Az alapozás az épület legkevésbé látványos része, amely ugyanakkor számos utólag nehezen, költségesen és csak részletesen kijavítható hiba forrása lehet. Ki nem látott már viszonylag új házon is repedező falakat – Márpedig az alapozás bármilyen problémája az épület homlokzatán vagy belső falain üt ki, repedések formájában. Írásunkban azokra a fontosabb tudnivalókra hívjuk fel az építtetők figyelmét, amelyek a szakemberek számára nyilvánvalóak, de jó, ha az építtetők is tisztában vannak vele.
pozásnak, mint tartószerkezetnek, az épületről állandó terhet kell biztonságosan kiközvetítenie az altalajra. A terhek az épület sajátosságainak megfelelően, változó eloszlásban érkeznek az alapozásra, a talajra viszont az alapozásnak már a lehető legegyenletesebben elosztva kell továbbítania, hiszen a talajok teherbíró képessége egységnyi felületre vonatkoztatva a falak, oszlopok teherbírásának csupán töredék része. Az alapozásnak tehát úgy kell kiközvetítenie az ún. felszerkezet terheit, hogy azokat egyenletesen el is osztja. Az alapozás látható része általában a lábazat magasságáig tart, ezen a szakaszán víz- és hőszigetelési, felületképzési, esztétikai és fagyállósági követelmények is előtérbe kerülnek. Alsó síkját teherbíró talajon, de minimum a fagyhatáron kell kialakítani, ami hazai viszonyaink között a terepszinttől kb. 80 cm mélységet jelent. Anyaga általában beton, ha jelentősebb húzóerőket is fel kell vennie, akkor vasbeton. A XIX. század végéig téglából rakott alapokat is készítettek. A terméskövet mint olcsó helyi építőanyagot a közelmúltig alkalmazták, korábban sárba rakva, később betonban úsztatva. Az alapozás problematikája általában összefügg a talajnedvesség elleni szigeteléssel amely többnyire az alapozás és a felszerkezet közé kerül -, valamint a térszín alatt az épületbe bevezetett gépészeti vezetékekkel. Átlagos talajviszonyok és szokásos teherviszonyok mellett a gyakorlatban kialakult alapozási megoldások biztonságosan alkalmazhatók. Mivel azonban az alaptestek alaprajzi és magassági méreteit az engedélyezési tervdokumentáció nem tartalmazza, ezért az alapozásról minden esetben tanácsos kiviteli tervet készíttetni. Az elkövethető hibák jelentős költségkihatása miatt a legegyszerűbb helyzetben is tanácsos tartószerkezet-tervezőre bízni az alapozás és az egyéb tartószerkezetek: födémek, függőleges teherhordó szerkezet, tetőszerkezet, lépcső kiviteli terveinek elkészítését. A kivitelezés során az alapbetonozás megkezdése előtt a tervezővel vagy a műszaki ellenőrrel feltétlenül ellenőriztetni kell a kitűzés helyességét, a talaj állapotát és teherbírását, az alaptestek vasalását. Az alapozás bármilyen problémája az épület homlokzatán vagy belső falain üt ki, repedések formájában. A repedések mintázata, lefutási iránya, megnyílása (tágassága), ezek időbeli változása a tartószerkezeti szakértő számára olyan információk, amelyek alapján akár alapfeltárások nélkül is következtetni tud az alapozás meghibásodásának helyére, valószínű okaira. Ilyen esetben statikai szakvélemény alapján ajánlott elvégeztetni az elhárítási, javítási és esetleges megerősítési munkálatokat.
Hozzászólások