Vegyünk vagy ne vegyünk

Vegyünk vagy ne vegyünk

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A lakáspiaci tapasztalatok azt mutatják, hogy eladók és vevők felfokozott várakozással tekintenek az EU-csatlakozás elé. Általános vélemény, hogy a belépés akár 50 százalékos drágulást is hozhat. Az ingatlantulajdonosok feltett szándéka, hogy kivárják az árhullámot. A reménybeli vásárlók elszántan igyekeznek minél gyorsabban ingatlanba fektetni megtakarított pénzüket.

 

 

Az eladók és a vevők egyaránt úgy vélik, hogy a társuló országok minden téren beérik majd az uniós partnereket, tehát a hazai lakásárak automatikusan követik majd az unión belülieket.

 

Ezzel szemben Leitner József, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Lakásprogram titkárságának főosztályvezetője állítja, hogy a csatlakozás nem hoz lényeges áremelkedést az ingatlanpiacon. Szavait megerősítik az ingatlanszakma képviselői is.

Csökkenő
érdeklődés
Soóki-Tóth Gábor például azt írja az Ecorys Kft tanulmányában: - Az EU-n belül is jelentős különbségek vannak a lakáspiacon az egyes tagállamok között a tulajdoni formák, a lakáspolitika, adó- és támogatási rendszer, a lakásfinanszírozás, a regionális és helyi tényezők valamint az árak tekintetében is. Ez azt jelenti, hogy az EU lakáspiacához - úgy általában - nem lehet majd felzárkózni."
Mint a tanulmányban olvasható, a lakásárak alakulását sok tényező határozza meg: a háztartási jövedelmek, a kamatlábak alakulása, a háztartások számának, összetételének változásai, a demográfiai folyamatok, a pénzpiaci intézményrendszer, a hitelek elérhetősége, a lakáspolitika, az adó- és támogatási rendszer, mindenekelőtt pedig a kereslet-kínálat alakulása.
Leitner József szerint az EU-csatlakozás után sem tódulnak majd hozzánk tömegesen a vásárlók, aki ingatlant akart venni Magyarországon, az már megvette.

Pezsdítő
lehetőségek
Szavait megerősítik az elmúlt hónapok statisztikái is, amelyek azt mutatják, hogy csökkent a külföldiek érdeklődése a magyar magáningatlanok iránt. Az itthoni drasztikus áremelkedések miatt például nekik már túl drágák a balatoni házak, telkek, ennyiért a naposabb spanyol tájakon is át tudják vészelni a telet nyugdíjas éveikben.
Leitner József szerint a gyógyturizmus fellendülése várhatóan pezsgést hoz e területen is. A színvonalas gyógyszolgáltatásoknak köszönhetően az uniós állampolgároknak vélhetően érdemes lesz majd házat, lakást vásárolni az itt eltöltendő évi két-három hónapra. A változás előszele már érezhető. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a pangó ingatlanpiacon leginkább a gyógyfürdők közelében, Bük, Sárvár környékén mutatkozik élénkülés. Nagyon elgondolkodtató azonban, hogy egyre többen vannak azok a külföldiek, akik inkább saját honfitársaiktól vásárolnak magyarországi ingatlant, mintsem magyar tulajdonosoktól.
A hazai reményeket az táplálja, hogy a korábban csatlakozott országok többségében, a belépés után nem sokkal jelentős árnövekedés volt. Akadt azonban olyan tagország is, ahol éppenséggel csökkentek az árak a csatlakozás után. Arra nincs semmi garancia, hogy Magyarország az előbbi csoportba tartozik majd.
Az Ecorys tanulmánya szerint a reálárak hosszú távon enyhén emelkednek, ami az előállítási költségek növekedésével magyarázható. A helyi piaci sajátosságok miatt nincs kiegyenlítődés e területen. Ha bizonyos tendenciákban mégis megegyezést mutatnak a belépés után a tagországok, az inkább a hasonló makrogazdasági tényezőknek, vagyis a jövedelmek növekedésének, a kamatlábak csökkenésének köszönhető.

Megmaradnak
a különbségek
Az ingatlanárak drasztikus emelkedésére példaként Spanyolországot szokás emlegetni, ahol a belépés után 40 százalékkal drágábban kínálták az új lakásokat. Az árnövekedést egyrészt a hitelkamatok csökkenése okozta, másrészt az érdeklődés élénkülése. Az északi államok nyugdíjasai ugyanis felfedezték, hogy ebben az országban kellemesen eltölthetik a zord téli hónapokat. Arról azonban kevesen beszélnek, az emelkedés 5 évig tartott, a következő öt évben az árak visszaestek a csatlakozási időpontot megelőző árszint alá. Hasonló árbuborékok előfordultak más csatlakozóknál is, de több olyan ország is akadt, ahol az árak nem változtak lényegesen.
Az Ecorys tanulmánya szerint a honi lakásárak alakulását az eurozónához való csatlakozás, s a kamatok csökkenése fogja leginkább befolyásolni. A regionális különbségek, a helyi ingatlanpiacok működésében tapasztalható eltérések várhatóan megmaradnak.
A tanulmány azonban utal arra, hogy a spekulációs várakozások önbeteljesítő jóslatként áremelkedéshez vezethetnek az ingatlanpiacon. Hiszen a vevők gyorsan akarnak venni, az eladók pedig kivárnak. Ez szűkíti a kínálatot, megnöveli az árakat. Ez az árbuborék azonban vélhetően előbb-utóbb ki fog pukkadni, ha egyáltalán létrejön. Hiszen a lakáspiac még a legutóbbi árbummot sem heverte ki.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.