Vegyünk vagy ne vegyünk

Vegyünk vagy ne vegyünk

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A lakáspiaci tapasztalatok azt mutatják, hogy eladók és vevők felfokozott várakozással tekintenek az EU-csatlakozás elé. Általános vélemény, hogy a belépés akár 50 százalékos drágulást is hozhat. Az ingatlantulajdonosok feltett szándéka, hogy kivárják az árhullámot. A reménybeli vásárlók elszántan igyekeznek minél gyorsabban ingatlanba fektetni megtakarított pénzüket.

 

 

Az eladók és a vevők egyaránt úgy vélik, hogy a társuló országok minden téren beérik majd az uniós partnereket, tehát a hazai lakásárak automatikusan követik majd az unión belülieket.

 

Ezzel szemben Leitner József, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Lakásprogram titkárságának főosztályvezetője állítja, hogy a csatlakozás nem hoz lényeges áremelkedést az ingatlanpiacon. Szavait megerősítik az ingatlanszakma képviselői is.

Csökkenő
érdeklődés
Soóki-Tóth Gábor például azt írja az Ecorys Kft tanulmányában: - Az EU-n belül is jelentős különbségek vannak a lakáspiacon az egyes tagállamok között a tulajdoni formák, a lakáspolitika, adó- és támogatási rendszer, a lakásfinanszírozás, a regionális és helyi tényezők valamint az árak tekintetében is. Ez azt jelenti, hogy az EU lakáspiacához - úgy általában - nem lehet majd felzárkózni."
Mint a tanulmányban olvasható, a lakásárak alakulását sok tényező határozza meg: a háztartási jövedelmek, a kamatlábak alakulása, a háztartások számának, összetételének változásai, a demográfiai folyamatok, a pénzpiaci intézményrendszer, a hitelek elérhetősége, a lakáspolitika, az adó- és támogatási rendszer, mindenekelőtt pedig a kereslet-kínálat alakulása.
Leitner József szerint az EU-csatlakozás után sem tódulnak majd hozzánk tömegesen a vásárlók, aki ingatlant akart venni Magyarországon, az már megvette.

Pezsdítő
lehetőségek
Szavait megerősítik az elmúlt hónapok statisztikái is, amelyek azt mutatják, hogy csökkent a külföldiek érdeklődése a magyar magáningatlanok iránt. Az itthoni drasztikus áremelkedések miatt például nekik már túl drágák a balatoni házak, telkek, ennyiért a naposabb spanyol tájakon is át tudják vészelni a telet nyugdíjas éveikben.
Leitner József szerint a gyógyturizmus fellendülése várhatóan pezsgést hoz e területen is. A színvonalas gyógyszolgáltatásoknak köszönhetően az uniós állampolgároknak vélhetően érdemes lesz majd házat, lakást vásárolni az itt eltöltendő évi két-három hónapra. A változás előszele már érezhető. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a pangó ingatlanpiacon leginkább a gyógyfürdők közelében, Bük, Sárvár környékén mutatkozik élénkülés. Nagyon elgondolkodtató azonban, hogy egyre többen vannak azok a külföldiek, akik inkább saját honfitársaiktól vásárolnak magyarországi ingatlant, mintsem magyar tulajdonosoktól.
A hazai reményeket az táplálja, hogy a korábban csatlakozott országok többségében, a belépés után nem sokkal jelentős árnövekedés volt. Akadt azonban olyan tagország is, ahol éppenséggel csökkentek az árak a csatlakozás után. Arra nincs semmi garancia, hogy Magyarország az előbbi csoportba tartozik majd.
Az Ecorys tanulmánya szerint a reálárak hosszú távon enyhén emelkednek, ami az előállítási költségek növekedésével magyarázható. A helyi piaci sajátosságok miatt nincs kiegyenlítődés e területen. Ha bizonyos tendenciákban mégis megegyezést mutatnak a belépés után a tagországok, az inkább a hasonló makrogazdasági tényezőknek, vagyis a jövedelmek növekedésének, a kamatlábak csökkenésének köszönhető.

Megmaradnak
a különbségek
Az ingatlanárak drasztikus emelkedésére példaként Spanyolországot szokás emlegetni, ahol a belépés után 40 százalékkal drágábban kínálták az új lakásokat. Az árnövekedést egyrészt a hitelkamatok csökkenése okozta, másrészt az érdeklődés élénkülése. Az északi államok nyugdíjasai ugyanis felfedezték, hogy ebben az országban kellemesen eltölthetik a zord téli hónapokat. Arról azonban kevesen beszélnek, az emelkedés 5 évig tartott, a következő öt évben az árak visszaestek a csatlakozási időpontot megelőző árszint alá. Hasonló árbuborékok előfordultak más csatlakozóknál is, de több olyan ország is akadt, ahol az árak nem változtak lényegesen.
Az Ecorys tanulmánya szerint a honi lakásárak alakulását az eurozónához való csatlakozás, s a kamatok csökkenése fogja leginkább befolyásolni. A regionális különbségek, a helyi ingatlanpiacok működésében tapasztalható eltérések várhatóan megmaradnak.
A tanulmány azonban utal arra, hogy a spekulációs várakozások önbeteljesítő jóslatként áremelkedéshez vezethetnek az ingatlanpiacon. Hiszen a vevők gyorsan akarnak venni, az eladók pedig kivárnak. Ez szűkíti a kínálatot, megnöveli az árakat. Ez az árbuborék azonban vélhetően előbb-utóbb ki fog pukkadni, ha egyáltalán létrejön. Hiszen a lakáspiac még a legutóbbi árbummot sem heverte ki.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.