Hővisszanyerős gépi szellőztetés

Hővisszanyerős gépi szellőztetés

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az alacsony energiaigényű házakba fokozott hőszigeteléssel és hermetikusan záródó, többrétegű, gáztöltésű, speciális bevonatú üvegekkel gyártott nyílászárók kerülnek. A csaknem tökéletes légzárás következtében a fűtési idényben elhasználódik, erősen párássá válik a levegő. Bár markáns hőhidak nincsenek, a falaknak mindig maradnak a levegőnél hűvösebb pontjai, ahová 65 százalék páratartalom felett lecsapódik a nedvesség. A következmény: rossz levegő, elszaporodó penészgombák, spórák, allergiás reakciók… Modern gépi szellőztető berendezésekkel mindezen problémák megelőzhetők.

hovisszanyeros 720


A berendezések sorából kiemelkednek a különféle érzékelőkkel, helyiségenként vezérelt hővisszanyerős szellőztető rendszerek. Ellentétben az általánosan alkalmazott hővisszanyerős berendezések központi légcserevezérlésével, az intelligens szellőztető minden használt levegőt elszívó és minden friss levegőt befúvó elemének működését külön-külön helyi szenzor szabályozza, így a helyiség levegőminőségének figyelembevételével történik a légcsere. Ezáltal biztosítható az optimális levegőminőség, ugyanakkor a hőveszteség tovább csökkenthető anélkül, hogy túl szárazzá válna a lakás levegője. A por- és pollenszűrők az optimális levegőszállítás jóvoltából a hagyományos hővisszanyerős készülékekhez képest akár kétszer hosszabb ideig bírják eltömődés nélkül, a ventilátorok alacsony energiafelvételű motorjai pedig felesleges megerőltetés híján kevesebbet fogyasztanak.


Gazdaságos működési elv

A hővisszanyerős szellőzés lényege, hogy az elszívó ventilátor által kifújt, elhasznált, párás, meleg levegő hőjével felmelegítik a másik ventilátor által beszívott, friss, szűrt, hideg levegőt. Ezt a műveletet a keresztirányú hőcserélő végzi. A kitűnő hővezető képességű, magas hatásfokú alumínium szerkezet jelentősen csökkenti a szellőztetés hőveszteségét.

Rendszer + egységek
A rendszerhez fűtő és hűtő egységek is csatlakoztathatók. Egyes gyártmányokban bypass szabályozás is található, aminek nyári éjszakákon érződik az előnye, mivel a külső és belső hőmérsékleti viszonyoktól függően, a hőcserélőt megkerülve, direkt módon áramolhat be a friss levegő.

92 százalék
energiamegtak arítás
Az állandó mennyiségű légszállításon alapuló szellőztetőkhöz képest az intelligens hővisszanyerős rendszerekkel a szellőzési hőveszteség 50 százaléka megtakarítható. Ez a nyereség kiegészül még a mintegy 85 százalék hatásfokú hővisszanyeréssel, ezért nem üres reklámfogás, amikor a kereskedők összességében 92 százalékos energiamegtakarításról beszélnek.


Általános vagy valós szellőzési igény

Bizonyára mindenki számára nyilvánvaló, hogy egy lakásban a levegő nem azonos mértékben használódik el a nap különböző szakaszaiban, tehát más intenzitású szellőzésre van szükség délelőtt, amikor nincs otthon senki, és megint másra az esti órákban, amikor az egész család hazatért, főz, fürdik, egyéb, levegőt rontó tevékenységet végez. Ezért a gyártók az egyszerűbb modellek esetében lehetővé tették a ventilátorok 3-6 fokozatban történő kapcsolhatóságát, hogy a lakók kívánságuk szerint vezérelhessék a szellőzést. A fejlettebb modelleknél pedig előre programozható, beállítható, hogy a nap adott időpontjaiban mennyire szellőztessen a rendszer. Bármennyire kényelmesnek, korszerűnek tűnnek ezek a készülékek, van egy bosszantóan gyenge pontjuk: a lakás általános szellőzési igényeihez igazodnak, és nem a valós szellőzési igényeknek megfelelően dolgoznak. Tegyük fel, hogy a szellőztetőt úgy állítottuk be, hogy 18-22 óra között erősebben működjön, hiszen ilyenkor otthon az egész család. Ám ha este színházba, moziba megyünk, és nem programoztuk át a gépet, a rendszer feleslegesen működik teljes erővel. Ha otthon a család, de mindenkit a nappaliba csábít a kedvenc sorozat, sportmérkőzés, a gyerek szobájában, a fürdőben, a hálóban feleslegesen szellőztet a rendszer.

És itt jön képbe az intelligens szellőztető rendszer, ami a különféle érzékelői révén pontosan „tudja”, mikor, mi történik a lakásban, és mennyi friss levegőre van szükség. Ha a vécébe mozgásérzékelőt szerelnek, csak a használata alatt, és az azt követő percekben szellőztet teljes kapacitással. A nappaliban, a háló- és gyerekszobában széndioxid-érzékelők figyelhetnek, s minél több személy lélegzik, annál több friss levegő érkezik. Irodákban, tárgyalóhelyiségekben mozgásintenzitás-érzékelővel szabályozható a működés. Így a takarítónő nyugodtan tevékenykedhet, mert a nagy teljesítményű szellőzés csak akkor indul be, ha többen tartózkodnak a szobában. Konditeremben, öltözőkben illékony szerves anyag (VOC) érzékelő adhat parancsot a szellőztetésre.


Entalpia hőcserélős berendezések
Talán kevesek számára ismert még, hogy a passzívház-tanúsított „hagyományos” hővisszanyerős készüléknél is létezik még korszerűbb: az entalpia (hőtartalom) hőcserélős berendezés. A hőátadás egyébként is magas hatásfoka az entalpia hőcserélő alkalmazásával tovább javítható, a kondenzációs kazánokhoz hasonlóan, akár 100 százalék fölé. Természetesen ez a mutató is a kazánokéhoz hasonlatos számítási módszeren alapszik, valójában a tényleges hatásfok sosem lehet magasabb 100 százaléknál. Az egyes fórumokon, hirdetésekben megjelenő, akár 120 százalék vagy afeletti hatásfok nem feltétlenül valótlan, ha a levegő teljes entalpiáját vesszük viszonyítási alapnak. Ám ez erőteljesen félrevezető is lehet, mert a nem szakmabeli könnyen feltételezi, hogy a készülék jelentősen magasabb hőmérsékletű levegőt tud befújni az épületbe, mint a hagyományos, lemezes kivitelű gép. De ez nem így van, sőt, a nedvesebb levegő azt eredményezi, hogy az energetikai hatásfok növekedése ellenére a hőérzetünk még rosszabb is lehet.

Vásárlás előtt érdemes mérlegelni: ahol a száraz levegő gondot okozott, ott az entalpiás hőcserélő vagy a helyiségenkénti levegőminőség- érzékeléssel szabályozott hővisszanyerős rendszer jelenthet megoldást. A helyiségenkénti érzékelés esetén az épület adottságai szerint választható szenzorok állandóan figyelik a helyiségek levegőjének pára-, széndioxid-, vagy illatanyag-tartalmát, és a beállított elvárásoknak megfelelően folyamatosan a legoptimálisabb paramétereken tartják a levegő minőségét. E rendszerek kiépítése egyelőre főként az új építéseknél jellemző. Célszerű a vezetékhálózat elhelyezését minél előbb megtervezni, hogy a „legláthatatlanabbul”, és az adott feladatra legalkalmasabb módon lehessen megvalósítani. Gépválasztásnál a minél jobb hatásfokkal rendelkező készülék kiválasztása a cél.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}