A bérlakások hiánya

A bérlakások hiánya

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A fejlett lakásgazdálkodással rendelkező országokban a lakhatási problémákra többféle megoldás létezik. A legalapvetőbb lehetőségnek a lakásbérlés, másodsorban a lakásvásárlás számít. A szakemberek a magyarországi lakáshelyzet elemzésénél nem mulasztják el megemlíteni a bérlakásállomány hiányát. Mivel ez a hiány a lakások árára is hatással van, a probléma - közvetve vagy közvetlenül - mindenkit érint.

 

 

A bérlakások hiánya az 1990-es évek első felében lezajlott lakásprivatizációra vezethető vissza, amikor a bentlakó bérlők megvásárolhatták bérlakásaikat, új bérlakások pedig csak elenyésző számban épültek. A kialakult helyzetet jól szemlélteti az alábbi nemzetközi kitekintés.

 

Ország neve Bérlakások aránya a teljes lakásállományon belül
Hollandia 52%
Belgium 48%
Franciaország 46%
Egyesült Királyság 33%
Spanyolország 22%
Magyarország 4-5%
A bérlakások hiánya a lakások áraira is hatással van, hiszen a lakhatás megoldására - más megoldás nem lévén - mindenki saját lakást kénytelen vásárolni. Ez pedig köztudomásúan a keresletet, és a lakások árát is növeli.
Kereslet-kínálat - árak
Felmérve ezt, az új lakástámogatási rendszerbe bekerült célként a bérlakásállomány növelése, a települési önkormányzatok, valamint az egyházak támogatásán keresztül. Ennek értelmében, az Állami Támogatású Bérlakás Program keretében az állam támogatja a szociális elhelyezés alapján, illetve költségelven megállapított lakbérek alkalmazása melletti bérlakások kialakítását, emellett a fiatalok részére bérbe adható garzonházak, valamint a nyugdíjasházak és az idősotthonok létesítését. Miután a beruházási költség 70-80 százalékát az állam fizeti, sok önkormányzat pályázik bérlakásépítésre. A lakásállomány egészére - így a lakások árára - azonban ez várhatóan csak jó néhány év elteltével hat. A következőkben arra keressük a választ, vajon milyen hatással lesz az új bérlakások építése a jelenlegi önkormányzati lakásbérleti díjakra.
A mai rendszer jellemzői
A meglévő bérlakások jellemző bérleti díjait a következő táblázat mutatja be, néhány város vonatkozásában (Ft/m2/hó) A jelenlegi rendszerben szociális és piaci bérű lakásokat különböztetünk meg egymástól. A két kategória között a legmarkánsabb a lakbérek terén a különbség. Miskolc esetében például a szociális és a piaci bérű lakások bérleti díja között akár öt-hatszoros is lehet a differencia. Általánosságban elfogadható ugyanakkor, hogy a piaci bérű önkormányzati lakások lakbére sem éri el a magánforgalomban általánosnak mondható bérleti díjak szintjét.
A várható hatások
Az új támogatási rendszerben - mint már említettük - mind a szociális, mind az úgynevezett költségelvű bérlakások építésére is nyílik lehetőség. A szakemberek egyöntetű véleménye szerint a szociális bérlakások lakbéreiben az új rendszer nem idéz elő változást: a szociális lakbérek többé-kevésbé változatlanok maradnak. Jelentős változás - emelkedés - várható ugyanakkor a költségelvű (korábban piaci) bérlakások lakbérében. A jelenlegi piaci bérű lakások lakbére a legtöbb településen ugyanis kizárólag a karbantartásra, illetve a felújításra nyújt fedezetet, nyereséget nem tartalmaz. A költségelvű bérlakások esetében ugyanis feltétel az, hogy a bérleti díj a bekerülési összeg (építés vagy felújítás költsége) legalább 2 százalékára fedezetet nyújtson. A magas építőanyagárak mellett várható tehát, hogy az így kalkulált bérleti díj magasabb lesz a jelenlegi, piaci alapú bérleti díjaknál. A fentiekre gyakorlati példaként említenénk Kőbánya (Budapest X. kerület) esetét, ahol az összkomfortos lakásokra jelenleg irányadó 111 Ft/m2/hó összeg az új építésű, költségelvű bérlakások esetében 129-141 Ft/m2/hó összegre emelkedik majd. Megjegyezzük azonban, hogy még ez az összeg is jócskán alatta marad a szabadforgalomban tapasztalható bérleti díjaknak.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.