Házassági vagyonjogi szerződések

Házassági vagyonjogi szerződések

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A házassági vagyonjogi szerződéssel a házasfelek, illetve a házasulandók részletesen szabályozhatják egymás közötti vagyoni viszonyaikat. Bár az intézménnyel szemben egyfajta társadalmi ellenállás, akár még rosszallás is megfigyelhető, tagadhatatlan, hogy napjainkban mind gyakrabban találkozni vele.

hazassagivagyonjogiszerzodesek 720


A közvélemény ellenállása – túl a pszichés okokon és a szerelmi házasság alapelvén – részben abból fakad, hogy a házassági vagyonjogi szerződést új jogintézménynek tartja, noha annak gyökerei a rómaiakig, Magyarországon pedig a középkorig vezethető vissza. A II. világháború végéig a társadalom széles köreiben általánosan elfogadott intézmény volt, és az arisztokratákon túl a polgárság és a falusi lakosság is élt vele.

A vagyonjogi szerződés valós szerepe
A házassági vagyonjogi szerződés megkötésének oka kettős: egyrészt a házasságok jelentős hányada válással végződik, másrészt a házasságkötés időpontja kiltolódott, a házasulandók már jelentős vagyon birtokában vannak, gazdasági tevékenységet folytatnak, amelynek kockázatát a másik fél nem feltétlenül viselné el, illetve annak közös terhe nem is feltétlenül méltányos. A vagyonjogi szerződés ezért egy bontóper során költség-és időcsökkentő, illetve a házasfelek saját üzleti döntéseinek kockázata nem terheli a családi vagyont. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) tételesen meghatározza a házassági közös vagyon és a házastársi különvagyon körét, rendelkezik a vagyonközösséghez tartozó tárgyak használatáról, kezeléséről, a rendelkezésről, a teherviselésről, illetve rendezi a vagyonközösség megszűnését, a közös vagyon megosztását, ideértve az alvagyonok vegyülése folytán előállt megtérítési igények kérdéskörét is. A főszabály nagy vonalakban közismert: az életközösséggel, amelyet házasság követ, házassági vagyonközösség, mint tulajdonközösség jön létre, az életközösség alatt szerzett vagyon a felek közös vagyona. Különvagyonnak minősül az életközösséget megelőzően, valamint később az öröklés, illetve ajándékozás során szerzett vagyon, a személyes használatra szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy, a sérelemdíj, illetve a házastársi különvagyon értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyon helyébe lépő érték. A mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési, felszerelési tárgy helyébe lépő különvagyoni tárgy öt év után válik közös vagyonná. A törvényes vagyonközösségi rendszer mellett vélelem szól, azaz egy jogvita esetén e vélelmet kell megdönteni, amely jelentős költség- és időráfordítással és pszichés teherrel jár. A házassági vagyonjogi szerződés ezen vitás helyzetek rendezésére nyújt világos kereteket.

A szerződés megkötése és módosítása
A házasfelek, illetve házasulandók a házassági vagyonjogi szerződésben gyakorlatilag valamennyi kérdésben szabadon rendelkezhetnek a törvényes vagyonjogi rendszer helyett, biztosítva a család és a házastársak hitelezőinek védelmét is. A szerződés ugyanis harmadik személyekkel szemben csak akkor hatályos, ha azt az országos nyilvántartásba bevezették, vagy konkrét esetben a házasfelek bizonyítják, hogy a velük vagy csak az egyikükkel szerződött harmadik személy tudott a szerződésükről, annak tartalmáról. A szerződéssel tehát a házastársak megőrizhetik vagyonuk felett az önálló rendelkezés jogát, és a hitelezők is tisztában lehetnek követelésük tényleges és valós fedezetével. Garanciális szabályként a szerződést ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy közjegyzői okiratba kell foglalni, a lehető legszűkebb körre szorítva az érvénytelenségi okokat és a megtámadásból fakadó bizonytalanságokat.
A házassági vagyonjogi szerződéssel a házastársak a jelenre vonatkozó ismereteik és vagyonuk birtokában a jövőre nézve rendezik vagyonjogi viszonyaikat. A felek a törvényes rendszer helyett megválaszthatják azt a házassági vagyonjogi rendszert, amely életközösségük tartama alatt irányadó, vagy meghatározott rendeltetésű vagyontárgyaik esetére különböző rendszereket állapíthatnak meg, sőt, külön rendelkezéseket is lefektethetnek. Például a férj vállalkozásának eredményét vagyonelkülönítő rendszerbe utalják, de a családi autóra a törvényes rendszert alkalmazzák, míg megtakarításaikra közszerzeményi rendszert kötnek ki, amelyből levonni rendelik a vagyonelkülönítő vállalkozás eredményét. A Ptk. tehát csak a rendszerek keretszabályait rögzíti, tartalmi kitöltése a felek egyedi körülményeihez, életkörülményeikhez képest történik, s ha a változások indokolják, a felek bármikor módosíthatják, megszüntethetik.

A közszerzeményi rendszer
A választható vagyonjogi rendszerek közül a Ptk. kettőt szabályoz, az ún. szerzeményi közösséget és a vagyonelkülönítés rendszerét. Előbbi a törvényes rendszerhez hasonlóan egyfajta tulajdonközösséget ismer el, és az értéktöbblet elvén alapul. Az életközösség fennállása alatt főszabályként a felek vagyonelkülönítésben élnek, saját vagyonukkal rendelkeznek, azt gyarapítják, azonban az életközösség megszűnésével mindkét házastárs érvényesítheti a másik féllel szemben a keletkezett vagyonszaporulat, azaz értéktöbblet megosztására vonatkozó igényét. Ez a vagyonszaporulat az ún. közszerzemény. Következésképpen a felek alapvagyona érintetlen, de az életközösség megszűnésekor meg kell osztaniuk mint értéktöbbletet. Közszerzemény tehát végső soron az a tiszta vagyoni érték, amely a házastársnak az életközösség megszűnésekor meglévő vagyonában a házastársakat terhelő adósság ráeső részének és a különvagyonának a levonása után fennmarad. Ennek megállapítása során meg kell határozni, hogy mely vagyontárgyakat, terheket és tartozásokat kell különvagyonként figyelembe venni. A különvagyonhoz kell számítani a meglévő különvagyon mellett annak a különvagyonnak az értékét, amit a házastársi életközösség alatt a házastársak a közszerzeményi vagyonra vagy a másik házastárs különvagyonára fordítottak, ez esetben a hiányzó különvagyon megtérítésének csak erre irányuló kifejezett kikötés esetén van helye. A közös adósság adott házastársra eső részét le kell vonni az igényérvényesítéskor meglévő vagyonából, és hasonlóképpen a különvagyont is. Az életközösség megszűnésekor meglévő vagyon közszerzeményi jellegét vélelmezni kell. A házastárs az életközösség fennállása alatt követelheti a közszerzeményből reá eső rész megállapítását, sőt, annak erejéig akár megfelelő biztosíték adását is – például pénz letétbe helyezését –, ha a házastársa az ő tudta nélkül olyan mértékű adósságot halmozott fel, amely a közszerzeményből őt megillető részesedést meghaladja. A biztosítékadástól való elzárkózás esetében a kérelmező házastárs a bírósághoz fordulhat, amely eset a vagyonmegosztással lesz egyenértékű. Fontos szabály, hogy a házastárs nem tarthat igényt a másik házastárs foglalkozásának vagy egyéni vállalkozásának gyakorlásához szükséges vagyontárgyakra és a másik házastárs gazdasági társaságbeli részesedésére akkor sem, ha azok anyagi fedezetének biztosításában részt vett. Egyebekben a házastársat a közszerzeményi vagyon fele illeti meg.

A vagyonelkülönítési rendszer
A vagyonelkülönítő rendszer a közös vagyon lehetőségének a kizárása. Lényege, hogy a házastársak egyikének vagyonszerzése sem hat ki a másik vagyonára, így életközösségük kiemelt gazdasági értelmet nem nyer. A házastársak a vagyonukat önállóan használják, kezelik, egymás tartozásáért a házassági vagyonjog szabályai alapján nem felelnek. Mindez nem jelenti azt, hogy nem vásárolhatnak közös tulajdonú ingatlant, illetve közös károkozóként, örököstársként, kezesként a másikért nem felelhetnek. A vagyonelkülönítő rendszertől függetlenül a család természetéből fakadóan a közös életvitel költségei – közös háztartás, közös gyermek megélhetéséhez, felneveléséhez szükséges kiadások – a házastársak közös terhei maradnak, az ettől eltérő megállapodás semmis.

A szerződés megszűnése
A házassági vagyonjogi szerződés egyoldalúan nem mondható fel, a felek csak közösen, illetve valamelyikük kérelmére a bíróság szüntetheti meg. Visszamenőleges megszüntetésnek sincs lehetősége, kivéve, ha az életközösség még nem kezdődött meg, a szerződés még nem lépett hatályba. Megszűnik a házassági vagyonjogi szerződés, ha megszűnik a házassági életközösség, kivéve, ha annak oka az egyik házastárs halála és a szerződés egyben a házastársak közös végrendelete. Bírósági megszüntetés esetén az együtt élő felek között vagyonelkülönítés lép életbe, az életközösség megszűnésével azonban minden házassági vagyonjogi kapcsolat megszűnik. A nyilvántartásba vett szerződés megszűnését szintén nyilvántartásba kell venni. A szerződés megszűnésekor bármelyik házastárs követelheti az adott vagyonjogi rendszernek és szerződés rendelkezéseinek megfelelő elszámolást, illetve a vagyon megosztását.

Bírósági gyakorlat

  • EBH2011. 2403. Nincs törvényi akadálya annak, hogy a házastársak házassági vagyonjogi szerződésben az egyikük különvagyoni ingatlanának a másikuk különvagyonából törlesztett vételárrészleteire tekintettel annak tulajdoni hányadban történő megtérítéséről rendelkezzenek.
  • BH2011. 337. I. Nem ütközik a jó erkölcsbe a szerződés, ha a közös vagyon, illetve a különvagyon körét a törvénytől eltérően határozza meg.
  • BH2011. 105. A házassági életközösség megszűnése szempontjából a tartalmi elemek egyikének sem lehet önmagában ügydöntő jelentőséget tulajdonítani, hanem azt kell vizsgálni, hogy mikor következett be a házastársak között az ő sajátos együvé tartozásukban az a döntő fordulat, ami végső soron a sajátos együvé tartozásuk végleges felszámolásához vezetett.
  • BH2003. 323. A házassági életközösséget fennállónak kell tekinteni, ha házastársak közt az érzelmi, szexuális kapcsolat és a gazdasági együttműködés megvalósul, de egyikük áttelepüléséig nem laknak együtt. A házassági életközösség ítélkezési gyakorlatban kialakult módon vizsgálatra kerülő elemeinek nem kell együttesen fennállniuk, egyik-másik hiányozhat.
  • BDT2010. 2269. I. Nem ütközik jó erkölcsbe a szerződés, ha a megkötésekor azt a társadalmi megítélés nem minősíti tisztességtelennek. Utóbb bekövetkezett változások a szerződés megítélésekor nem értékelhetők.
  • BH2008. 303. Ha a házastársi életközösség mintegy kétéves különélést követően rövid időre helyreáll, a vagyonközösséget a különélés ideje alatt nem lehet egységesnek és folyamatosnak tekinteni.
  • BH2013. 190. Nem minősül ajándékozásnak, ha a házassági vagyonjogi szerződésben az egyik házastárs az életközösség megszűnése esetére a másiknak lakás vásárlását vállalja, ugyanakkor a szerződés értelmében jelentős ingatlan-- és társasági vagyoni részesedés a különvagyona marad.
  • BH2009. 13. A vagyonelkülönítésre irányuló szerződés nem zárja ki a házastársak közötti ajándék visszakövetelésének lehetőségét, kivéve, ha az egymásnak juttatott vagyoni értékek megtérítéséről kölcsönösen lemondtak.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.