnich Richárd, Nagy Péter – Pilisi Len Látogatóközpont, Pilisszentiván
Méltatást írta: Dr. Hajnóczi Péter DLA, a Magyar Építész Kamara elnöke

A pilisi len, pilisszentiváni len vagy dolomit len (Linum dolomiticum) a len nemzetségbe tartozó évelő növényfaj. A Pilisszentiván környéki, kb. 10 hektárnyi dolomittörmelékes sziklagyepen, a Kis- és Nagy-Szénás hegy lejtőin él összesen kb. 1.000 példány. Csak Magyarországon előforduló, 1979 óta fokozottan védett növényfaj1.

A Pilisszentiván központjában található Pilisi Len Látogatóközpont annak érdekében épült, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik környezetnevelési bázisává, továbbá a Natura 2000 és védett területeken történő önkéntes természetvédelmi munka szervezésének Budapesthez közeli központjává alakuljon.
A Budai-hegység északi részén, Pilisszentiván, Piliscsaba és Nagykovácsi között elhelyezkedő Szénás hegycsoport élővilágát és a világon egyedül itt élő pilisi lent bemutató interaktív természetvédelmi kiállítás, vetítőterem és kültéri foglalkoztató várja a 28-30 fős csoportokban ide látogató érdeklődőket. Ehhez egy régi községi épület átalakítása, bővítése és teljes körű felújítása volt szükséges.

A település központjában fekvő telket és a rajta álló leromlott állapotú, földszintes, nyeregtetős falusias lakóházat a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága vásárolta meg. Az eredeti elképzelés arról szólt, hogy a meglévő házat kellene felújítani és kicsit kibővíteni. Az egyeztetések során kiderült, hogy a tervezett működésnek jóval nagyobb a helyi szükséglete, mint amit a meglévő házban el lehetne helyezni. Így döntés született a bővítéséről. A tervezett bővítés végül nem egy hozzáépítés a meglévő régi házhoz, hanem egy átlátható, függőlegesen sorolt vörösfenyő elemekkel készült nagyobb ház, ami körbe burkolja falazott épületet, és „a ház a házban” módon magába foglalja. A régi épületet a tervezők teljesen kipucolták, az eredeti nyílászárókat és homlokzati rendjüket megtartva, a földszinten a foglalkoztató tér, a vetítőterem, az előtér, a teakonyha és a vizes blokk kapott helyet. A földszinti bővítményrészben a tornác, és a fedett, az oldalról nyitott kültéri foglakoztatótér épült.
Az emeleten tágas multifunkciós tér, ami diák szállásként is szolgálhat, hozzá kapcsolódó fedett terasz, iroda és vizes blokk található. Puritán, teljesen letisztult, minimalista alaprajzok – japános egyszerűség, tömény funkcionalizmus. Az épület mögött a régi nyárikonyha épület megmaradt, raktár-tároló funkcióval, hasonló módon kezelt homlokzatokkal.
Az épület tömegét meghatározza a nyeregtető terep lejtését követő gerincvonala, a régi épület hófehér vakolt homlokzatai, valamint a vörös fenyőfa lamellák szerkezetek rajzolta, amik szemből nézve átláthatóak, de perspektívában már falfelület érzetét keltik. Az új-régi épület illeszkedik a falusi környezethez, alkalmazkodik a környezetéhez, csak a ház hosszúsága tér el a környező házaktól. A bejárati, utcai főhomlokzati lamellákon stilizált len virágmotívum sejlik fel, messziről jelezve az épület funkcióját.

Az Uniós támogatású projekt szerves részeként megújult a Szénás hegyek három tanösvénye is, a Nagykovácsiból is elérhető Nagy-Szénás és Sisakvirág tanösvény, valamint a Pilisszentivánról induló és oda visszaérkező Jági tanösvény. Ez utóbbi bejárható a Látogatóközpontban kapott tematikus természetvizsgáló hátizsákokkal is.

Gratulálunk a Tervezőknek, az épület az Év Háza 2021 pályázatában a MÉK Különdíját nyerték el.

Dr. Hajnóczi Péter
A MÉK elnöke

leierfotamkulondij almosgergely csalhazszeged 5
Leier főtámogatói különdíj: Álmos Gergely, Bubla Ágnes – családi ház, Szeged
Méltatást írta: Csontos Györgyi DLA, 2020-ban Ybl Miklós-díjjal kitüntetett építész

Az Év Háza-díj kiíróinak célja megismerni és megismertetni a közvéleménnyel a szakmai konszenzus által színvonalasnak ítélt épületeket, a példamutató és követendő építészeti magatartást.
Az Álmos Gergely által tervezett ház a hagyománykövető újításaival vált alkalmassá és méltóvá az e célból alapított díjra.

A szegedi Alsóváros többrétegű hagyományos városszövetére kíván reflektálni az újító szellemű, átriumudvaros ház. A szellemes beépítési módja egyszerre idézi a korábbi díszes oromfalú „napsugaras” házakat, ugyanakkor a jelenlegi utcával párhuzamos gerincre átfordított beépítési előírásoknak is megfelel. Az összekötő elem a Nap és annak járása: a régi házak díszítése és tájolása most egy napfény által átjárt, arra reagáló átriumos beépítésbe transzformálódott át. A ház ezzel a beépítési gesztussal kommunikálja a környezete felé: a hagyománytisztelet nem a felszín didaktikus másolásában, hanem a működés lényegének megértésében és arra alapozott továbbvitelében rejlik igazán.

A gondolat és az üzenet egyszerű és tiszta, akárcsak a szegedi napfényben fürdő egységes fehér épülettömeg, valamint a tradícionális lakóépületek feszes, racionális szerkesztését is átvevő funkcionális elrendezés. Az épület alaprajzi kialakítása takarékos (ami régi-új innovatív gondolat is egyben), valamint a külső és belső terek együttműködésére építő (a helyiségek az elő és hátsóudvarokkal szoros vizuális és funkcionális kapcsolatban állnak és egymást kiegészítik). Álmos Gergely kisvárosi új „mintaházában” kiemelendő a lépték és az arányosság iránti érzék és vonzalom is: a ház tömege puritán archetípus, míg az lebontott részletek finoman (anyagukban) díszítettek: az utcafronton a bontott tégla és a faburkolat esztétikus struktúráinak összeszövésével operál.

A ház, ha elő látásra talán szokatlan is a környezetében, valószínűleg épp a visszafogott mértékletességével és különlegességével lehet példamutató, mely építészeti minőségnek szakmai támogatását remélhetően ez a díj is kiemeli majd.

Csontos Györgyi DLA
Ybl Miklós-díjas építész

hellakulondij lenzserpetermediaertesikp sopron 6
Hella Támogatói Különdíj: Lenzsér Péter, Jug Mátyás – Média Értési és Oktatási Központ, Sopron
Méltatást írta: Varga Tamás DLA, 2020-ban Ybl Miklós-díjjal kitüntetett építész

Sopron egykor villaépületekkel beépített, jellegzetes, meghatározó utcájában létesült egy meglévő épület átalakításával az országos „Bűvösvölgy” program keretében a Médiaértési-oktató központ. Az eddig ismeretlen, kissé utópisztikus program és az épületben elhelyezendő funkciók főleg a fiatal generációk megszólítására alakultak. Jogos elvárás tehát egy ilyen épülettől, hogy a funkcióból eredő introvertáltsága ellenére az építészeti leképezés során mind a belső terek szervezésében, mind a külső-belső megjelenésben erős kortárs viselkedést mutasson. Ezzel az alapvetéssel készült a Lenzsér Péter által tervezett soproni épület is.

Felismerve és megismerve a hely tradicionális értékeit az épület ugyan egy zárt dobozként kerül a romantikus villák közé, mégis arányrendszerét és jellegzetes, egyedülálló ornamentikáját megismerve helyét, léptékét, részletképzését megkérdőjelezhetetlennek érezhetjük. Igaz ez a belső terek kialakítására is, az ott használt anyagok, színek sok izgalmat tartogatnak az épületbe érkező fiatalok számára. Az ifjak fejlődése érdekében ezt az indirekt befolyásolást különösen fontosnak tartom, hiszen ebben a környezetben rövidebb-hosszabb időt eltöltve a környezeti kultúrájuk is bizonyosan jó irányba változik, mindamellett, hogy az érdeklődésüknek kedves területtel csúcstechnológiák között foglalkozhatnak.

A bírálóbizottság a fent említett értékei okán Lenzsér Péter és Jug Mátyás Média értési központ megvalósult épületét a Hella támogatói különdíjában részesítette.

Varga Tamás DLA
Ybl Miklós-díjas építész

mevatamogatdij szelnorbert ovodasajosztpeter 7
Meva Támogatói Különdíj: Szél Norbert, Varga Gábor Óvoda-Bölcsőde, Sajószentpéter
Méltatást írta: Tóth Balázs, építész, az ÉMI Nonprofit Kft. szakértője

Sajószentpéter egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kisváros, Miskolctól 13 kilométerre, a Kazincbarcikai járásban. A 2015-ös adatok szerint 11 679 lakosa volt. Mindezt azok kedvéért idézem, akik nem annyira magabiztosak Magyarország földrajzának ismeretében – mint például én is.

Kedves időtöltés utána olvasni a régebbi adatoknak is. A százharminc évvel ezelőtti Pallas Nagylexikon szerint Sajó-Szent-Péter, így két kötőjellel, nagyközség Borsod vármegye szentpéteri járásában, 3377 magyar lakossal. Van járási szolgabírói hivatali széke, járásbírósága és adóhivatala, vasútállomása, posta- és távíróhivatala, valamint postatakarékpénztára. A lexikon nem tesz említést óvodáról.
A városnak komoly történelmi múltja van, nevezetes egy 1503-ból származó írott magyar nyelvemlék, a Sa-jószentpéteri végzés. A 19. századtól az ipar vált a település motorjává: szénbányákat nyitottak, majd egy üveggyár épült. Sajószentpétert 1989-ben várossá nyilvánították, rá tíz évvel bezárt az üveggyár és ugyanabban az időben szűnt meg a bányák művelése is. A munkanélküliség komoly problémává vált. Ismerős törté-net, Magyarország közelmúltja és jelene.
A miskolci Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda és Bölcsőde sajószentpéteri tagintézményeként működik Sajószentpéter első egyházi fenntartású köznevelési intézménye, a 2 csoportos óvoda és 2 csoportos bölcső-de, melynek épületét 2020. szeptember 25-én adták át.
A saroktelken, amelyen az óvoda épült, régebben is állt egy óvodaépület, amelyet azonban leromlott állapota miatt lebontottak. A hely történelmében is hordozza a feladatot. Egy valamirevaló épület igyekszik illeszkedni a környezetéhez, ami persze Magyarországon nem könnyű feladat. Az elmúlt évtizedekben mifelénk finoman szólva is szabadosan értelmezték a szabályokat, az építtetők és bizony a tervezők is kevés érdeklődést mutattak a szomszédok és a közösség érdekei irányában, nem nagyon van mihez igazodni, alkalmazkodni. A sajószentpéteri óvoda tervezői mégsem érezték úgy, hogy „övék a világ”. Az utcafrontra merőleges, oromfalas, földszintes épületekkel kisvárosias, „fogatolt” rendszerű épületegyüttest terveztek, ami az utcák felé nyugodt, kedves léptékű megjelenést nyújt. Ebbe a hangulatos utcaképbe simul a kicsi kápolnát is tartalmazó ház, ami csak eltérő burkolatával és egy egyáltalán nem hivalkodó kereszttel jelzi az építtető kilétét. A hat épület egy játékokkal jól felszerelt, barátságos kertet-udvart keretez. Az épületek színezése alkalmazkodik a használók, a gyerekek lelkéhez, egyszerre informatív és jókedvre derítő.

Jó lehet ebbe az óvodába járni, bár azt hiszem, erről már lekéstem.

Tóth Balázs
építész

prefatamogkulondiaj benczurlaszlocsalhazbp 8
Prefa Támogatói Különdíj: Benczúr László, Weichinger Miklós: családi ház, Budapest
Méltatást írta: Sajtos Gábor DLA, 2020-ban Ybl Miklós-díjjal kitüntetett építész

A 30-as években épült villaépületet vendégházként tervezte újjá Benczúr László és Weichinger Miklós építész. Az eredetileg Szivessy Tibor által tervezte villaépület finoman hordozta, hordozza magán a historizmus és a modern jegyeit.

A klasszicizáló modernista épület egyensúlyát a felújítás nem töri meg, az épület eredeti értékei megmaradnak, továbbra is hirdeti kiegyensúlyozottságát. A hozzáadott mai, kortárs építészeti eszközökkel kiegészített épület a kontinuitás jegyében születik újjá.
A tömegformálás, az értékes részletek, az arányok és a lépték megőrzésre kerülnek. Az új, árkádos terasz az épület eredeti szellemiségét viszi tovább, szerves egységet alkot a megmaradó felújított régivel. A meglévőhöz érzékenyen illeszkedő, mégis érezhetően kortárs hozzáállás az eredeti értékeit növeli. Nem teremt éles kontrasztot és erre nem is törekszik, a változást mégsem tagadja le.
A kert felőli új fedett verandaszerű terasz filigrán tokszerkezetű üvegfallal szinte észrevétlenül képez átmenetet a bent és a kint között. A terasz árkádívei megteremtik a kapcsolatot a régivel, de a változatos sugarú ívosztása révén mai korlenyomatként jelenik meg az épületen.

A belső kialakítás az épület építészeti megjelenésével szoros koherenciában újult meg. Az eredeti átirataként a mai elvárásoknak megfelelve, igényes kialakítással születik újjá. Mind a burkolatok, színek, bútorok időtlensége és a részletek kidolgozottsága a belső összhangját teremtik meg a megújult házzal.

Sajtos Gábor DLA
Ybl Miklós-díjas építész

terrantamogkulondij kocsisbarnabas tobblakasostarshaz sztendre
Terrán támogatói Különdíj: Kocsis Barnabás, Kocsis Gáspár: többlakásos társasház, Szentendre
Méltatást írta: Dévényi Sándor DLA, a Magyar Művészeti Akadémia tagja

Épített örökségünk védelmét az Év Háza pályázat mindenkori zsűrije kiemelt figyelemmel kíséri, legyen szó egy koros épület rehabilitációjáról, vagy védett környezetben történő új építéséről. Esetünkben az utóbbiról van szó, bonyolult helyszíni körülmények mellett épült, két utcára néző, háromlakásos lakóépület a díjazott alkotás.

A kialakult városi szövetbe való illeszkedést, formai alázattal a szerves folyamatosságot követő építészet esetén gyakran felmerül az anakronizmus, vagy az archaizálás gyanúja, esetleg a mára túlhaladott posztmodern gondolatiság vádja. Ez az épület bár átvesz konkrét elemeket a környező épületekből, s tömegalakításával is követi azokat, itt ilyesmiről szó sem lehet; ez az új együttes egyszerűen ős-szentendrei. Szentendrei a gondosan megtervezett, bájos esetlegességeivel, a hely léptékét pontosan ismerő tömegeivel és az építészeti részleteivel is. Alkotói finom érzékkel követik le a léptékváltást a szomszédos, monumentális Szent Péter-Pál templom és a körülötte meghúzódó kicsiny lakóházak között.
A Kucsera Ferenc utcára néző emeletes épületszárny arányos tömege, klasszikus íves udvari kapubehajtója az utca kialakult rendjét követi. Excentrikus helyzete ellenére a kiskapu kubisztikus formáival, kifinomult arányú, érdekes részletképzésével erőteljesen jelöli ki a homlokzat tengelyét. A hagyományos szerkezetű környezetben a nagy kiváltású földszinti üzletportál megjelenése itt is problematikus, de finom tagozatokkal, az áthidalók jól hangolt szintváltásával az alkotók igyekeznek ezt –sikerrel- feledtetni.
A Jakov Ignjatovity utcai földszintes szárny belesimul az utcaképbe, míg a keresztszárny bejárat feletti oromfala az elegáns zárterkélyével vesz részt az utca térszervezésében azzal, hogy az író szobra körül kialakult teresedésen képez meghatározó építészeti hangsúlyt.

Megemlítendőek az ablakok fatáblái, amelyeket szentendrei festőművészek képeinek reprodukciói díszítenek, még egy szálon kapcsolódva ezzel a hely -ezúttal legújabb kori- hagyományához.
Szentendre város építészeti hagyományait követő, a város értékeit példaadóan növelő építészetéért a zsűri az alkotást díjban részesíti.

Dévényi Sándor DLA
A Magyar Művészeti Akadémia tagja

 

 

Ezt követő cikkünk:
Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop